Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 73-97. szám)

1923-04-01 / 73. szám

JÍYÍRYIDÉK, 1923. április 1. hoz: szigorú böjt, még a kálomisták se esz­nek hust, illetve zsírosat e napon, hanem ha­jában főtt krumplit, főtt tojást, ciberét (aszalt meggy, szilva leves), pattogatott kukoricái Némely vidéken a temetőbe mennek nagy pénteken, hogy elhalt hozzátartozóik sírját rendbehozzák, feltámadásra tisztának kell lenni a sírnak. A palócoknál e napon a folyó­ra mennek s abban mosdanak, legtöbbször ruhástól bek mennek a vizbe, hol egy pár­szor viz alá merülnek, csak aztán szaladnak haza. Folvó vizben úsztatják meg a lovakat, még haza is visznek és a ház földjét azzal locsolják fel. Nagypénteken déli harangszó­nál kell elvetni a violát, hogy teljes legyen. Az Alföldön c napon herélik a lovat, disznót borjut, más vidékeken nagyszombaton, a ki­vett részt megabárolják, tojást ütve rá, meg­eszik. Nagyszom baton sütik a kalácsot, mely készítésre, alakra, elnevezésre annyiféle, ahány község van. Elmúlik a szeplője annak, aki első harangszóra vett kutvizben mos­dik meg. Az Alföldön meg a nyakukba akasz­tott kolomppal kolompolnak udvaron, utcán körülszaladozva kergetik a kigyót-békát e napon, mikor a harang megszólal. Húsvét vasárnapján szentelik a kalácsot, hust, vizet. Délben az asztalnál étkezés előtt egy főtt tojást tör fel a gazda, megtisztítja és egyik felét az asszonynak adja, másik 1 felét maga fogyasztja el. Húsvét másodnapján általános *szo­kás a locsolkodás, mely ezelőtt szlllajab­ban ment, vödörből, köcsögből, fazékból öntögették a legények a lányokat, me­nyecskéket, hogy ráragadt a ruha a tes­tükre, ma már csak kis üvegből öntenek kapnak. A nagyobb kaláccsal, borral, pálinkával! kináljá^ meg. A piros tojás az alföldön mindig egyszínű sohasem díszes. Husvéli piros tojással ^apot dobnak a gyerekek. Aki ma­gával húsvéti piros tojást visz a templom­ba, azon megláthatja, ki a boszorkány, mert nem mer benieuui. Toisonymegyei tőt vidéken nyers és száraz hántott fűzfa vesszőből korbácsot készítenek,, az utóbbi ba élénk színű szalagot fonnak s azzal is­inerős házhoz mennek, hol az asszonyokat lányokat ütögetik. Más vidéken is szokás ez és azt tartják, hogy amely leányt nem ütnek meg húsvét hétfőjén fűzfa korbács­csal: varas lesz a feje. Hazánk különböző vidékeiről vett s üt felsorolt szokások és hiedelmek közül melyik volt és van gyakorlatban Szabolcs­ban" nem tudjuk, valamint azt sem, hány olyan van, mely csak a mi népünk saját­ja, mert sen ki sem gyűjtötte össze azokat. Tanítóinkra vár az összeszedés élvezetes és tanulságos munkája és mindazokra, kik a népet szeretik foglalkozásuknál, életkörülményeiknél fogva a néppel na­ponta érintkeznek . K. Piadal mo»qó Április hó 3-án, 4-én és 5-én, kedden, szerdán és csütörtökön 7 és 9 órai kezdettel GÓLEM megszületése és pusztulása (Gólem és a császár) 6 felvonásban. Főszerepben: Paul Wegener. A gazdák ne adják pénzüket kosztba. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara felhívja kerülete gazdaközönségének fi­gyelmét ,hogy ne hallgassanak kecsegtető ajánlatokra, akinek van valami felesleges pénze: ne adja ügynökök kezére, látszó­lag igen magas jövedelmű kosztolásra, a mely azonban nagy kockázattal- is jár. A Kamara figyelmezteti a gazdákat, akiket országot bejáró ügynökök környé­keznek, hogy a gazda e magas kamatozá­sánál sokkaí jobban jöv pdelmeztetheti pénzét, ha saját gazdaságának fejleszté­sére fordítja. Vegyen rajta műtrágyát, vegyen nemesített vatőmagvakat, hogy ezúton termésátlagai 1 nagy mértékben felemelje. Vegyen rajta jobb gazdasági gé­peket és eszközöket, javítsa épületeit és vegyen kiváló tenyészállatokat, hogy ál­lattenyésztését feljavíthassa. Gondoskod­jék a növényeit pusztító növényi és ál­lati kártevők leküzdésére kellő védekező anyagok és eszközök beszerzéséről. Gon­doskodjék állatai egészségének védelmét ről. Szerezzen be jő gazdasági szákköny­veket és rendeljen magának kiváló gazda­sági szaklapot. Ha'pénzét ily célokra használja fel: ugy termelő erőit fokozza és javítja, u melynek a többleteredményben évek hosszú során át komoly, nagyon becses, eredményeit látja, jövedelmét magasan és állandóan felfokozhatja, amivel többre megy, mint most ez értéktelen pénzben kezébe olvasott magas kosztpénz kamat­tal. Termeljünk cukorrépát. A fogyasztóközönség szempontjából is, de általában a mezőgazdasági termelés fokozásának szempontjából is különösen fontos, hogy a cukorrépa termelés kérdé­sével ismét foglalkozzunk. A mélyebb mü­velés következtében az utóterménynél el­érhető nagyobb terméstöbblet és á gyom­mentesen hátramaradt talaj, 'a répaszelet s más m el lék termények feletetése után elő­áll itott trágya mennyisége olyan előnyö­ket jelent a gazdaságnak, melyeket liosz­szabb ideig figyelmen kívül hagyni nem lehet s az az egyoldalú széntermelés ká­ros következményeit csakhamar éreztetni fogja, ha ennek elkerülése céljából ter­melésünket változatosabbá nem tesszük. A cukorrépa termelésnél a talaj az ásvá­nyi talaj tápanyagokat a feietetett mellék terményekből nyert trágya alakjában visszakapja s a gazdaságból talaj tápany­got alig viszünk ki, mivel a cukorban nem a talajból, hanem csak a levegőből elvont anyagok vannak. A cukorrépa beváltási ára tekinteté­ben is, biztosítva van a gazda abban a te­kintetben, hog}' a mai magas munkabérek mellett is meg fogja találni számítását a cukorrépa 1 ermel é'séné 1. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara fölhívja a kerületbeli gazdaközönség fi­gyelmét, a cukorrépa termelésre. me rt nem lehet célja egy gazdának sem az, hogy a mai egyoldalii termelést még hosz­szu időkön keresztül folytassa. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara (Debrecen, Piac-utca 9. 1. fin.) szemé­lyes érdeklődőknek szóbelileg vagy vá­laszbélyeges boríték beküldése esetén le­vélben is ad felvilágosítást és segítést nyújt a gazdáknak a cukorrépa termelési szerződések megkötésére vonatkozólag is. Háromszázezer korona a Refor­mátus Nőegylet húsvéti vásárának jövedelme. — i' i ' 4. ^ Százezer korona, ára ruhaneműt vettek. — Már most biztosítják 25 gyermek cipővel való ellátását. Nyíregyháza, március 29. A" Nyirvf­dék tudósi tó jától. Megírta a Nyirvidék, hogy a ref. Nő­egylet húsvéti vasárja kitűnőén rendezett akció A'olt a jótékonyság szolgálatában. A vásár bevételét most vették számon s ki­tűnt, hogy anyagi tekintetben is tekinté­lyes sikert biztosított a Nőegylet támoga­tására sietők lelkes gárdája* Ä vásár tisz­ta jövedelme háromszázezer korona, mely békében arányokra beállítva is tekinté­lyes összeg. A Nőegylet elnöksége azonnal értékesíti a bevételt. Százezer koronáért ruhaanyagot vásárolt s legközelebb 25 pár cipőhöz vásárol bőrt és talpat, hogy a szegény iskolás gyermekek jövő téli cipő­szükségletét már most biztosítsa. A Ref. Nőegylet sikereit örömmel kísérjük figye­lemmel . A Sárdi ház Énekes népszínmű 3 felvonásban % Szinrekerüí vasárnap délutén 4 órai kezdettel a „KORONA" nagytermében. -t eddig huszonöt millié ember nézte meg esti előadásain szalon zenekar szolgáltatja a kisérő zenét. D. W. Griffitk máso­dik mesteri alkotása „Ut a boldogság felé" testvér filmje a szeretet és gyűlölet hároraévserede« harca a világtörténelem főbb kor­szakain át összes előadáiaint a tiszt­viselők mélyen leszál­lított ár bin szerelhetik be a jegyeiket. délutáni előadásait a Vá rosi Színház Mozgó le­szállított helyárakkal mu­tatja be, ZSOLDOS TANINTÉZET Budapest, VI!., Dohány-utca 84. Telefon József 124—47. sz. a legjobban készít elő 685 7 magánvizsgákra Húsvét hétfőjén a szezon legizgalmasabb cselekményü filmjét j «0 mm csak szigorúan felnőttek nézhetik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom