Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
2 J^YÍRYIDÉK 1913 mái -s 1. .Budapest, április ,iu. A korona legújabb értékingadozása hatalmas árszökéseket vont maga után, ami élesen szembetűnő módon különösen a gabona áralakulásában nyilvánult meg. Az árugrás egészen átmenetnélküli volt, egyik napról a másikra történtek hatalmas iramú árugrások, amik tendentiájí nem reméltei el nyűg vassal és aminek következményei beleterjengtek az egész magyar gazdasági ületbe, ugy, hogy az általános drágulás nag}- dagálya lul van már a zürichi korona leromlásának nívóján. A hirtelen nőtt drágaság nagy idegességei okozott ugy a malomérdekeltségek, mint a kereskedők, főként azonban a fogyasztók köreiben. A malmok többször voltak kénytelenek egymásután felemelni az őrlemények árát, a kereskedők a piacra alig hozotl gabonamennyiségekből nem tudták fedezni teljesen kiürült raktáraikat, a fogyasztók pedig...? Alig birja a n vi1t piacokra utalt városi lakosság már ezt a hihetetlen és indokolatlanul csak fokozódó drágulást. Természetes voll, hogy a kormánynak kell segítségére sietni, ezzel a katasztrofális 'jelenséggel szemben védelmet nyújtani milliónyi veszélyeztetett embernek, akkor különösen, hogy bizonyossá vált, hogy a gabona drágulásból eredő helyzeL egy féktelen spekuláció következménye és az okok tőzsdei manőverekben rejlenek. Bud János közélelmezési miniszter felszólította a tőzsde tanácsát, hasson haladéktalanul oda, hogy a gabonával törté nő manőverezés megszűnjön. — Ellenkező esetben — mondotta nekünk a miniszterhez közelálló informátorunk — a rég tervezett erélyes rendszabályokat életbeléptetni lesz kénytelen a miniszter, amely rendszabályok a tőzsde egész terjedelmére ki fognak terjedni. A nagy mozgalmat okozott esemény ügyében kérdést intéztünk még ez ügyben legjobban érdekelt társadalmi intézményekhez, az Országos Magyar gazdasági Egyesület, az Országos Magyar Kereskedel mi Egyesülés vezetőségeihez. Az 0. M. G. E. részéről a következőket mondták m unkatársunknak: — Az általános drágaságért, tehát a ganona arnovekecieseert a gazdakat — bármint szerelnék is — nem terheli semmiféle felelősség. 'Meg kell Alapítanunk, hogy miiben híreszteléssel szemben a gazdáknál a piacot legcsekélyebben befolyásolható gabonamennyiség sincs feleslegben, áruelrejtéssel őket olyan súlyosan, amint teszik különösen a hjvatatos v és nem hivatalos tényezők, vádolni őket nem lehel. A termelők legnagyobbrészt a iőzsdeüzérek karjaiban vannak, eladásra szánt készleteikért azok versengve kínálnak mindnagyobb árakat, itt kell erélyes kézzel belenyúlni a veszedelmes dzsungelbe, az üzéreket kell lehetetlenné tenni!! — A tőzsde megrendszabályozása egymagában nem i'og kívánt eredményeket jelenteni amellett, hogy feltétlenül béni tólag hat ki majd az egés 7 gazdasági életre. — Lehetetlenné kell tenni a spekulációt már a gyökerében. Meg kell szorítani gabonakereskedőket ós a tisztességes, legális verseny keretei közé kell vi&szakényszeriteni. A tőzsdetanács pedig tegye is azl, amit a közélelmezési miniszter rendszabály-fenyegetésére megígért; akadályozza meg, törölje el a túlhajtott árakon kötött üzleteket és állandó ellenőrzést gyakoroljon a gabonapiacra olyan hatással, amely kizárhassa az'lán a féktelen, a minden megszorítás dacára is ifelburjánzó vad spekulációi, aminek következményei összeroppanthatják tejesen ezt a szerencsétien országot. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés vezetősége köréből a kövefke zők szerinl vélekednek a "helyzetről: — Az O. M. Tv. E. igazgatósága már megtett minden intézkedést aziránt, hogy a gabonakereskedőket a helyzet szanálása miatt sürgős összejövetelre hivja egybe. Az ülésen valószínűleg maga a közélelmezési miniszter is részt fog venni ugy, hogv a kereskedők azokat hangoztatott felelőssége a legilletékesebb fórum előtt lehet majd nyilvánvalóvá. — Egyebet errqf az odiózus és fő|eg veszedelmes nemzetügyről a magmik büntetlensége tudatában az értekezletig nem mondhatunk. (K. E- K.) Megszállással fenyegetőznek ellenségeink Cseh lapok hazugságai flagyarország megszállásáról. — A Ruhrvidék és Németország példájnrara hivatkoznak. Sátoraljaújhelyből jelentik: A Slovenski Denik és a Cesko-Slovo — a cseh külügyminisztérium hivatalos lapja — legutóbbi számukban a magyar jóvátételről irnak. A Slovenski Denik azt irja, hogy a magyar kormány a jóvátétel problémája előtt az infláció politkiájával akar szabadulni fizetési kötelezettségeinek teljesítése elől. »Világos — irja a lap — hogy ezzel Magyarország Németország példáját akarja követni, amely pénzének elértéktelenedése és ebből következő fizetésképtelensége megállapitására való tekintettel nagy kedvezményeket csikar ki az ántánttól. A legnagyobb figyelmet kelfene erre fordítani és megtenni a szükséges lépéseket, nehogy ismét a kényszermegszállás és rendszabályainak eszközeihez kelljen nyúlni, mint ezt mosit a szövetségesek a Ruhr vidéken kénvtelenek óriási áldozatok és költség árán megtenni. Németország reparáció elleni politikája sokkal jobb eredménnyel zárult, semhogy ezt Magyarország maga számára követen dő például ne használná Németország ellenni reparációs összeg 1919-ben még 400 milliárd aranymárka volt. — 1921-ben 138, 1922-ben 50' és az 1923. január 7-J párisi konferencia alkalmával már csak 5 milliárd aranymárkában állapíttatott meg. Ez valóban pompás eredmény és nem lehet csodálkozni, ha a magyarok a fényes eredményt kecsegtető példa gyanánt követni akarják, bár más oldalról Németországol az inflációs politikája rendkívül gazdasági és politikai nehézségekbe sodorta. Ämde a magyar politika mindig merész játékot űzött, a katasztrofális hatásokkal kacérkodott és most se lehel félteni, hogy az inflációs politika következményei: a drágaság, az társadalmi osztályok koldussá tétele kijózanitóIag hatna a magyar kormányra. Még egy néhány generációra lesz szükség, hogy a hazárdirozásból való kijózanodás megtörténjék.; A Ces]<o Síovo keddi számában hasonló hangnemben cikkezik. Azl irja, hogy »Magyarország a békeszerződést nem tartja tie, a békeszerződés rendelkezései ellenére rengeteg pénzt költ fegyverkezési célokra és titkos szervekre. Ezek után azt irja, hogy a csehszlovák kormánynak a jóvátételi bizottságot fel keli »kérnie« hogy Magyarországnak a jóvátételi összeg leszállítására irányuló kérelmét ne vegyék tekintetbe és szerezzenek biztosítékokat a jóvátételi követelésre. A megszállott Felvidék magyar lapjai egyetemesen tiltakoztak a cseh hivata los lapok fejtegetései ellen . Amerika gyöngye : Ék labradorl menjTíi^ss^ojcijr hétfőn és kedden az Apnüóban Agyonvert vasúti tolvaj. Népitélet az utazó zsebmetsrőkke! szemben. Arad, április 30. Az amerikai riépité. lel elevenedett meg a napokban Alvinc állomáson. A Tövis felé közlekedő személyvonaton vásárról jövet nagyobb kereskedő társasággal utazott Heriea György alvinci kereskedő. A vásáron megmaradt árukat teheráruként adatta fel embereiv el, ő maga csupán az eladott árukból befolyt összegei, körülbelül 5 ezer leit, vette magához és azt zsebtárcájába téve, kabátjának belső zsebében helyezte el. Gyulafehérvár állomásról haladt ki a személyvonal, mikor Herlea valami okmányt akart tárcájából kikeresni és legnagyobb meglepetésére kabátja fel volt vágva és a tárca a pénzzel együtt eltűnt. A károsult kereskedő a lopásról nyomban értesítette a vele utazó társait, akiknek különösen két gyanús külsejü egyén tűnt fel, akiket az előző állomáson is már a meglopott kereskedő körül látták ólálkodni. Midőn a vonat Alvinc állomására beérkezett, a társaság tagjai, élükön Herieával, igazoltatták a két gyanúsított egjént s az egyiknél 'meg is találták az eltűnt tárcát. A kereskedő alkalmazottai és a társaságában levő többi férfiak a két zsebmetszőt a kezeikben levő botokkal és husángokkal ütlegelni kezdték s mire a rendőrség közbelépett, az egyiket, kinek személyazonosságát nem sikerült még megállapítani, a szó teljes értelmében agyonverték. Az ütések következtében a másik is súlyos sérüléseket szenvedett, az állomáson szolgálatol teljesítő rendőrtiszt intézkedésére az alvinci közkórházba szállították be . X1RMKHHIHIIIHIH 1 SUHANESZ LH JOS 1 bútorcsarnoka T*lcfca: M.t J-lt. Talafra: •ttaly t-m. flór , kafth. püspöki palota. H mmmm > '^wmmmmumbbmmmmbhb ^Z, Ajánlj» saját késaítményü mfibutorait és •• , kárpitosmunkáit. Háló, sbédlő, úriszoba, JH síelőn, lsányssoba, bőrbutorokban is tgyéb bútorokban legnagyobb válasiték. tigflSSiMMnHMIUMMi M 1 1 t A gabona nagy áremelkedése kizárólag spekulativ jelenség. A közélelmezési miniszter erélyes rendszabályokra készül a tőzsdei árfelhajtás ellen. — A termelők és a gabonakereskedők a tőzsdei manőverek kényszerhatásai alatt állnak. — A tőzsdetanács az ezután kötött veszélyesen spekulativ gabonaűzleteket fel fogja függeszteni.
