Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-14 / 84. szám

nyíregyháza, 1923. április 14 * Szombat XLIV. évfolyam. * 84. szánó. Előfizetési árak helyben és vidéken: «P hóra 800 K. Negyedévre 1700 K. Ktetisztviseloknek és tanítóknak 20°/o engedmény. Alapította JÓBA ELEK Főszerkesztő : Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ. Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR. Szerkesztéség és kiadóhivatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZÁM. Telefan szám 139. Postaeheqwe Kéziratokat nem adunk vissza. Kong, borong a bus harang, szava jaj, beszéde fájdalom, amint a napsugár­fényes város felelt szerte zsong. Az ág. ev. templom harangjai zendültek meg és sirató szavuk oda hull egy koporsóra, ab­ban az otthonban, ott a templom közelé­ben, ahol egy magasban járó szellem fé­nyes világa megtört a test összeomlásával, ahol városunk egyik kiváló munkás fiá­nak, dr. Prok Gyula ügyvédnek holttete­mére sirva borul a gyászoló család. Sorra hullnak legjobbjaink, a szivünkhöz olyan közelállók, akiknek eltűnése után nem­csak közéletünk egy-egy iolgozó helyén, hanem a nemeseket, jókat, ragyogó szel­lemű igazakat befogadó szerelő szivünk­ben is mély ür támad. Fáj az ür, amelyet éppen ma, a törpeség virágzásának idején oly nehezen lehet betölteni. És kettőzöt­ten fáj, ha a sudár egyenes, hatalmas lombozatú cser leomlása után oly nagy szakadék sölétedik az ember erdőben, mint dr. Prok Gyula elhunyta nyomán. Mindinkább kevesedő emberszépség, mar­káns, meghajolást nem ismerő, keménytar­tásu, ragyogó tiszta célokért harcba szálló, harcos utján férfias, őszinte, szóban, tettben. Büszkén vallhatta magáról : »tiszta e kebel­nek mélye, égi kéz lövelt beléje lángokat«. Lángoló hévvel ölelte át egyházának büszke törzsét, amelynek lombjai a szabadság ózon­ját lehelik, virágai szentéllyé avatájk a családi tűzhelyet. A nyíregyházi ág. h. ev. egyház felügyelője volt, nagy tudása, sikraszállásra való bátor készsége, szavának és tollának acél fegyvere az egyház világi testőrségének veret­len pajzsos vezérévé predesztinálták. A köz­ügyek legszövevényesebb problémáira a vár­megyei törvényhatósági bizottság vagy a vai rosi képviselőtestület termében vil/ámos fény­nyel láttató szónoklataiban megoldást érlelőn világított rá és e parlamentáris aktivitásával mindkét autonóm testületnek hatalmas erejű munkása volt. A tudás, a jellemtisztaság, az alkotó emberi erő jogán az izzásig hevülő szenvedéllyel állt politikai téren azok mellé, akiket az ő férfikora delén nagy lendülettel ostromolt a motívumaiban épp oly tiszta, de iaz ő és hivei útjával szöges ellentétben haladó ellenfelek támadása, s akiket később nagy katasztrófa után éppen a közelmúltban szo­rított megértő kebelre minden nagy számotve 1­vő magyar. Meggyőződésből, tavolbalátást­adó fanatikus hittel állt Tisza István zászlója alá. Sokfelé ható szellemének fényéből adott a jövendőnek az iskolaügy támogatása s isko­lán kivüli nevelő-oktató tevékenysége utjain is. Az után a nagy hallgatóságot megihlető szabadelőadás után, amelyet a közelmúltban Széchenyiről tartott, éreztük, hogy ennek az idegizgalommal, szent nyugtalansággal, jövőt teremtő nagy magyarnak mily konzseniális ismerője s hogy politikai, társadalmi, gazda­sági felfogásának az ő aranytisztaságu libe­ralizmusa a gyökere. Eszmeharcainak kemény és fényes pengéje volt az jrótoll is. Midőn fájdalmas emlékezéssel irom e. sorokat, előttem van a J'áion az a tabló, amelyen a huszon­ötéves Nyirvidék munkatársainak fényké­pei vannak. Dr. Jósa Andrásnak, lapunk büszkeségének arcképe van a tabló felső sorának közepén s mellette jobbra dr. Prok Gyula, balra Ballá Jenő arcképe van. Fiatalosan, alkotóereje teljességében, ííe­mes büszkeséggel sugárzó fejtartással és tekintettel néz ránk annak a lelkes, talen­lumos, t P rmékeny irómunkásságnak ön­tudatával, amelyet lapunk hasábjain hosszn éveken át kifejtett. Látszik, hogy fény omlott arcára, szembe nézett vele s most, hogy koporsójára gond(p!unk, hisz­sziik, fénybe néz, miként "életében az igaz­ság napfényébe, fénybe, az örökkévalóság fényébe tekintve távozik el közülünk. Cs­erről a tablóról ránk vetődő tekintete azt fogja sugallni számunkra mindenkor: előre, az én utam: az igazság napja felé. T. Kisgazdák és szocialisták éles összetűzése a nemzetgyűlés mai ülésén. Budapest, április 13. M. T I. A nemzetgyűlés mai ülését 11 óra után nyitja meg Szcitovszky elnök. Bemutatja Knaller Győző levetél, melyben 6 heti szabadságot kér. A Ház a szabadsá. got megadja. Farkas István, Szabó József és Kiss Menyhért sürgős interpellációra kérnek és kapnak engedélyt . A mentelmi bizottság előadójának je­lentése után a mezőgazdasági munkabérek szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására térnek át. Első szónok Sokorópátkai Szabó István. Örömmel látja a javaslatot, mert az a célja, hogy a földmives munkásokon se­gitsen. Ezek teljesen elhagyottan állanak Helyesli, hogy tömöríteni kell a mező­gazdasági munkáspkat érdekeik védelmé­re, ámbár sokszor ez a szervezkedés sztrájkra vezet. — Szomjas; Ha nem volna lázítás, nem volna sztrájk. — Esztergályos: Lázit a nyomor. — Saly: A sztrájk eszköz, nem cél. — S. Szabó: A kisgazdák nem állanak olyan jól, mint szeretnék azt feltüntetni. — Propper; A kisgazdáknak szabad mindent. — S. Szabó: önöknek láj az, hogy a kisgazdák 2—3000 koronáért adták e a búzát, melynek most 30000 korona a for­galmi ára? Az e|ső parlamenti fellépésük alkalmával tudtuk, hogy milyen érdekkör­höz tartoznak önök. Az első határozati javaslatuk, melyben a Numerus Clausus eltörlését követelték, megmutatta, hogy , hova tartoznak. — Esztergályos Kinek beszél? Elcsíptek két tolvajt. Nyíregyháza, április 13. A Nyirvidék tudósítójától. Még az elmúlt év december 22-én történt, hogy egy Amerikából hazatért dolláros embertől, Halász Andrástól is­meretlen tettesek 370 dollárt elloplak. A tettesek után nyomozás indult meg s má­ra siker is koronázta a már-már ered­ménytelen nyomozást. A nyíregyházi rendőrség emberei elfogták a tetteseket Háez Lajos és Horváth Béla cigányok személyében, akiknél 100 dollárt és 145000'korona értékű magyar pénzt s több rendbeli uj ruhát találtak. A rend­őrség a tetteseket letartóztatta s kihallga­tásuk után átkísérte a kir. ügyészség fog­házába . — Propper: Tudjuk, hogy magának nem fáj a Numerus Clausuis rí — Várnay reflektál S. Szabó szavaira és statisztikai adatokkal igyekszik bizo­nyítani, hogy a kivándorlás onnan vari, amelyik vármegyében a legtöbb nagybir­tokos él . Lehet akkor alapja annak — mondja — hogy kisgazdaképviselő felálljon és a nagy­birtokosokat védelmezze ? Csontos : Majd a zsidókat védjük, miht maguk ! Várnay : A kisgazdának mindent lehet! — Nagyatádi Szabó : Maguk sem fog­nak nekünk programmot adni. — Várnay : Paraszt párt lett, ahelyett, hogy demokrata maradt volna. — Csontos : Zsidó védő ! — Propper : Hát mi, ha nem paraszt ? — Nagyatádi Szabó : Csak az a paraszt, aki durva. — Propper : Nem felháborodással kelle­ne megmutatni, hogy kisgazda, hanem tettel. — Könyves Kálmán : Nem az a paraszt, aki gatyát hord. — Esztergályos : A központi bagolyfé­szek hogy összefog. > Erdélyi Aladár : Itt a fészek, de a bag lyok ott vannak. A szociálisták erre elkezdik a padot verni nagy zaj keletkezik, az elnök rendet akar te­remteni s mikor nem sikerül, az ülést fel­függeszti. A szocialisták ezalatt is zajonga­nak, majd a vitázok a terem közepére nyomul nak, ahol állandó nagy zajban tárgyalnak egy mással, melyből Erdélyi Aladár hangja slvit ki olykor-olykor. Tőzsde. Zürichi nvitás-. Budapest 0.12, Berlin 0.0258, London 2561, Páris 3695, Milánó 2740 Prága 1642.5, Belgrád 560, Varsó 0.0138, Bécs és osztrák bélyegzett 0.0Ó77. Devizák : "Angol font 20800—21435, London 20810- 21410, Prága 133.5 139.5, Koppenhága 848—78, Stokhohn 1189 239, Szófia 35—37, Varsó 1140—260, Brüsszel 257—.67, Belgrád 45.5—4(7.5 Értékpapírok: Salgó 137000, Bima 23300, Államvasút 71000. Kőszén 347000. Ganz-Danubius 2350000, Ganz villamos 300000, Fegyver .300000. Láng 52000. Lip­ták 5600, Schlik 21000. Izzó 82000, F,óra 32000, Karton 35000, Cukor 440000. Lám­pa 38000, őstermelő 72000, Szalámi 7800, Telefon 29000, Nasici 178000, At] an tik a 21500, Irányzat tartott. r Ara 30 korona«

Next

/
Oldalképek
Tartalom