Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-19 / 88. szám

április 19 r 1^ íl fi'•IW ''ti '• -*Ti—ri~t •ar'^r^-rrft -1ÍW1 üzletéért, akkor már most követelhető tő­le az 1917. évi bér husszorosa, vagyis a 2()0, illetve 250 ezer korona. A béremelést közölni keli a bér­lővel. A béremelést a bérlővel szerdáig, áp rilis 18-ig írásban kell közölni. A később kö*ü't bércJWiés, fia legkésőbb a bérevnegyect első hónapjában történik, a közlést követő bérévnegyea kezdetén íep halälvha. Xyán lakások (s albérleti laká­sok (bútorozott szobák) here Nyári lakások l>éréi a l'ejek szabadon állapi I hatják meg. Az albérletbe adott lakásrészek ]>ér (-t hí;in lehet magasabb összegben megálla­pítani annál az összegnél, amely az albér­letbe adó által az egész lakásért fizetett tiszta bérből, annak járulékaiból és pót­lékaiból arányi ago síin az albérletbe adott lakrészre vagy szobára esik. Az arány ki­számításánál a mellékhelyiségek előszo­ba, konyha, fürdőszoba stb.) számításba nem vehetők. A konyhának vagy fürdő­szobának kizárólagos vagy közös haszná­latra albérletbe adása esetében az albér­leti összeg nem lebet magasabb a lakás egy szobaja után követelhető albérleti összeg felénél. Ha a lakásrész butorozot­tam adott albérletbe, bulorhasználal el­mén az albérletbe adott lakásrészre eső bérösszegnek 100 százalékát lehel felszá­mítani. Nagyobb utcai vagy különös kényelem niel vagy fényűzéssel berendezett szobák után az albérbeadó az első bekezdés sze­rint követelhető albérleti összeghez, il­letőleg a bulorhasználati dijhoz még 20 25 százalékot számithat fel. Ha a takarí­tást és kiszolgálást az albérbead é> végzi, ezen a címen egyharmadát számithatja lel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottaknak altalaban fizetnek . A világításért, fűtésért, mosásért a., albérbeadó külön lijazást követelhet, a mely az e szolgáltatások telj esi lésével rendszerint felmerülő kiadásait aránytala­nul meg nem haladhatja. Ha a lakásrész több személynek adatod albérletbe, vagy azt többen használják, az albérbeadó a második és a további albérlő után szemé­lyenként ugy a bulorhasználati díjnak, mint a takarításért és kiszolgálásért kö­vetelhető összegnek 20—20 százaiékát szá­míthatja fel. Ezek a szabályok egész lakás albérletbe adása esetében :is megfelelően alkalmazandók. — Vita esetében bárme­lyik fél kérelmére a bíróság határoz. Ha pl. a 3 szobás |akás bérlője aki ezért a lakáséri most május hó elsején mellék járulékokkal együtt kerek számban 8000 lv uegyedévi béri lizel, egyik szobá­ját butorozoltan albérletbe adja, ezért leg­feljebb 8000: 5 egyenlő 2üí*j, meg lOu százalék bulorhasználati díj, -igyenlő 5332 koronát követelhet egy negyedévre ebből Léhát még másfélezer korona sem esik egy hónapra . Tekintve, hogy ma 3000 korona körül jár a legolcsóbb hónapos szobák állagbé­re, a hónapos szobák lakói egészen jól járnak az uj lakásrendelettel, viszont gazdag jövedelmi forrástól esnek el azok, akik bútorozott szobák albérletbe adásá­ból éllek . Eonlos intézkedés végül a rende­letnek a felmondás* jog szabályozása. A háztulajdonosnak indokolás nélkül addig nem lehet felmondania, amíg az építkezési tervezel következtében megfe­lelő üresl akás nem áll rendelkezésre. — Ameimv b n a minisztérium külön elreu­oeli, rendes felmondási