Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-01 / 73. szám

% 1923. április 1. JSÍYÍRYIDÉK 5 vezeti. De a bel fogyasztás szempontjából fontos az a körülmény is, hogy a hosszu kerülő ut a Felvidékről érkező nélkülöz­hetetlen árukat szállítási költség alakjá­ban ne terhelje túlságosan. Erre a "körül­ményre különösen felhívjuk az Ipari és Kereskedelmi Kamara, általában az érde­keltek figyelmét. A hicí helyreállításának szükségességé re még sok más okot lehetne felhozni, de a fentiek is elegendők- Erre különösen alkalmas az idő most, mikor a cseh ipari válság nyomasztólag hat az ottani ipari­és kereskedővilágra és ennek nyomán a hid helyreállításával kapcsolatosan előnyös feltételeket lehetne a csehektől kicsi­karni. Tavaszi dívatharisnyák az összes cipőszinekben. Selyem, fátyol, flór, fildekó és mouslin minőségekben óriási vá­lasztékban. Férfi divatharisDyák és zoknik. Gyermek zoknik és patentharisnyák minden szinben és nagyságban. Jfttitgém cipőáruházban Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. szám. Inierurban telefon 195. Húsvéti szokások. Húsvéti szokások alatt nemcsak a két ünnepnapi szokásokat értjük, hanem mind­azokat, melyek a nagyhéten, annak mindegyik napján számontartatnak, amelyeket elmem hagyna a magyar ember akár megszokásból, akár erősebb hiedelemből cselekedje is azo­kat. A Krisztus feltámadásának ünnepéhez fű ződő szokások és más babonás hiedelmek legtöbbje a pogányság tavaszi ünnepében is benne volt, szimbolikus tartalma még tartja magát, némely vidéken ma is gyakorlatban vannak azok, jóllehet, e szokások rohamosan kopnak, pusztulnak. Az utóbbi évek, különö­sen a világháború forgataga és az azt követő nehéz idők valóságos temetőivé lettek e faji­ságunkat, őshitvilágunkat bizonyító adalékok­nak, azért szükséges azok megmentése, ösz­szegyüjtése. A természet ujraébredésének valamennyi megmaradt szokásai, azok töredékei derül­tek, örvendetesek. Az életrekeltő naptól ki­zöldül a fü, vetés, az anyaföld munkája meg­indul a természettől felébresztett vidám han­gulat, az élet megujuló érzetének tudatában az emberek átengedik magukat a vidámság­nak. A természet ujulásával az ember is ké­szül a változásra. A nagyhét, a húsvét a tisz­tálkodás ideje, mely ősrégi szokás. Tisztoga­tás, rendezkedés minden háznál. A házat ki­meszelik, udvart kitisztítják, még a szerszá­mokat is kifényesitik. De nemcsak a házra és környezetére, hanem a benne lakókra, em­berre, állatra egyaránt kiterjed a tisztálkodás, a megváltozás. A tehén tőgyét például har­mattal mossák, hogy bőségesen tejeljen, de meg aki ilyen tejjel mosdik, szép lesz az akár­milyen volt is és a tüdőbajosok is az ilyen tejtől gyógyulnak meg. A tisztogatás kiter­jed nemcsak az élőkre, hanem még a család­ból elköltözőitekre is. Vegyük azonban sor­rendbe e babonás szokásokat. A virágvasárnapi szentelt barkát az ab­'. }S3}nUlF[l{.\ E ßfjUBqp ZB '>JIZS3J Bq>lB{ arról is jó, hogy a haldokló kezébe adva könnyebben hal meg. Sok vidéken ezen a napon vetik el a virág magot. Pozsony me­gyében nagyobb füzfaágat, vagy fiatal fűzfát szines papírszalaggal, himes tojással feldí­szítve viszik leginkább lányok, ketten kisérik és tavaszi dicsőítő éneket énekelnek. Az Alföldön zöldcsütörtök éjszakáján a kereszteket járják kisebb-nagyobb csoportok­ban a szomszédok csendes imádság között. Sok minden fűződik a nagypénteki nap­Egy nyíregyházi fiu kitüntetése a marokkói légiós harcokban. Levelet irt Afrikából a Nyirvidéknek. — Barcsik Pálné nyíregyházi lakost keresi. — A légiósok borzalmas küzdelmei. Nyíregyháza, március 31. A Nyirvi­dék tudósiátójától. Klein Gyula nyíregyházi születésű fiatalember mostohaanyja, Barcsik Pálné itt lakolt sokáig Nyíregyházán, a Viz-utca 16. sz. házban. "Fia Gyula viszontagságos úton előbb Párisba, majd onnan az afri­kai francia légióba Marokkóba került, a hol már két éve szenved sokszor élet-ha­lál között. A rettenetes sorsra jutott nyir­egyházi fiatalember egy izben már irt nekünk Marokkóból s arra kért bennün­ket, hog}' tegyük közzé a Nyirvidékben le­velét. Remélte, hogy anyja, Barcsik Pál­né ráakad az ő soraira s így megtudja marokkói címéi és irni fog neki a messze idegenbe. Klein Gyula kívánsága azon­ban úgy látszik nem teljesült. Mindezt ideig nem kapott levelet anyjától s ez fo­kozza keserűségét, amiből pedig bősége­sen jut szegénynek. A légiós ifjú most újra gondolt egyet s levelet irt a Nyirvidéknek. Ezt a levelet februárban adta fel Marokkóban. A levél bélyegén a francia posta bélyegzője feb­ruár 23-i dátumot jelzi. Klein már a múltkori I eveiében beszámolt az arabok­kid való harc hátborzongató részleteiről s a most hozzánk juttatott soraiban is el­rettentő képet fesl a sivatagba került lé­giós ifjaknak a vad törzsekkel vívott véres viadalairól. Nagy bátorsággal harcol­nak ezek a vadak. Én ilt vagyok Marokkóban — írja Klein Gyula — örökösen harcolunk a vad arabok ellen. Sok légiós elpusztul 1. Nagy bátorsággal harcolnak ezek a va­dak. Nagyon ügyesek, jól tudnak lőni. — Az arab fiu már 20 éves korában kész har­cos, és biztosan talál elöltöltő, kovás pus­kájával is. Az arab törzsek egymás ellen is harcolnak és kegyetlenül lemészárol­ják a legyőzött ellenfelet. Tavaly nyolc hónapot töltöttem Kol on ban és részt vet­tem több marokkói város elfoglalásában. Utoljára Vitzert városát foglaltuk el, ahol kitüntettem magamat bátorságom­mal. A harc után felsorakoztunk, megér­kezett a parancsnok. Parancsra kiálltam a sorból öt társammal együtt. A főpa­rancsnok maga tűzte ki mellünkre a medált. Afrika végtelen sivatagján A légiós egész nap marso] Afrika vég­telen sivatagában. Ha a szomjúságtól gyötörve föklr eesik,, a hátul leselkedő ara­bok fogságába esik. Ezek elveszik fegy­verét, a fejét levágják, nehogy lelke Moha­med elé kerüljön. Minden arab 14 fegyve­rére jegyzi, hogy hánynak a fejét vágta le már. Karóra tűzött fejek A múltkor AítGudid« városát foglal­tuk el. Már két nap óta nem láttunk egy csepp vizet sem. Útközben egy karbára akadtunk. Harmadmagammal bemen­tem a Karbába. — Nem találtunk semmit sem benne. Én lefeküdtem a karba tövíbe. Ha már meg is kell halni, én tovább nem megyek. A két társam is ott ma­radt. Nemsokára mind a ketten mély álomba merültek. Én csak néztem a mel­lelünk elhaladó légiósok sorát. Már vala­mennyien elmentek, csak mi hárman ma­radiunk hátra. Egyszerre isszonyu kia­bálást, lövöldözést hallottam. Az arabok ordítozták: »Tako, tako ot Szidi Mjoha­ined!!« Meghűli bennem a vér. Na most biztosan feldarabolnak. Felugrottam, szó litoltam társaimat, de azok meg se moz­dullak. Nem volt időm a várakozásra, -t­Ledobtam a hátizsákot és futottam, ahogy csak tudtam. "Végre megtaláltam a századomat. Másnap *a' város alatt iszo nyuan kikaptunk. Visszavonulás közben a karba mellett megtaláltam két társamat. Mezítelenre vetkőztetve, fejüktől meg­fosztva hevertek. A fejőket az arabok le­vágták és feltűzték a karba két tornyára. A karba mellett elhaladó légiósok tábora megborzadva nézte a rájok meredő véres légiós fejet. Ilyen a mi életünk Afrikában. Al­vásközben is magunkhoz szorítjuk a fegyvert, mert az arabok éjszaka mezíte­len testlel nesztelenül odakúsznak mellénk. A fogai közölt nagy kést szőrit. Akit ér leöli s a fegyverét elveszi. Most többet nem irok. Még busz na­pi pihenési idő van hátra, ha az lejár, kezdődik a kolon, a marsolás. Eddig tart Klein Gyula |égiós levele. Kérjük olvasóink közül azokat, akik tud­nak valamit Klein Gyula anyjának jelen­legi tartózkodásáról, szíveskedjenek azt velünk közölni. Idegbeteiek, befbategek és üdülők gyógyhelye: Or. Pajor Szanatórium Bndapest, VIII., Tas-utcu 17. szám. újonnan berendezett Zaiuler rendszerű A főváros központjában vizgvógyintézetében. Vízkúrát, rilIamoskiirAk, gyógytorna. Diétás> étterem cuKorbetegek, gyomor, bélbajofok, vesebetegek, gyenge kimerült szervezetnek részére. Testegyenesitő "(ortopädia) gyógyterem g«riocel­fVrdűlések, izü'eti és izemzsugorodás, bénulá­sok, hüdések, járási zavarok, kéz és lábresz­ketés, lúdtalp bajok ellen szakorvosi tudomá­nyos vezet« alatt. Sebészeti, trologiai, szülészeti, nőgyógyászati kü­lön osztályok. Arak Mérsékeltek ! mm * m * w Értesítjük a tisztelt közönséget, hogy a Vay Ádám utcában (a Diadal Mozgóval szemben) ELrfG£lT65« hentes és mészáros äruüzleite* létesítettünk, hoi áiian­dóan első osztályú húsokat, valamint mindenféle hentesárut tartunk raktáron. • Telefon: 174. Nyíregyházi Sertéshizlaló és Húsfeldolgozó R. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom