Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-14 / 84. szám

J#ÍRS1DÉK !9«á ápr>!i» 14 A lakások felmondása, a lakásjogosultság a lakbérek emelése az uj lakásrendeletben Nyíregyháza, április 13. A Nyirvidék tudósi lójától . Már rég nem jelent meg olyan álta­lános érdeklődéssel' várt és fogadott ren­deld, ínint a most napvilágot látott la­kásügyi rendelkezés. Házigazda és jakó egyaránt talál benne érzékenyen, érintő részleteket. Mi a leglényegesebb tudniva­lókra, a felmondás, a lakásjogosultság és a lakbérek emelésére vonatkozó uj intéz­kedésre mutatunk a kővetkezőkben: Fel mondás Szabad rendelkezési jog illeti meg a tulajdonost, illetőleg kérheti a szabad rendelkezés jogát az uj, vagy álaiakilotl épületre, továbbá olyan építkezés esetén, a melyre rendkívüli adómentesség engedé­lyezhető. A lakások teljes felszabadítása fokozatosan következik be. A tulajdonos indokolás nélkül felmondhat 1923. no­vember 1-én" a hat, 1924 május 1-én az öt, 1924 november í-én a négy, 1923. má­jus 1-én a háromszobás lakásra. Az albér­leteket három hónapra és azzal az indok­kal lehet felmondani, hogy a lakásrészre a tulajdonos hozzátartozóinak szüksége van. A tulajdonos szabadrendelkezési jo­ga visszátér 1923. május 1-én a 4000 lélek­számot meghaladó községben, kivéve az állami, törvényhatósági, vagy községi hi­vatalok céljaira bérelt helyiségeket. — Nagy lakás céljára szolgáló épület, meg­üre&edés esetén üzlet-célokra szabadon adható bérbe. Lakás jogosultsággal bír az, akinek az illető városban vagy községben illetőségi helye, hatósági le­telepedési engedélye van, akit polgári vagy katonai hivatása a város vagy község területéhez köt. A menekülteknek és ha­difogságból visszatérőknek — hacsak iie n, tartoznak az előbbi kategóriákba — a ha­tóság jelöl ki várost vagy községet ál­landó lakásra. A lakbérek emelése. A lakásbéreket 1923. május 1-től kezdődő hatállyal az 1917. november 1-én kikötött évi bér 30 szorosára, 1923. augusztus l-től 40 szeresére, 1923. no­vember 1-től 50 szeresére lehet emelni. Az üzlethelyiségek bérét 1923. május l-től kezdődő hatállyal az 1917. évi november 1-én kikötött évi bér 50 szeresére, 1923. augusztus l-től százszorosára, 1923. no­vember l-től 150 szeresére lehel emelni. A háztulajdonos nyiialkozhalik, hogy a bejelentett lakást a jelentkezők kö­zül kinek kívánja bérbeadni. Az albérlet kiadása lakásigazolvány nélkül történik. Egyéb lakás, hivatali vagy üzleti cé­lokra szolgáló helyiség a lakásügyi ható­ság engedélyével adható bérbe. Á lakásra szoruló igényjogosultakat lakásigém'bevé­tel utján ke,II lakáshoz juttatni. Az igény­bevétel a felek megegyezésének hiányában nem terjed ki kert, szőllő, gazdasági ud­var, istaló és egyél) mellékhelyiségekre. A bérlő elhalálozása miatt a lakást nem lehet megüresedett lakásnak tekinteni. Az uj lakásrendelet 1923. május első napján lép éleibe . Látogatás id. Ábrányi Kornél tanítványánál. Nyíregyháza, április 13. A Nyirvidék tudósítójától . Az a liaatlmás lángkéve, amely a ködös magyar ég horrizontján megjelent Id. Ábrányi Kornél dicsőséget, alkotó zse­nijének fényét hirdeti, beragyogtatja re­mény sugarával szomorú jelenünket, me­mentójául annak, hogy In hoc signo vin­cesü Mert az a nép amelyiknek ilyen fiai voltak, amelyiknek egén ilyen csil­lagok tündökölnek, ott csak csillaghullás lehet, de örök sölétség nem!! lel. Ábrányi Emil centennáriumának emlékezetére felgyujljuk a kegyelel lo­bogó fáklyáját, hogy mi is jer ójuk a kegye leiünket annak a nagy alkotónak, annak a nagy mesternek, aki ejőll az egész kul­lurviTág meghajtotta már az elismerés — nehezen kijáró lobogóját. Ebből az alkalomból felkerestük ^ nagymesternek egyik köztünk élő tanítva nyát, Epstein Karolinát, aki a mi kis pátriánkban 40 éven ál vitt vezér­szerepel zenekultúránk terjesztésében, a Bocskai-utcai lakásán kerestük fel Epstein Karolinát. Bekopogtattunk hozzá, egy hófebérhaju ősz matróna áll testileg betegen előttünk, de lelkileg frissen, villogóan szép, intelligenciát kisugárzó szemekkel. Mikor elmondjuk jövetelünk célját, hellyel kínál s mintha egy perc­re elmerengne a múlton, elhallgat, hogy azután könnyező szemmel, az elfogultság bánatos hangján beszéljen arról az Áb­rányi Kornélról, aki neki éveken át taní­tómestere volt. Akihez a tanítványi kegye­leten kívül benső barátság is fűzte. Ábrá­nyiról mondotta — nem vagyok hivatva szólani, mert hisz az ő nagyságáról már mindent elmondottak. Számtalan levelem van tőle, amit hozzám irt — amiket itt Őrzök a legdrágább, a legszentebb erek­lyéim közölt. S a szekrényből egy selyem­dobozt vesz elő, amelyikben szaflaggal át­kötve állnak a levelek, részkelő kezek gyöngybetüivel ráírva Ábrányi Korínéi hozzám irt levelei. Előszedegeti őket és a legszebbel, a íegszomorubbat ideadja, hogy olvassam el. Titokban lemásolom, hogy az akkori szomorú idők viszonyainak hü tükrét adó levelet nyilvánosságra hozhassam. Igen tisztelt Nagysád!! Fogadja őszinle s meleg köszönete­met, azért a valóban páratlan buzgalomért amellyel müveim kiadtatását felkarolni kegyeskedett. Ha ezen a széles Magyaror­szágon csak oly lelkes pártolója lenne íi magyar irodalom es művészetnek, mint aminő tisztelt Nagyságod: nem fájhatna a feje egy magyar író éü művésznek sem, legkevésbbé pedig az enyém, aki már egv félszázadnál többet áldoztam a ma­gyar kultura fiainak a felnevelésére. De fájdalom, még velem szemben is hihetet­lenül közönyös a magyar közönség. Hát mások mit várhatnak?? Ha csak nem kup­ié képeket vagy ehanzonokat kínálnak. Mégegyszer fogadja őszinte hálás és elismerésem kifejezéseit, melyet maradok igaz tisztelője Id Ábrányi Kornél. Budapest, 1899. február 23-án. Elszorul az ember szive, ha ezt a le­velet olvassa. Szomorú "kenyér voll a művészet nálunk mindig és ma is az mondotta egy bánatos sóhaj kíséretében. Mikor megkérdeztem, hogy az ünne­pélyen részt vesz-e, könnyező szemekkel Shakespeare műve. Velencei kalmár. mondta Bármennyire szeretnék, hisz kö­telességem lenne ott lenni, mert Ábrányi­né és az egész család jó ismerősöm, de a szivem plvan beteg, hogy nem birom el a fáradalmakat, noha tudom, hogy bátraié vő rövid életemnek ez volna még egyet­len boldog órája. Egy pillantást vetve egy életen át tartó komoly munka bérére, Epstein Ka­rola jubileumi babér koszorújára, elkö­szöntem tőle. De fülemben még mindig ott cseng egy nemes művészi lélek fáj­dalmas prózai szava. A viszontlátásra, ha el nem rekvirálják a lakásomat. S gyor­san becsukta utánam az ajtót, hogy a hó­fehér arcán lecsurgó könnyekel letörül­hesse. V. 31. Végre gondoskodnak a vasúti ut megépítéséről. Nyíregyháza, április 13. A Xv rí vi cl ék tudósítójától. Nyíregyháza városnak régi sérelme a Széchenyi útból ágazó s a vasúti állomás rá vezető útnak elhanyagolt, járhatatlan volta.- Lapunk hasábjain is többször szó­vátettük a Gidres-gödrös, esős időben kü­lönösen használhatatlan ul ügyét, hasz­talan. Az ominózus ügy elhúzódásának az az oka, hogy a város és az államvasu­tak közölt hosszas vita folyt le abban a kérdésben, hogy tulajdonképpen kí az il­letékes az ut rendezésére.- Minthogy ez az útvonal az államvasutak tulajdona, a vá­ros szempontjából nem is lehet vitás, hogy kinek a kötelessége az ut kiépítése. Az államvasutak azonban mindenképpen a várossal akarták a költséges munkálatö kat finanszíroztatni és fáztak attól, hogy a maguk tárcájának terhére épüljön ki az ul. Ennek a huzavonának, amelynek a város erélyesebb fellépése sem vetett vé­gei, csak az utazó közönség aclta meg az árát. Az ügy az államvasutaknak telekát engedés érdekében a városhoz beadott ké­relme kapcsán a kereskedelmi miniszter elé került, amikor a város kategorikusan kijelentette, hogy addig nem ad telket a pályaudvar kibővítéséhez, mig az utat a Máv. nem rendezi. A kereskedelmi mi­niszter azonban ez eset kapcsán maga is elzárkózott attól, hogy elismerje a város álláspontjának helyességét. Az e tárgy­ban érkezett leiratból a város azt látta, hogy a kereskedelmi minisztert nem in­formálták helyesen s újból kifejtette a mi­niszterhez intézett feliratban, hogy a M^v. nem zárkózhat el a vasúti útnak olyan mértékben való rendezésétől, mint amiként a Széchenyi-ut ki van épilve. — Most végül ugy látszik, a miniszter maga is szembe akar nézni ezzel az-üggyel s értesítette a várost, hogy a Vasúti és Ha­józási Főfelügyelőséget bízta meg a kér­dés helyszíni vizsgálatával. A felügyelő­ség megbízottja április 14-én érkezik Nyíregyházára, ahol közvetlen informá­ciót nyer a sokat emlegetett és megoldás­ra sürgetett kérdésben. Ha a lakását ízlésesen akarja festetni forduljon bizalommal MARKOV ICS JENŐ lestőmesterhez Viz-u. 31. 1976-3 ffflSfSfät Classilms east! A színházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom