Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-20 / 162. szám

1923. julius 20. JVMssqdék, DIOGENES LÁMPÁSA, jj A szimpatikus adónemek. A pénzügyminiszter ur őrnagy méltósága legmagasabban kelt rendeletével tegucóbb el­törölte a szegedi h& z bér filléradót azon indo­kolással, hogy nem engedhető meg továbbra is ennek az » unszpnpatikus«, adónemnek a \szedése. Miután a rendelet ezem. meghatáro­zna korszakalkotó újítást jelent az adórendszerek belső csoportosításában, azon­nal megragadtam az alkalmat, hogy a fel­emelt uj,ságárat fizető nagyérdemű és nyájas olvasóközönséggel, de sőt továbbmenve, hőn ]szeretett adófizető polgártársaimmal nyom­ban közöljem a szenzációs ötlet alapján ki­dolgozott saját adórendszeremet• melynek célja az ) hogy a különböző adónemeket a pénzügyminiszter ur öexcellenciájának meg­határozása alapján, úgynevezett »szimpati­kus« színben tüntesse föl, illetve világítsa meg. Bár azok előtt, akik ismerik azt az ősi magyar virtust } mely a »Vitám et sang vine m, 1Bed avenam noftii történelmi jelentőségű né­ni és i közfelkiáltásban kulmj/iálódik, kissé ne­héz feladatnak UiAszik ennek a keresztülvitele fzek után ez a kétség is el fog tűnni. 1. FORGALMI ADÓ. Egyike a legszim­patikusabb adónemeknek. Szinte zavarban volnánk, ha valaki azt kérdené tőlünk, vajha ismernénk-e közkedveltebb adónemet, mely főleg annak köszönheti nagy sikerét, hogy az ellenőrzéssel megbízott közegek ennek ér­dekében nagy propagandát fejtettek ki. A forgalmi adó már annyira átment a vérünkbe, hogy mindig ósak erről beszélünk. A keres­kedő, akivel már megalkudtunk, bájof, mo­sollyal teszi hozzá... »és a forgalmi«. A kirakatokban a következő udvarias figyel­meztetések otva shatók: »A forgalmi adót külön számítjuk«. Nyilvánvalóan azért, hogy a vevőt a sok fölösleges fejtöréstől meg­kíméljék. Vagy : »A forgalmi adó nincs bele\­értve«. Ez még figyelmesebb. Ö még attól is meg akar óvni, hogy valahogy bele ne ért\-,d a forgalmit, egylszóval ne ess tévhitbe. Vagy ha épen egy kils szójátékot akarsz, ilyen is van : »Az árak forgalmi adó nélkül ér. tendők«. Ez nagyon kedves kis szójáték, mert úgyis tehet magyarázni kívülről, hogy ne törődj a forgalmi adóval, gyere be a boltomh ba, nem fizetsz forgalmit, de mikor már bent vagy abban a bizonyos boltban, akkor igy magyarázódik, hogy az árakat igenis forgal­mi nélkül kell érteni, mert .a f orgatmi'külön értődik és fizetődik. Nagy előnye ennek az adónemnek, hogy rendszerint nem készpénz­ben kell leróni, hanem különböző színű bé­lyegekben, ami igen mulatságos és szórakoz­tató játék. 2. VIGALMI ADÓ. Eleinte csak 10 per­cent volt, de mikor a városi tanács látta f hogy ez milyen szimpatikus adónem, nyom­ban felemelte 20 percentre. A vigalmi adát muÁsikaszá és száz szál gyertya mellett kell fizetni. Teszem fel, ha a simongáti lányokat huzatja az ember, akkor az adóellenőr a be'r rakott 'szoknyák ráncait számolja meg és ezután veti ki a vigalmi adót. kétségtelen^ hogy az ilyen adóellenőr szerepe irigylésre méltó, s hogy az ellenőrzés módja é s kivitele nagyban emeli a vigalmi adó közkedveltsé­gét'. 3. JÖVEDELMI ADÓ. Hogyne volna szimpatikus dolog, amikor valaki a jövede­lem után fizet adót. Hiszen manapság min­den ember amiatt panaszkodik, hogy nincs jövedelme. Ha pedig jövedelmi adót kell fi­zetnie, akkor kétségkívül van jövedeltnf s /)gy megszűnik a pa"a sz alapja. Amelyik adó te­hát a panaszt megszünteti, az okvetjenül Szimpatikus. ~4. KERESETI ADÓ. Szintén igen ked­velt adóneme a dolgozó polgárságnak. Amid­kor ezt a szót hallja az ember, hogy kereseti adó, kellemes bizsergés fut át a hátán és va­lamennyi fináncot szeretné ü keblére ölelni. Minthogy azonban ezt nem teheti, inkább megfelebbezi az adókivetést, hogy minél későbben részesülhessen a kifizetés gyönyö­reiben. 5. FÉNYŰZÉSI ADÓ. Rokona a for­galmi adónak és lépten-nyomon követ. Ha megeszem egy főzeléket feltéttel, fizetem a fény űzésit. Ha megiszom egy pohár sört, fi­zetem a fény űzésit. Ha veszek egy hózentrá K gert, fizetem a fényüzésit. Ha veszek egy ön­gyújtót, fizetem a fényüzésit. Egyszóval akár eszem, akár iszom, akár fekszem, akár ki­leli, mindig fényűzési adót kell fizetnem, mert ugy követ engem mindenhová, mint az árnyé­kom. Egy ilyen hűséges barátja az embernek ne legyen szimpatikus ? Mindezekből látható tehát, hogy az adó­nemek majdnem valamennyien szimpatikusak Csak azt nem értem, hogy miért nem akarják a néptől megkérdezni ugyanezt. Népszavazást kérünk az adókkal megszállott területekre, akkor majd kiderül az igazi igazság. Csak. hogy a népszavazástól nagyon félnek egész Európában, s ahogyan én ismerem a pénzügy miniszter urat, a megszüntetett umzimpatikus adó helyébe 48 órán belül kitalál majd egy szimpatikus adónemet, hogy az a jó Isten áldja meg. Végigélte a kivégzését. Egy halálraítélt hindu elbeszélése. Egyik Előindiában megjelenő angol lap rendkívül érdekes tudósítást közöl« egy halálraítélt hindu elbeszélését, aki legnagyobb részletességgel mondotta el az újságírónak saját kivégzése történelét. — Az eset a legutóbbi beoszülőtt felkelés al­kalmával történt, amikor a hindu négy társával együtt a fanatikus moplah-törzsek fogságába eseti. A moplahok szabad vá­lasztást engedtek a foglyoknak, hogy. vagy áttérnek az Izlám hitére, vagy pedig lefejezik őket. Az öt tnndu inkább a halált választolta. Amikor már útban vol­tak a vesztőhely felé, az egyik hindu mé gis meggondolta magát, erre a főnök elé A-itték. A főnök azonban ugy határozott, hogy a már kimondott Ítéleten változtat­ni nem lehet és ezt a hindut is ki kell végezni. Igy történi, hogy ez a hindu jó­val később érkezeti* a kivégzés színhe­lyére, mint lársai. Az itélet végrehajtása egy kiszá­radt kut mellett folyt le, amelynek kávája ra fektették a megkötözött áldozatot, majd amikor a hóhér leütötte a fejét, a holt­testet a kut iszapos fenekére dobták. Ami­kor az ötödik hindu a vesztőhelyre ért a Jdvégzés már javában folyt és pedig a legnagyobb sietséggel, mert a hóhérok attól tartottak, hogy a környéken cirkálló angol katonaság meglepi őket. Az ötödik későn érkezeti hindut is mélyen megvá­gott nyakkal a kut fenekére dobták, ahol rövidesen visszanyerte eszméletét. — Sőt mótf annyi ereje is volt« hogy kiáltozni is tudott, mígnem egy arra cirkáló őrjá­rat meghallotta a jajveszékelést és kisza­badította a súlyosán sebesült hindut ször­nyű helyzetéből és barzalmas nyaksé­rülésével kórházba szállította. Az orvo­sok remélik, hogy megmentik az éleinek a rendkívül erős és SZÍVÓS természetű hindut. Emlékalapítvány Dr. Prok Gyula nevére. A nyíregyházi ág. h. ev. leánygimnázium tanári kara az elmúlt iskolai év folyamán Dí. Prok Gyula emlékének megörökítése céljá­ból 23.000 koronát meghaladó tőkeösszeggel alapítványt létesített. Tette pedig ezt azon munkásság 'elismeréseképen, mellyel Dr. Prok Gyula hat esztendőn át mindig a leg­nagyobb ügyszeretettel, munkás erejéjnek és tudásának teljes latbavetésével adózott az iskola nevelési céljainak. Az iskola érdekébea kifejtett hat munkás év közül az utóbbi két évben pedig mint felügyelő-helyettes kép­viselte méltó formában az iskolának a tár­sadalmi élettel szemben felmerülő kapcso­latát. Dr. Prok Gyulának azonban nemcsak egy iskola érdeke lebegett szeme előtt min­den ezen irányú munkásságban, hatjeni ben­ne minden iskola jóindulatu támogatóra ta­lált, mivel nála az iskolai érdekek védése és támogatása mindenkor a magyar kultura fej­lesztésének munkáját jelentette. Szerett« nemzetét, komoly, megalapozott tudása ri­vén el is tudott mélyedni nemzetünk történel­mében s benne megtudta látni a drágaköve­ket, alkalmas formában tudta is azt a közis­mereteinek elmélyítésére használni. Ezen munkásságát akarta a halálbaa ju­talmazni az ág. h. ev. leánygimnázium ta­nártestülete és az intézetnek igazgató-tanára amikor azt határozta, hogy a Dr. Prok Gyula nevére tett alapítvány kamatai olyan növen­dék jutalmazására fordittassék, aki egy, az iskolai év folyamán kitűzött s a magyar nerrjf­zeti történelem és alkotmányfejlődés köré­ből vett pályatételt a legsikeresebben oldotta meg. Dr. Prok Gyulának, inig élt, ellenségei nem, csak barátai voltak. Értnek a tudata in­dított arra, hogy Dr. Prok Gyulának tisz­télőihez és barátaihoz forduljak, azzal a,ké­réssel, hogy a Dr. Prok Gyula emlékét meg­örökíteni célzó alapítvány tőkéjét adomá* nyaikkal gyarapítani szíveskedjenek. Gyűjtői­ivet nem bocsátok ki, önkéntes adományokat a leghálásabban fogadok és hiriapilag nyug­tázok. Nyíregyháza, 1923. julius 19. Adorján Ferenc, igazgató Száz százalékkal emelik a vasúti tarifákat Julius 25-én lép életbe az emelés. A magyar korona fokozatos értékcsök­kenése, a vasúti üzemi anyagok nagymérvű drágulása és a személyzeti illetmények emel­kedése arra kényszeritette a Máv-ot, hogy a díjszabást julius 25-től kezdve felemelje. A Máv. tarifaemelésének előkészítő mun­kálatai jóformán még be sem fejeződtek, mikor a julius második felében megindult ár­emelkedési hullám az árakat az előző hór nappal szemben 55 százalékkal drágította meg, ugy. hogy az anyagbeszerzés költségei a Máv. háztartásában több mint száz milliárdé nyi tételt jelentenek. Az összes üzleti kiadási töbletet össze­gezve ma ugy áll a helyzet, hogy az 1922—• 23. évi költségvetésben az üzleti kiadáspkra előirányzott 43.7 milliárd koronával szembein: a Máv-nak most kereken 200 milliárd korona évi kiadással kell számolnia. A Máv. a gazdasági helyzet reális meg­állapítása után nem térhet ki az üzleti bevétet­lek megfelelő fokozása elől és kénytelen a személyi forgalomban a menetdijakat 100 szá zalékkal, a podgyász é s express áru viteli dijakat 50 százalékkal felemelni. Mq nagy hurka-kolbász est a Bocskai-kertben! • VI LI Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Kitűnő italok! Elsőrendű cicánvzene! Szolid árak! Kitűnő italok! Elsőrendű cigányzene!

Next

/
Oldalképek
Tartalom