Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-19 / 88. szám

19?3 április 19, kai élik fel a falu keresetét. — Drózdy : Ne azonosítsa magát a kis­gazdákkal ! — A jobb oldal felzudul erre : "Ne be­széljen. Szabad szerelem mit kiabál ? A szociálisták erre felháborodásban tör­nek ki. Az elnök alig tud rendet teremteni. — Lovász: ők mint becsületes kisgaz­daképviselők dolgozni akarnak, azért jöt­tek ide is. Be kell látni, hogy az osztály­ellentét, a széthúzás nem lehet nem le­het alkalmas arra, hogy Magyarországot megépítsük, a visszaszerzést csak egymáfst megbecsülve, egymásért élve. dolgozva és összefogva lehet keresztülvinni. A javas­latot elogadja. Hosszas taps a jobb olda Ion és középen. A szocialisták az éljenzők felé gunvos szavakat röpítenek. Következő szónok Győrky. Sajnálja, hogy a javaslat nem védi a munkásokat — Csontos: Ne ingasson!! — Drózdy: Nem restellnek 300 koro nás munkabért fizetni? — Györkv: A törvényjavaslat alkal­mas a sztrájktörésre. — Ilyen intézményt nem szabad létesíteni . y Közbeszólás: Nem becsületes dolog a sztrájktörés. — Drózdy: Becsületes munka az, .amit az egyetemi ifjak végeznek? — Győrky: Hátbatámadják vele a munkásságot!! — Rothenstein: Amit az egyetemi if­jak végeznek, az nem munkai! — Györki a javaslatot nem fogadja pl. Következő szónok Fejérváry Miklós. Kéri a nemzetgyűlés engedélyét, ha a be_ széd folyamán eltér a tárgytól. A Ház az engedélyt megadja. A javaslattal foglalkozva azt tapsz­talja, hogy azok lámadják azt, akik sem nem munkások, sem nem munkaadók, ha­nem akik a keltő között levő ellentétekel arra használják fel, hogy belőle maguk­nak hasznot teremstenek. Beszéde lapzártakor tart . A magyar-cseh határkérdés a genfi konferencia előtt. Budapest, április 18. (M. T. I.) A salgótarjáni magyar-cseh ha tár kiigazító bizottság előadója De Gam­ma Brazília londoni nagykövete összegez­te a bizotlság jelentését. Utána Táuczos tábornok ismerteti a magyar kormány ál­láspontját, kiegészítette, illetőleg heLyes­bitette De Gamma előadását. Tánczos szavaira Osudszky cseh meg­bízott reflektál s azt állítja, hogy Somos­kőújfalura csupán stratégiai szempontból van szükésge Magyarországnak, inert an­nak legmagasabb pontjáról uralkodni 'le­het az összes környező hegyeken. Tánczos visszautasítja a vádat s ki­jelenti, hogy az angol és japán bizottsági tagok is a magyar álláspontot fogadták el helyesnek. Döntés csak a hét végére vár­haló. Tőzsde. Budapest április 18. (M. T. 1:) Zürichi nyitás Budapest 0.12, Berlin — 0.0238, Nevvyork 551, London 2578, Páris 3640, Milánó 2715, Prága 1650. Belgrád 560 Varsó 0.0125, Bécs és osztrák bélyegzett 0.0077. Devizák : Amsterdam 1760—820, Kppen­hága 848—76, Krisztiánia 807 37, London 20925—21525, Angol font 20950-21550, — Stokholm 1198—1248, Nevvyork 4405 -655, dollár 4525- 675, Varsó 106Ö 1180. A többi változatlan. Mennyi ház vagy üzletbért fizetünk május elsején? Az uj lakásrendelet leglényegesebb Intézkedése. A lakásrendeletet röviden már ismer- \ tettük. Most azokra az intézkedésekre té- | ránk ki, melyek a lakókat és háziurakat a | legközelebbről érintik és már a jövő hó­nap elsején aktuálissá válnak, s ez: a lakbérfizetések uj szabályozása. A lakások bérét a tulajdonos tekintet nélkül a rendes felmondási időre, május 1-én az 1917. november 1-én fizetett tisz ta bér harmincszorosára, augusztus 1-én annak negyven szeresére és november 1-én az ötvenszeresére emelheti fel. Ha vala­mely lakás évi tiszta bére az 1917. évi no­vember hó 1-én érvényesen kikötve volt tiszta bérének hússzoros összegére vagy ezt meghaladóan már a mostani rendelet életbelépte előtt érvényesen felemeltelett, az illető lakás bérét ma már május 1-én az 1917. november 1-i bér ötvenszeresé­re lehet felemelni. A miniszter által en­gedélyezett magániskolák, kulturális, jó­tékonysági és népjóléti egyesüie'.ek, intéz­mények és társulatok béri etében levő he­lyiségekel, valamint a gyógyszertárak s az 1915. évi január t óta kizárólagosan doliányáruda vagy 1920. január 1 óta moz­gófényképüzem céljaira használt helyisé­geit a bér szempontjából szintén lakás­nak kell tekinteni. A lakásokra vonatkozó béremelési sza bályokat kell alkalmazni az ügyvédek, köz­jegyzők, .orvosok mérnökök, művészek és más nem ipari vagy kereskedelmi fogialko zást űző egyének által iroda, rendelő vagy műterem céljaira használt helyiségekre is. Rendkívül fontos tehál az 1917. novem ber 1-én fizetett lakbéreknek kétséget ki­záró megállapítása. Kétség esetén az adóhi­vatalnál tett egyidejű házbérvallomások mérvadók. Az oly lakás vagy helyiség bérének megállapításánál, amely 1917 november 1-én nem volt bérbeadva, a megjelölt na­pot követő első bérbeadás alkalmával ér­vényesen kikötött bért kell venni, amelyet az említett időben hasonló lakásért az il­lető helyen általában nem fizettek. Ha a bérlő szembetűnően kedvező anyagi viszonyok között él — aminek kül­ső ismérve az, hogy indokolt lakásszükség leiét meghaladó lakást tart — akkor a ház tulajdonos a lakbért az 1917. évi béreknek százszorosára emelheti fel. Példák. Egy-egy szoba-konyhás pi kás, melynek negyedévi bére 1917 no­vember 1-én 100 korona volt, most május 1-én 3000 K törzslakbért fizet az év (negyedre (aug. 1-én 4000, november 1-én 5000 K-t.) Két szoba-konyhás lakás, melynek ne gyedévi bére 1917. nov. 1-én 150 K volt, most 1500 K, törzslakbért fizet az év­n egyed re (aug. 1-én 0000, november 1-én 7500 K-t.) Három szoba-konyhás lakás bére, mely 1917 november 1-én 200 K volt, most 6000, aug. 1-én 8000. nov. 1-én 10000 K lesz az évnegyedre. És így tovább. Egy ötszobas lakás, melv 1917 nov. 1-én 400 K bért fizetett, most 1200Ó, aug. 1-én 16000, nov. 1-én 20000 koronát fizet de ha megegyezés folytán már eddig több voll az 1917. évi lakbér husszorosánál, 8000 koronánál, akkor már most május 1-én 20000 K- lkérhet érte a háztulajdonos Ha pedig az öt szobában egy 2—3 tagú gaz dag család lakik, vagy más valaki, aki szembetűnően kedvező anyagi viszonyok közölt él, annak a lakbérét az 1917-i száz­szorosára, jelen esetben 10000 koronára is fel lehet srófolni. Fontos kérdés, hogyan fizessük a házbér mellék járulékai!? Az uj rendelet csak a kincstári ha­szonrészesedésre és a házmesterpénzre vo­natkozólag tartalmaz általános érvényű intézkedést. Kincstári haszonrészesedés cí­mén további intézkedésig a most nieg­áilap'tott uj törzs[akbér 25 százalékát kell fizetni. A fentebbi példáknál a 3000 K májusi lakbér után 750 K kincstári haszonrésze­sedés a 4500 K után 1125, K haszonrésze­sedés, a 6000 K után 1500 K haszonrésze­sedés, 12000 K után 3000 K haszonrésze­sedés fizetendő is igv tovább. Egy kétszobás, konyhás lakás bérlője, aki negyedévi törzslakbér ''ejében 19 1 /. november 1-én 150 K, 1921. november 1-én 290 K törzslakbért fizeletl, most má­jus 1-én a következő összegei tartoznék fizetni: 1. Törzslakbér 150 K harminc­szorosa) 4500 K 2. Kincstári haszonrészesedés (4500 K 25 százaléka) 1125 K Összesen 5625 K Az üzlethelyiségek bprt'. Az üzlethelyiségek stb. bérét a tulajdo nos tekintet nélkül a rendes felmondási időre és az előbbi béremelés idejére, má­jus 1-én az 1917. november 1-én érvénye sen kikötve volt évi liszta bérnek ötven­szeresére, augusztus 1-én annak százszo­rosára és november 1-én annak százötven szeresére emelheti. Ha valamely üzleti célra használt helyiségnek évi liszta bére már a. jelen rendelet életbelépte ellőtt az 1917. évi bér hússzoros összegében vagy ezt meghaladóan állapíttatott meg, ak­kor az illető helyiség bérét már május hó 1-éii az 1917. nov. l-i bér százszorosára lehet felemelni. Ebben az esetben a százötvenszeres béremelés már augusztus 1-i hatállyal is történhet. Ha az üzleti cé­lokra használt helyiség lakással együtt tárgya és az üzlet lényegesen fontosabb alkatrésze a bérletnek (pí. üzlet, műhely, iroda stb.) az egész bérletre a most emii­tett ötven, száz, százötvenszeres béreme­lésekel lehet alkalmazni, ellenkező eset­ben a lakásokra megállapított emelések mérvadók. Iparűzés, vagy művészeti vállalkozás céljára használt épületek, igy különösen szállodák, gyógyfürdőkben fürdővendégek befogadásá ra szolgáló épületek, gyári épü­letek, színházak és cirkuszok épületeinek bérösszegére a felek szabadon egyezhet­nek meg. Ha az épülettel együtt az ipar­űzés, vagy művészeti vállalkozás céljait szolgáló berendezés, vagy az erre vonalko zó jog, illetőleg hatósági engedély is tár­gya a bérletnek, a haszonbér emelése te­kintetében a jelen rendelet szabályai al­I ka lm ázást írem nyerhetnek. Hogy példákkal illusztráljuk, a keres­kedő, aki 1917. évben 200') Tv negyedévi boltbért fizetett, most május elsején 100 ezer koronát fog fizetni, illetve a 25 szá­zalékos kincstári részesedéssel együtt százhuszonötezret. Augusztus 'ió elsején 200000, november elsején 300000 koroná­ra emelkedik ez a. bér, illetve a kincstári haszonrészesedéssel egyetemben 250 és 375 ezerre. — De ha a kereskedő már a mult februárban 40000 koronát fizetett az •• —: .-f '.rv .1 ' r. CTMl*I M iill . V Itt -15 ödször! azudik a muzsikaszó Pénteken: Reinhard rendezés! Offenbach zene! Színészek a nézőtéren játszanak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom