Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 25-47. szám)

1923-02-17 / 38. szám

i JSÍYífüfíDÉK 1923. február 17. Kiszakított lapok multunk küzdelmes napjaiból. i. A >Szózat« f. évi február 11-iki számában ezt olvasom: gróf Teleki László, a magyarok függetlenségi ügyének nagy propagálója 1860-ban halt meg. 'Ez az adat másoknak is szembe tűnhetett, mert a valóságot nem fedi. Hiszen Teleki László az 1861-iki nevezetes és örök időkre nagy jelentőségű 'országgyűlésen, Deák Ferenccel szemben a határozati pártnak nagy tehetségű vezére volt (1860. XIIL 22-én esett osztrák fogságba, hanem kiszabadult.) A császár koronázási szándékkal 1861. április hóra országgyűlést hívott egybe, de lekapcsolva Erdélyt, a Dráván tuliakat, a határőrvidéket. Tehát csonka ország kapott képviseletet. Szent István koronája in tegrifásán nagy csorbát ütött az osztrák beavatkozás. Házi ügyeinkben dult állapotok minden téren. A nemzet passzív magaviselete végre is belátásra kényszeritette a bécsi urakat. Ennek a belátásnak egyik bizonyító ténye volt a magyar képviselőknek tanácskozásra egybegyüleke-* zése — császári meghívóra. Alig találunk parlamenti küzdelmet az 1861-ikihez hasonlót, mely oly készültséggel vivta volna az ország önvédelmi harcát a nemzet és Európa szine előtt. Deák Ferenc és gróf Teleki László vezérsége alatt lelkes tábor küzdött — ugyszólva — egységes frontban Bécs ellen. A császár meghívójának az ország engedelmeskedletl. Képviselőit a 48-as törvények alapján megválasztotta. felküldte Pestre. Az ország nem koronázott vátaszt adott a meghívásra. Deák a fővezér, történelmű értékű ha ditervét elfogadták; csak a körül indult meg jogi vita > feliratnak« vagy határozatnak nevezzék-e el a választ. Deák határozott véleménye volt: — nem szabad első felszólalásunkban elhallgatnunk, bogv legfontosabb alaptörvényeink, különösen az'1848-iki lényeges közjogi törvények hatályon kívül tétettek. Szentesített törvényeket csak azon hatalom függeszthet fel, mely azokat alkotta. A hatalom csak eszköz, végcél a népek boldogítása... az osztrák államférfiak politikája — oly követelésekkel lép föl ellenünk, miket teljesítenünk lehetetlen és akkor végre mégis törésre kerül a dolog. gróf Teleki László a következő nemzetvédelmi nyilatkozatot tette: — hazánk ügye 48 óta nagy változáson ment át. Küzdött, szenvedett, veszteit — de küzdelem, veszteség elölt, alatt, után hazánk erőben és európai jelentőségében nőttön nőtt és gyarapodott. Nemzetünket az 1848-iki törvények átalakították. A behozott népképviselet, a jogegyenlőség. közös teherviselés, úrbéri viszonyok végképeni eltörlése: ebben van a mi gyarapodásunk és erősségünk... az európai alkotmányos független kormányu Magyarország az európai egyensúly egyik legfőbb biztositéka... első lépésünk hazánk lételének biztosítása, országunk és törvényhozásunk tényleges integritásának az alkotmány, jelesen az 1848-iki törvények értelmében! helyreállítása legyen. Tisza Kálmán szerint az országgyűlés működésének megkezdését nem az által nehezítjük, ha határozatot hozunk felírás helyett, mert magának az osztrák kormánynak félhivatalos nyilatkozatai megmondják, hogy e tekintetben mmidien attól függ: ragaszkodunk-e a 48-iki törvé nyekhez. Lónyay Menyhért sajnálatos tényként állapítja meg, hiogy nemzetiségünk, állami integritásunk alkotmányos szabadságunk minden lépten veszélyben forog. Ö egy régi, határaiban megerősödött nagy Magyarországot kíván, melyet nem az egy Vagy más irányban fejlődhető külpolitikai konjunktúrák; de a históriai jog határozza meg, melyet egyedül saját erőnkre támaszkodó eljárással lehet kivívni. Mihályi Gábor, az oláh nép nevében szólalt fel Deák Ferenc hivő táborából, Szent István koronája palládiuma alatt ez a nep védte honfitársaival ezt a szent földet, melynek területéből egy talpalattnyít is els'zakittatni engedni nem fog Köszönetét nyilvánította a képviselőknek, kik az egyenjogúság eszméjét olyan melegen pártolják. Köszönetét nyilvánította Deák Ferencnek, aki az ország jogérdekét, i nemzetiségi kérdés méltányos kiegyelité sét oly híven tükrözi indítványában és a kinek törvényhozási bölcseségét, már 1839-ben a hazai törvényhozás terén mint követ tisztelte. Magyarország nagy-* lelküsége, tisztán igazságos szeí.'eme megalkotta az unió törvényt. — Erdély (nem volt meghiva az 1861-iki országgyűlésre) választási törvénye nem lehet más, mint az 1848-iki, mely által elérjük azt, hogy a közös hazának alkotmánya és szabadsága megvédésére közös lesz a készség és biztos lesz a kedvező siker. Pap János, a biharbelényesi kerület képviselője kötelességének tartja kinyilatkoztatni. hogy mint román ember mindenkor