Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-17 / 38. szám

i JSÍYífüfíDÉK 1923. február 17. Kiszakított lapok multunk küzdelmes napjaiból. i. A >Szózat« f. évi február 11-iki szá­mában ezt olvasom: gróf Teleki László, a magyarok függetlenségi ügyének nagy propagálója 1860-ban halt meg. 'Ez az adat másoknak is szembe tűnhetett, mert a valóságot nem fedi. Hiszen Teleki László az 1861-iki nevezetes és örök időkre nagy jelentőségű 'országgyűlésen, Deák Fe­renccel szemben a határozati pártnak nagy tehetségű vezére volt (1860. XIIL 22-én esett osztrák fogságba, hanem kisza­badult.) A császár koronázási szándékkal 1861. április hóra országgyűlést hívott egybe, de lekapcsolva Erdélyt, a Dráván tuliakat, a határőrvidéket. Tehát csonka ország ka­pott képviseletet. Szent István koronája in tegrifásán nagy csorbát ütött az osztrák beavatkozás. Házi ügyeinkben dult álla­potok minden téren. A nemzet passzív magaviselete végre is belátásra kénysze­ritette a bécsi urakat. Ennek a belátásnak egyik bizonyító ténye volt a magyar kép­viselőknek tanácskozásra egybegyüleke-* zése — császári meghívóra. Alig találunk parlamenti küzdelmet az 1861-ikihez hasonlót, mely oly készült­séggel vivta volna az ország önvédelmi harcát a nemzet és Európa szine előtt. Deák Ferenc és gróf Teleki László vezérsége alatt lelkes tábor küzdött — ugyszólva — egységes frontban Bécs ellen. A császár meghívójának az ország enge­delmeskedletl. Képviselőit a 48-as törvé­nyek alapján megválasztotta. felküldte Pestre. Az ország nem koronázott vátaszt adott a meghívásra. Deák a fővezér, történelmű értékű ha ditervét elfogadták; csak a körül indult meg jogi vita > feliratnak« vagy határozat­nak nevezzék-e el a választ. Deák hatá­rozott véleménye volt: — nem szabad első felszólalásunkban elhallgatnunk, bogv legfontosabb alap­törvényeink, különösen az'1848-iki lénye­ges közjogi törvények hatályon kívül té­tettek. Szentesített törvényeket csak azon hatalom függeszthet fel, mely azokat al­kotta. A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása... az osztrák államfér­fiak politikája — oly követelésekkel lép föl ellenünk, miket teljesítenünk lehetet­len és akkor végre mégis törésre kerül a dolog. gróf Teleki László a következő nemzetvé­delmi nyilatkozatot tette: — hazánk ügye 48 óta nagy változá­son ment át. Küzdött, szenvedett, vesz­teit — de küzdelem, veszteség elölt, alatt, után hazánk erőben és európai jelentősé­gében nőttön nőtt és gyarapodott. Nemze­tünket az 1848-iki törvények átalakítot­ták. A behozott népképviselet, a jogegyen­lőség. közös teherviselés, úrbéri viszo­nyok végképeni eltörlése: ebben van a mi gyarapodásunk és erősségünk... az euró­pai alkotmányos független kormányu Magyarország az európai egyensúly egyik legfőbb biztositéka... első lépésünk ha­zánk lételének biztosítása, országunk és törvényhozásunk tényleges integritásának az alkotmány, jelesen az 1848-iki törvé­nyek értelmében! helyreállítása legyen. Tisza Kálmán szerint az országgyű­lés működésének megkezdését nem az ál­tal nehezítjük, ha határozatot hozunk fel­írás helyett, mert magának az osztrák kor­mánynak félhivatalos nyilatkozatai meg­mondják, hogy e tekintetben mmidien at­tól függ: ragaszkodunk-e a 48-iki törvé nyekhez. Lónyay Menyhért sajnálatos tény­ként állapítja meg, hiogy nemzetiségünk, állami integritásunk alkotmányos szabad­ságunk minden lépten veszélyben forog. Ö egy régi, határaiban megerősödött nagy Magyarországot kíván, melyet nem az egy Vagy más irányban fejlődhető külpo­litikai konjunktúrák; de a históriai jog határozza meg, melyet egyedül saját erőnkre támaszkodó eljárással lehet ki­vívni. Mihályi Gábor, az oláh nép nevében szólalt fel Deák Ferenc hivő táborából, Szent István koronája palládiuma alatt ez a nep védte honfitársaival ezt a szent földet, melynek területéből egy talpalatt­nyít is els'zakittatni engedni nem fog Kö­szönetét nyilvánította a képviselőknek, kik az egyenjogúság eszméjét olyan melegen pártolják. Köszönetét nyilvánította Deák Ferencnek, aki az ország jogérdekét, i nemzetiségi kérdés méltányos kiegyelité sét oly híven tükrözi indítványában és a kinek törvényhozási bölcseségét, már 1839-ben a hazai törvényhozás terén mint követ tisztelte. Magyarország nagy-* lelküsége, tisztán igazságos szeí.'eme meg­alkotta az unió törvényt. — Erdély (nem volt meghiva az 1861-iki országgyűlésre) választási törvénye nem lehet más, mint az 1848-iki, mely által elérjük azt, hogy a közös hazának alkotmánya és szabad­sága megvédésére közös lesz a készség és biztos lesz a kedvező siker. Pap János, a biharbelényesi kerület képviselője kötelességének tartja kinyi­latkoztatni. hogy mint román ember min­denkor magyarhoni polgár, érdekük kö­zös