időre indokolás nélktii felmondhatok a hatszobás az ennél nagyobb lakások 1923. november 1-én, az ötszobás lakások 1024. május 1-én, a ^egy­szobás lakások 1924. november 1-én, a háromszobás lakások 1925. május 1-én és a két szobás lakások 1925. év november 1-én. Addig is, amig a szabadforgalom he|y­reáll, felmondhat a háztulajdonos a fő bérlőnek, ha a lakásra sajál magának vagy fel és lemenő rokonának, vagy testvéré­nek van szüksége, oe csak abban az esetben, ha mrgleíciö lakást tuti a felmon­dóit helyett adni. — A felmondás ellen a bíróságnál lehet felebbezni . A 1000 lélekszámot meg nem haladó községben a szabadforgalmat visszaállít­ják. Szabadreudelkezési jog illeti meg a tulajdonost ezenkívül minden községben azokra az uj épületekre és épületrészekre is, amelyekre a lakhatási engedélyt 1921 április 15-ike után adták vagy adják meg. Az ilyen épületekre kiadott lakhatási cn­gedé'yl az építésügyi hatóság nyomban kö zölni köteles a lakásügyi hatósággal. A nem lakás céljaira helyiségeket, ha azo­kat üzleti célokra használják, a háztulaj­donos megüresedés esetében szabadon ad­halja bérbe . Mimién mást felülmúl Orüan a legnagyobb ameriksi fi!mre»ek, bemutatja péntektői az Apolló. maHaBaHMnMWBiai Könyvet a népnek! A népkönyvtárak felújítása, pótlásá és ujak szervezése. A nagyméltóságú vallás- és közoktatás­ügyi Miniszter ur a népkönyvtárak ügyébein a vármegyei Iskolánkivüii Népművelési Bi­zottsághoz leiratot intézett, melynek lényege­sebb rendelkezései a következők : »Az országszerte megindult s egyre na­gyobb méretűvé és nagyobb lendületűvé váló szabadokéatási tevékenységnek sikere csak ugy válhatik tartóssá és csak ugy mélyíthető el Kellőképpen, ha ezt a szabadoktatási tevé­kenységet tervszerű és hathatós népkönyv* tári akció is nyomon követi.­Ez annál szükségesebb, mert a népnek a háború folyamán nagy mértékben fölébredt olvasóvágyát a megindult szabadoktatási te­vékenység folyton fokozódó erővel éleszti, ezért az olvasóvágynak jóolvasmányokkal va­ló kielégítése elsőrendű nemzeti és művelő­déspolitikai föladat. Ez okból felhívom a t. Bizottságot, hogy a népkönyvtárak ügyét a legnagyobb szereteij­tel és jóakarattal gondozza és karolja fel. E téren első és legfőbb teendőnk megle­vő könyvtáraink újjászervezése, minthogy népkönyvtár-ügyünket, tnépmüveiődésünknek ezt a szépen fejlődött ágazatát, egyrészt a háború, a fori'aualmak és az oláh megszállás másrészt a nyomdai és könyváraknak mérhe­tetlen drágulása válságos helyzetbe juttati­ták. A népkönyvtárak egyrészének könyvál­lományát elhurcolták, vagy széthányták, más­részének könyvállománya pedig ma holt kincsként használatlanul hever. A még műkö­désben lévő népkönyvtárak könyvanyaga és szinte kivétel nélkül mindenütt felfrissítésre szorul; ehhez azonban legtöbb helyen nincs meg a szükséges anyagi fedezet, vagy pe­dig a könyvtárak kezelói az ujabb könyvek beszerzésének módjairól és lehetőségeiről és a beszerzésre érdemes müvekről nincsenek kellően tájékozva. Minthogy népmüvelésügyünk újjászerve­zésének sürgős munkája mindaddig meni iu­ciithato meg, arnig népkönyvtáraink mostani állapotáról kellő tájékozódásom nincs, nép­könyvtáraink jelen állapotrajzának fölvétel­lére a következőkben intézkedem : A t. Bizottság által felhívandó a hatás­köre alá tartozó valamennyi népkönyvtár ve­zetősége, hogy — a népkönyvtár mostani álla potáról a csatolt kérdőiveken tegyen jelen­tést a s. Bizottságnak.« Ezen magas rendeletnek örömmel tesz eleget bizottságunk és itt értesítjük a nép­könyvtárak érdemes kezelőit, hogy a jelzett kérdőiveket mindazokba a községekbe ki­küldjük, amelyekről a rendelkezésünkre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy könyvtára van. Mivel pedig az adatokból nem tűnik ki, hogy névszerint kik a könyvtárkezelők, ezért az iveket az illető községekben működő tanító urak egyikének cimére küldjük meg, arra néz­ve, hogy azokat a könyvtárt tényleg kezelő kartársnak szíveskedjék további elájrás végett átadni. Ugy látjuk továbbá a könyvtárak statisz­tikájából, hogy Szabolcsban az általános irá­nyú ifjúsági és népkönyvtárak mellett egyes helyeken külön gazdasági népkönyvtárak is vannak, ennélfogva a kérdőivekből 2 példányt küldünk, melynek egyike az általános irányit ifjúsági — vagy népkönyvtárról, másik a gazdaságiról állítandó ki. Meg vagyunk győződve, hogy munkatár­saink is hasonló örömmel fogadják Miniszter ur őnagyméltóságának népkulturánk fejlesz­tésére vonatkozó s itt leközölt, nagyhorderejű intézkedését s nem fogják tehernek tekinteni az ebből reájuk háramló munkatöbbletet, ép­pen azért reméljük, hogy készek lesznek az iveket kitölteni s hozzánk lehetőleg minél előbb visszaterjeszteni. Nyíregyháza, 1923. április hó 17. Piller József, népmiiv. titkár. -MMCTKRR*-* ** : III JMI M M II mi n I - »I M U r*. » TW 500 csomag dohányt akartak átcsempészni csel! megszállott területre. «•Y» .VF ** A csempészeket elfogták. Nyíregyháza, április 18. A Nyirvidék tudósítójától . A magyar vámőrség erős kordont von a trianoni határ mentén a mindinkább elharapódzó csempészet meggátiására. \ kapzsiság azonban ezt a gátat is át igyek szik törni, a csempészek lankadatlan buz­galommal dolgoznak a cseh megszállott területtel határos erdőségekben. Legutóbb bárom hódmezővásárhelyi ember: Csarnasz Sándor Csarnasz Fe­renc és Bíró Imre sajnálták meg a sze­gény, dohányban szűkölködő cseheket és elhatározták, hogy visznek nekik egy kis füstölnivalót. Persze suttyomban az is csempészetre ösztönözte őket, hogy a fel­vidéki drágaságot a zsebük javára hasz­nálják ki. Volt mindhármuknak 8—10000 koro na költőpénzük. Ezen dohányt vásároltak, és Nyíregyházára hozták. Innen Vásáros­naménvba utazlak. Innen gyalog mentek Barabás községig, hogy olt az éj lepie alatt a magukkal vitt mintegy 500 csomag ci­garettadohányl átcsempésszék Beregszász­ai s olt jó szokolokért elárusítsák. Tervük azonban nem sikerüli, mert az éber barabásí vámőrség elcsípte a do­hánycsempészeket és mindhármukat bekí­sérte a nyíregyházi kir. ügyészségre, ahol árdrágító' visszaélés miatl indult meg el­lenük az eljárás. Annak lefolytatásáig ,'izsgálati fogságban hűsöl a három vásár­helyi vállalkozó . ' i S/appangylikeret és fehórmályvasyilieret hámozva, azonkivül csalánlevelet és mindenfajta gyógynövényt bétáit a legmagasabb napi áron Iiofba József gyógynövény beváltó, Nyiregjln'uu, Széchenyi-tér 6. s?ám. Tel fon 21)2. A Ny írvú-palotával szeuibfn. A £)<'gyúrt vények teruaeK-é e szedésére éí szárítá­súra* szakszert! ft-lvilágosllással szolgáluk. 2096

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom