Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 98-121. szám)
1923-05-01 / 98. szám
1993. május 1. JPfiíSlBDÉK „A Gyermekért." Irta : Szalui Oszkár. A világégés, a világháború nagy problémái közüi messze Kiemelkedik a gyermekkérdés. A háborút viselt országokban mindenütt megkezdtek a romoknak az eitaKantásat és hozzálátták az uj világ felépítéséhez. A háborút viselt államok, Kivetei nélkül, akar győztesek, akár legyőzöttek, beláttak, hogy a háború oKozta súlyos veszteségeket csak egy uj, életerős, egészséges nemzeüék megtereintesével lehet pótolni. A magyar nemzet élni akar. Vissza akarja szerezni régi, ezereves hazájának minden talpaiattnyi földjét s igy nekünk kettőzött erővel Kell hozzálátnunk a nemzet megújhodásához. Uj, egészséges nemzedékre van szükségünk. Ennek a nagy eszmének szolgálatába» all az országos gyermekügyi kiállitas, amely junius havaban nyilik meg a fővárosban. Ez a Kiállitás a magyar gyermek testi és szellemi életének megerősödését és fejlesztését akarja elomozdi tani. Jóakaratú érdeklődést és megértést Kiván ebreszteni a nagyközönségben, nemzetünk el nem rabolt, legdrágább kincse, jövő boldogsága : a gyermek iránt. HazanK legkiválóbb orvostanárai, pedagógusai és államféríiai immár egy esztendeje serényen munkálkodnak azon, hogy a gyermekügyi kiállitás a tudomány, a Kultura, a technika miu> den eszközével szolgálja a magyar gyermek testi és szellemi életének fejlesztései. Rá akarja terelni a kiállitás a magyar társadalom figyelmét és érdeklődését mindazokra az eszközökre és módoKra, amelyek segítségével előmozdíthatjuk a jövő nemzedék testi-lelki tökéletesedését, megerősödését. A magyar pedagógia haladásat és fejlődését élénken demonstrálja a kiállitás, mert ismertetni kívánja a modern, célszerű gyermeknevelést, oktatást az iskolában, családi körben, társadalmi életben alkalmazni szokott gyakorlati módokat, eszközöket, berendezéseket és az ezekkel elérhető eredményeket. A kiállításon ott lesznek összes hazai gyermekügyi intézményeink. Az országos gyermekügyi kiállitás teltárja azt a szörnyű csapást is, amely hazánk elszakított részein létesített nevelő intézményeink elvesztése folytán érte nemzetünket. . ,J.aUIjí A kiállitás nagy szakszerűséggel, körültekintéssel rátereli az anyák figyelmét a helyes és célszerű csecsemő, illetve gyermekápolásra. Ott látjuk majd a kiállításon az egészséges, illetve hygienikus iskolai berendezést. Az okszerű és jó tanitóeszközöket. Szemléltető módon ábráKkal és képekkel kívánja ismertetni a közönséggel a felismerhető gyermekbetegségeket. Különös súlyt helyez a gyermekügyi kiállitás korunk legnagyobb veszedelmére, a tüdővészre, ezért behatóan kíván foglalkozni a tuberculotikus anyák és csecsemők ápolásával és gyógyításával. A gyermekügyi kiállitás egészségügyi csoportjáról már most megállapíthatjuk azt, hogy az felöleli a gyermekegészségügy minden legkisebb problémáját s célja, feladata, hogy szemléltető képeivel és tanulságos statisztikai adatok gyűjtésével felvilágosítsa, tanítsa a magyar társadalmat a gyermek egészségének megbecsülésére és megóvására. A gyermekvédelemmel foglalkozó intézményeink sem maradnak el a gyermekügyi kiállításról. Ezek az intézményeink azok, amelyek a bajba jutott gyermekek életével és sorsával foglalkoznak. A gyermekvédelmi csoport az árva, az elzüllött, a bűnös gyermekek javításának eszközeit és módozatait s az elért eredményeket kívánja ismertetni. Teljesen érthető, hogy a gyermekügyi kiállitás iránt országszerte nagy érdeklődést tapasztalunk. Hiszen ezen a kiállításon a magyar nemzet jövőjéről lesz szó. Ezért nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki értelmiség szine-java ott lesz azon az országos jelentőségű eseménynél, amikor a magyar -nemzet szive egységesen megdobban : a gyermekért. A magyar nemzet érdeke meg is kívánja, hogy a kiállítást minden gyermekszerető szülő, orvos és pedagógus megtekintse. A gyermekügyi kiállitás tanulságai áldásos lesz az egész nemzetre s a magyar társadalom minden egyes rétegére. Ezért várjuk és kérjük, hogy a vidéki közönség is tömegesen zarándokoljon a gyermekügyi kiállitás meg tekintésére. Glück Jenő s bútoráruházéban [ Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. az. alatt mélyen leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédló atb. beren- S 2 434-38 dezést éa különféle bútorokat. jj Népmüvelés Nagyhalászban. A kommün bukása után föllélegző magyar intelligencia kórusban zúgta: nevelni Kell, művelni kell a népet, hogy soha többé méregkeverő és tudatlan vezetők önző hataimánaK áldozatául ne essek. — igy zengett-zutgott a kórus a Veszni induLt országban. Aztán a szárnyas idő elvitte a kórus harsány dalát, de elvitte a kórus legélesebb hangú tagjait is. A kórus dala magyar sorsra jutott: teledésbe ment ; a kórus hős tenorjai pedig szétmentek élelmet keresni: ki valutával sibolni, ki parasztot szidva gazdálkodni, ki marhával kupeckedni, ki pedig magát, hitet és hazát fórumon árulni, — rövid kis intermezzo — s a nyeregből kiütöttek újból nyeregbe ültek, a kényelmükben megzavartak — kényelemében nyugodnak... Soha vészesebb forgatag halódó ország sirja szélén ! — De délceg magyar paripák büszkén verik a port, jó magyar pipák bőven ontják a füstöt: vakulj magyar! ne lásd a sirt se, hová nemzeted 1 bukik... Milyen vigasztalan sötét volna országunk mai képe, hazánk jövő sorsa, ha az aposztrofált kórusban nem maradtak volna olyan tagok, akiknek nem ajkán, hanem szivében él a nemzeti megújhodás dala : nevelni kell, művelni kell a népet, — különben csonkaország, koldus haza átkos örökét hagy juk unokáinkra, kiK a jövő méhéből kikelve, sirba hullt apáiktól számonkérik hazájukat, elvesztett boldogságukat... Vannak még, vannak, akik nem feledik a dalt, akik tudjak hogy megfoszthattak egyetlen hazánk ezeréves rögétől, földünk és munkánk minden anyagi kincsétől, de el nem vehetik kultúránkat, meg nem csonkithatják lelkünk épségét. És ha összes javunkból, földi kincsünkből kiforgatnának, csak bizva-bizó magyar lelkünk élő és ható kulturánk maradna: ezzel még visszaszerezhetjük minden jogos jussunkat, vissza — egyetlen mindenünk — hazánk ezeréves határait is ! Vannak még, vannak, akik tudják, amit a nagy Széchenyi is tudott, hogy az ország anyagi gazdasága sem épülhet szellemi élet homokján ; állandó alapot csak a lélek és jellem erős sziklája : intenzív nemzeti kultura nyújthat. A népművelés nemzeti nagy fontosságát megértő magyar intelligencia csonka hazánk megmaradt törzsében a kultura uj nedvkeringését indította meg. Hogy a belső hajtóerők közül melyik mélyebb, impulzivebb, — a mulasztás felébredt büntüdata-e s ennek nyomán támadt megújhodás szelleme vagy a jobb jövő hite, mely a halálra sebzett fa rügyeiben él ? — nem tudjuk és nem kutatjuk ; de a kul tura lendületes megmozdulásában, mint az erők együttes hatásában, — uj magyar tavasz lombfakasztó leheletét érez/ük a csonka ország-törzs felett... Különösen örvendetes jelenség ez faluhelyen, ahol eddig a kultura felszínen nagyoló ekéje ugyancsak kemény rögöket hagyott hátra — s a szellemi élet elvadult talajának mélyebb szántása szükséges. Annál örvendetesebb és biztatóbb a falu ébredése, mert megkezdett kultur-mozgalmainak élén a népművelés hivatott munkásain, a tanitósagon Kívül ott talaljuK a község erkölcsi és hatalmi tekniteiyét képviselő lelkészi és jegyzői kart, aitalaban a vezető intelligencia színe-javát. / EnneK a megértő, öntudatos kultur-megmozdulasnak biztató példáját mutatja a Nagy halász községben megalaKult népművelési egyesület. Speciális virága ez a népKultura zsendülő viragboKrának. Ez a fiatal, alig pár hetes egyesület Községe életében sok evtizedes mulasztást lesz hivatva pótolni: a Községi ifjúsági egyesületet és gazdakört halottaioól töltamasztani, testnevelési (Levente-) egyesületet és olvasókört megalakítani, üalosKört újjászervezni, külterületi tanyákon hasonló alakulatokat létesíteni, — szóval ennek a kiterjedt nagy falunak minden szellemi szükségletét, amit a a templom és iskola nem nyújthat, kiegészíteni. Az egyesület alapszaüáiyaiba foglalt tárgyi programmon Kívül szükséges-e részleteznünk, nogy célja a legemberibD és legmagyarabb cél, amire falusi kultur-egyesület egyálatlán törekedhetik ? Szükséges-e kiemelnünk, hogy célja : a széthúzó magyart, a község minden rendű és rangú polgárát, egy táborba fogva, — valóban testvérré és magyarrá nevelni; mint a legnagyobb magyar egyik utóda, ugyancsak egy Széchenyi mondotta: »nem azt keresve, ami egymástól elválaszt, hanem azt, ami egymással egyesit, — hogy Magyarország legyen, mint volt«... ?! Hogy ez a kultur-egyesület kitűzött célját a maga körében eieri; erre alapos reményt nyújt uiépes alakuló közgyűlésén megválasztott tisztviselőinek névsora, mely magában foglalja a községi intelligencia minden számottevő, munkás tagját, ide irjuk neveiket, mert jellemzőnek és példát mutatónak tartjuk a különböző állású és foglalkozár su intelügens emberek közös kulturcélra öszszefogó, valóban testvéri tömörülését — Elnök : Ritli Gyula, községi főjegyző ; ügyvezető elnök : Sebestyén Lajos közs. adóügyi jegyző ; alelnökök, kik egyszersmind a tarnyai fiokegyesületek elnökei: Rácz Géza ref. lelkész, Hornyik Károly róm. kath. tanító, dr, Mikuska Antal közs. orvos, Bálinth Károly áll. tanitó; főtitkár: Oábos Kálmán községi tanító; titkár: Jeney Jenő ref. tanitó ; első jegyző : Lénárd István közs. jegyző; másodjegyző : Zseléuszky József közs. jegyző ; pénztáros . Harmath Sándor ref. ig.-tainitó; helyettes pénztáros : Göhczy Sáindor közs. jegyző; könyvtáros : Gáli Béla közs. tanitó ; gazda s egyben helyettes könyvtáros: Rumy Alajos nyug. áll. tanitó; választmányi tagok : Urbán József ref. s.-lelkész, Zucker Salamon izr. lelkész, Márczy László, Hrebenyák Jójzsef, Bóér Miklós tanítók, Boros Károly közs. főbiró, Boldizsár József, Bathó Károly, gazd. intézők, Hideg Antal, Barti József, iparosok, Hagymási András, Szentpéteri József, Virág Ferenc, Gondos Jámos, E. Bácskái Sándor, Lukács Károly, gazdálkodók, Bacsa József kereskedő. ... Goethe hires mondása : a szerénység a buták erénye. Mi, akik eniaek a népművelési egyesületnek előkészítő munkásai voltunk és ingyen napszámosai leszünk, — munkánk való értékének tudatában boldog büszkeségV gel gondolunk arra a napra, melyen egyesületünk megalakult. Ez a nap mindig ünnep-nap marad, mert ez a nap községünk kultur életének kiinduló pouitja. Csak a folytatás méltó legyen a kezdethez. Hisszük, hogy az lesz. Hisszük, mert' tudjuk, hogy nemzeti kötelesség ez; magyar multunk, jelenünk és jövőnk egyaránt kötelez erre. És mi haladunk a magyar intelligencia kötelességteljesitésének felismert utján tovább, előre, — hittel vallva a latin költő szavait: Sic itur ad astra . .. — oda, ahová Petőfink lángbetükkel irta, hogy »a magyarnak élnie kell örökké !« Gábos K.álmán. — Laktik figyelmébe Az uj lakásran delet kapható az Ujsá^boitoau .