magyarhoni polgár, érdekük közös hazai érdek, szabadságuk elnyomói nem Pesten, hanem Bécsben laknák. Az osztrák birodalom monstruosus tervei szerint a férc műre, mint egyik cafrangul akarták felvarrn :ia román népet, hogy vele kérkedhessenek a világ szine előtt, mintegy újonnan szerzett románból szerzett osztrákizált hóditmánnyal; de a román nép üdvét és jólétét nem fogja keresni másutt, mint ott, hol azt feltalálja: Magyarországban; itt a román népnek egyedüli dicsősége lesz magyar testvéreivel élni. ha lehet meghalni, ha kell a közös haza javáért. Ignjatovich Jakab szerb képviselő örvend annak, hogy a képviselők az ország jogajnak védelmében egyei értenek. Ránk nézve ez nyereség, mert jóakaróink elölt ügyünk fontossága növtkszák, ellenségeink piciig a célbavéft nieénylettöl visszaborzad. Peresfelek vagyunk és ezen felek közösbirája: Magyarország alaptörvénye. Szemben állunk olyan hatalom képviselőjével, ki alkotmányunkat sarkaiból kiforgatta, múltjában vérfoltos s alkotmányunk mellőzésével kormányoz. — Magyarország legitimitása mellett küzdve egv év alatt legyőzte Ausztriát és a bomládozó Ausztria legitimitást lábaival taposva és ellökve! a szent koronát: s muszka cár kezéből vazallképein vette át a 'polgárvérrel áztatott országot A hatalom szuronyokra támaszkodott. A magén* taí és solferinói csaták megtompították a szuronyokat s velők megtompult az osztrák hatalom is. Ily előzmények után jutott nemzetünk a mostani országgyűléshez. Az osztrák, illetve bécsi urak soha sem törekedlek népek szabadságára, hanem az absolotizmus könyörtelen fenntartására. Bármi történt a szerbek és horvátok részéről: bécsi beavatkozás keltette zűrzavarnak tudható be. Ez a nemzet I nem kívánja a szent korona területe csonki fását csak nemzeti biztosítékot az alkotmány és integritás sáncain belől. — 49-ben a szerbek kiábrándultak a bécsi uszításból s átlátták, hogy csupán osztrák érdekért kellelt küztíleniök. Nem kiván államot az államban, csak közösen ható, megértő egyetértést. Fordulat a román politikában. A Bratianu kormány megbízottakat küld a kisebbségek meghallgatására A magyarság véleménye a fordulatról Egy uri ember, ki Nagyváradról érkezett, elhozta a »Nagyvárad c. lap legfrissebb szárnál, mely vezető helyen foglalkozik azzal, hogy a román politikában jtílentős fordulat állott be. A cikk több része ki van. cenzúrázva; a meghagyott részt alább közöljük szórói-szóra. így hangzik a cikk: »A kulisszák mögött történi valami. A kormány, amely eddig az alkotmány törvény tárgyalásánál hallani sem akart arról, hogy a kisebbségeket, mini államalkotó tényezőket felvegye az alkotmányba: néhány nap óta erősen kezd foglal kozfni a kisebbségi kérdéssel. uCza leplezte le nagy dühösen, hogy a kormány — szinte Suba alatt — a nemzetközi kisebbségi egyezményt, mint mellékletet, hozzá akarja fűzni az alkotmányhoz.'Cuza ezért fulmináns módon támadta a •kormányt. Lehet, hogy ezen a külső beavatkozáson kívül a belpolitikai helyzet is megérlelte a kormányban azt a meggyőződést, hogy az eddigi kisebbségi politika gyökerében életképtelen és elhibázott. Az alkotmánynak az a szakasza, amely az egyenlő jogokat minden románnak adja meg, meg nem állhat még akkor sem. ha hozzáfűzték, hogy nyelvre és nemzetiségre való tekintet nélkül. Ilyen kétértelműség egy állam alaptörvényeiben nem szerepelhet. Minden oldalról — kivéve a túlzó sovinisztákat — éles kifakadások hangzottak él ez ellen a szavakkal való vétkes játék ellen, amely a nemzetközi kötelességeket és a gyulafehérvári" ígéreteket egyszerűen megsemmisítette. Bratianu talán belátta végre azt, hogy — — — — Romániában ötmilliónyi kisebbséget ilyen drasztikusan negligálni nem lehel. Ezt kell következtetnünk a Rador távirati ügynökség alábbi híradásából: A kormánypárt — jelenti a Rador tegnap este értekezletet tartott, amelyen Bratianu miniszterelnök hosszabb beszedett mondott. A miniszterelnök a romániai kisebbségek helyzetéről beszélt és kifejtette, hogy a kisebbségek közjogi helyzetle a versaillesi békeszerződésen alapul, amit a kormány nem hagyhat figyelmen kivül. A kormány elküldi a maga megbízottait a csatolt területekre, hallgassák meg a kisebbségek kívánságait, amelyeket i lehetőség szerint teljesíteni fognak, mert a kormány tudatában van annak, hogy Romániának az ittélő népek harmonikus együttműködésére van szüksége. Eddig szól a félhivatalos jelentés. A kormány tehát, amely eddig azon az állásponton volt, hogy a nemzetközi szerződések sértők a román állam szuverénitására, mert visszatér ezekhez a konttraktusokhoz. A kisebbségek közjogi Pénteken 4, 6, 8 ós 10 órakor a Városi Színház Mozgóban: Ut a boldogság felé