hazai érdek, szabadságuk elnyomói nem Pesten, hanem Bécsben laknák. Az osztrák birodalom monstruosus tervei szerint a férc műre, mint egyik cafran­gul akarták felvarrn :ia román népet, hogy vele kérkedhessenek a világ szine előtt, mintegy újonnan szerzett román­ból szerzett osztrákizált hóditmánnyal; de a román nép üdvét és jólétét nem fogja keresni másutt, mint ott, hol azt felta­lálja: Magyarországban; itt a román nép­nek egyedüli dicsősége lesz magyar test­véreivel élni. ha lehet meghalni, ha kell a közös haza javáért. Ignjatovich Jakab szerb képviselő örvend annak, hogy a képviselők az or­szág jogajnak védelmében egyei értenek. Ránk nézve ez nyereség, mert jóakaróink elölt ügyünk fontossága növtkszák, ellen­ségeink piciig a célbavéft nieénylettöl visszaborzad. Peresfelek vagyunk és ezen felek közösbirája: Magyarország alaptör­vénye. Szemben állunk olyan hatalom képviselőjével, ki alkotmányunkat sar­kaiból kiforgatta, múltjában vérfoltos s al­kotmányunk mellőzésével kormányoz. — Magyarország legitimitása mellett küzd­ve egv év alatt legyőzte Ausztriát és a bomládozó Ausztria legitimitást lábaival taposva és ellökve! a szent koronát: s muszka cár kezéből vazallképein vette át a 'polgárvérrel áztatott országot A hata­lom szuronyokra támaszkodott. A magén* taí és solferinói csaták megtompították a szuronyokat s velők megtompult az osz­trák hatalom is. Ily előzmények után ju­tott nemzetünk a mostani országgyűlés­hez. Az osztrák, illetve bécsi urak soha sem törekedlek népek szabadságára, ha­nem az absolotizmus könyörtelen fenn­tartására. Bármi történt a szerbek és hor­vátok részéről: bécsi beavatkozás keltet­te zűrzavarnak tudható be. Ez a nemzet I nem kívánja a szent korona területe cson­ki fását csak nemzeti biztosítékot az al­kotmány és integritás sáncain belől. — 49-ben a szerbek kiábrándultak a bécsi uszításból s átlátták, hogy csupán osztrák érdekért kellelt küztíleniök. Nem kiván államot az államban, csak közösen ható, megértő egyetértést. Fordulat a román politikában. A Bratianu kormány megbízottakat küld a kisebbségek meghallgatására A magyarság véleménye a fordulatról Egy uri ember, ki Nagyváradról ér­kezett, elhozta a »Nagyvárad c. lap leg­frissebb szárnál, mely vezető helyen fog­lalkozik azzal, hogy a román politikában jtílentős fordulat állott be. A cikk több része ki van. cenzúrázva; a meghagyott részt alább közöljük szórói-szóra. így hangzik a cikk: »A kulisszák mögött történi valami. A kormány, amely eddig az alkotmány törvény tárgyalásánál hallani sem akart arról, hogy a kisebbségeket, mini állam­alkotó tényezőket felvegye az alkotmány­ba: néhány nap óta erősen kezd foglal koz­fni a kisebbségi kérdéssel. uCza leplezte le nagy dühösen, hogy a kormány — szinte Suba alatt — a nemzetközi kisebbségi egyezményt, mint mellékletet, hozzá akar­ja fűzni az alkotmányhoz.'Cuza ezért ful­mináns módon támadta a •kormányt. Lehet, hogy ezen a külső beavatko­záson kívül a belpolitikai helyzet is meg­érlelte a kormányban azt a meggyőző­dést, hogy az eddigi kisebbségi politika gyökerében életképtelen és elhibázott. Az alkotmánynak az a szakasza, amely az egyenlő jogokat minden románnak adja meg, meg nem állhat még akkor sem. ha hozzáfűzték, hogy nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Ilyen kétértelműség egy állam alaptörvényeiben nem szere­pelhet. Minden oldalról — kivéve a túlzó sovinisztákat — éles kifakadások hang­zottak él ez ellen a szavakkal való vétkes játék ellen, amely a nemzetközi köteles­ségeket és a gyulafehérvári" ígéreteket egy­szerűen megsemmisítette. Bratianu talán belátta végre azt, hogy — — — — Romániában ötmillió­nyi kisebbséget ilyen drasztikusan negli­gálni nem lehel. Ezt kell következtetnünk a Rador távirati ügynökség alábbi híradá­sából: A kormánypárt — jelenti a Rador tegnap este értekezletet tartott, amelyen Bratianu miniszterelnök hosszabb besze­dett mondott. A miniszterelnök a romá­niai kisebbségek helyzetéről beszélt és ki­fejtette, hogy a kisebbségek közjogi hely­zetle a versaillesi békeszerződésen alapul, amit a kormány nem hagyhat figyelmen kivül. A kormány elküldi a maga megbí­zottait a csatolt területekre, hallgassák meg a kisebbségek kívánságait, amelyeket i lehetőség szerint teljesíteni fognak, mert a kormány tudatában van annak, hogy Romániának az ittélő népek harmo­nikus együttműködésére van szüksége. Eddig szól a félhivatalos jelentés. A kormány tehát, amely eddig azon az állásponton volt, hogy a nemzetközi szerződések sértők a román állam szuve­rénitására, mert visszatér ezekhez a konttraktusokhoz. A kisebbségek közjogi Pénteken 4, 6, 8 ós 10 órakor a Városi Színház Mozgóban: Ut a boldogság felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom