Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1923-01-25 / 19. szám
2 JtfrÍKHŰÉK 1923. január 25. Uj találmány a szikes talajok javítására. Az ország mai helyzetében legfontosabb a többtermelés kérdése. Legértékesebb valutánkat alkotja a mezőgazdasági kultura, amelynek egy nagyon jelentős haladásáról számolunk be az alábbiakban a nyíregyházi gazdatársadaíomnak, A mezőgazdasági kamara már több izben felhívta a figyelmet azokra a kísérletekre, melyek a szikes talajok javítására irányulnak s mely kísérletek most döntő lépéssel jutottak előbbre. Küzdényi Szilárd rendkívüli nagy jelentőségű találmányáról van szó, a talajjavító gépről, amellyel végzett sikeres kiséri eteket, legutóbb vitatta meg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földmivelésügyi és növény termé í ési s zakó sz tálya. Küzdényi talajjavító gépe az eketes-f tek helyett esoroszlyákkaí munkálja meg a talajt. A csoroszlyák alsó végükkel előrehajolva. egymásután rézsútos sorban elhelyezeti éles testükkel a talajból keskeny föl (Iszalagokat szelnek le, azokat kissé eltolják és ezzel apró morzsákra tördelik. A gép tehát, az ekékkel ellentétben csupán ; lázit ja és némileg keveri a talajt, amely igy nagy mélységre laza szerkezetűvé átalakítva. a legbőségesebb téli csapadékot is elraktározhatja a nyári szárazság idejére. A gép tehát védelmet nyújt az időjárási viszonyoknak a legutóbbi években észlelt szeszé lyessége ellen. A talajjavító gép alkalmas arra, hogy bármely talajt fokozatosan maximális terme lőképességüvé javítson meg, A már meglazított altalajnak ujabb megművelése sokkal kevesebb munkaerőt igényel, mint az első megmunkálás, amikor a szilárd, az összeálló cementréteget kell felaprózni. Ezzel a talajjavító eljárással módunkban van földjeink termelőképességét legalább száz százalékkal fokozni és a feltaláló nézete szerint a legszikesebb talajból is lehetséges lesz ily módon holdanként. legalább 10—12 métermázsás termést kapni. A talajjavító gépből eddig kettői állított elő a Ganz Danubius gyár. E gépekkel végzett kísérletek eredményesek és biztatók. | ható. Az Alföldön, Szolnok megyében és Hevesben a föld holdja 200.000 korona között váltakozik. Legutóbb egy ötszázholdas birtokot vásároltak meg Hevesmegyében negyvenötmillió koronáért. A birtok fele rési ben pedig erdőség. A vételárban a teljes élő és holtfelszerelés is benfoglaltatott. A szőlők ára szintén vidékek szerint változik és egy—másfélmillió között értékelik holdját. Az erdő ára igen változékony . aszerint, hogy hogy a fa. Amint a fa ára nő, ugy az erdő köbmétere is természetesen drágább. Földbérlet alig akad és annak, amit bérbe is adnak, a bérösszegét természetben állapítják meg, amely holdanként száz—háromszáz kilogram buza. Legutóbb egy hetvenötholdas szolnoki birtokot adtak bérbe, nyolcvan kilogramm búzáért holdanként, de ez rendkívül olcsónak mondható. Ujabban Fejér megyében adtak bérbe egy százholdas birtokot, ezt már holdanként százharminc kilogramm búzáért. Érdekes, hogy a birtok tulajdonosa parasztember és azért adta bérbe birtokát, hogy ő maga kereskedéssel foglalkozzék. Ujabban azzal is foglalkoznak az ingatlanügynökök, hogy németországi, romániai, csehszlovák területen fekvő, sőt tengerentúli ingatlanokat közvetítenek. Igy különösen sok a németországi eladó biitokok száma, ahol aránylag olcsóért lehet földhöz jutni. A németországi földek holdját százötven—kétszázezer koronáért kínálják, mig a romániainak az ára olcsóbb : száz—százharmincezer korona holdanként. Ezzel szem bein rendkívül drága a csehszlovákiai föld ára, mert ott öt—hatszázezer koronán alul nem lehet egy hold földet megvásárolni. A tengerentúl fekvő eladó ingatlanok közvetítése Berlinből származik, ahol legutóbb ott járt budapesti ügynök kéthónapos opciót vásárolt egy afrikai birtokra. A birtok igen olcsó, — már tudniillik annak, akinek dollárjai vannak — mert a harminanégyezer holdas birtok, amelyből tízezer hold szántóföld, tizezer hold kitermelhető erdőség, a többi pedig vadászterület, »csak« nyolcezer dollárba kerül és ami a fő, részletekben is fizethető. Érdekes, hogy igen sok magyar ember érdeklődik ez iránt az exotikus birtokvétel iránt. Magyar mágnás, két budapesti nagyiparos és egy gazdákból álló konzorcium alkuszik az afrikai birtokra. A jelek szerint valószínűleg a gazdák fogják megvásárolnin a h • | világhírű regénye ,,Az rmotni I on é,e ha,ot t" ° sütört ö8 UlulU LuU kön a városi Szinhá a I Mozcóban, Gyűjteményem bronzkora. Irta: Dr. Saáry Sándor. IX. II. Fületlen köpüs kalapács öntő mintája : a hibátlan, széptartásu homok kőből készült negativ öntő mintáinak külső idoma hossz négyszög s külső oldalán kissé dom>boru. Külső-felső keskenyebb végén egy homorú bevágás a két minta félnek biztos megerősítése végett eszközöltetett. Belső sima lapján bemélyitve egy hatszögü hibátlan köpüs kalapács felének díszített alakja tűnik elő, a köpü felső szélén 2 erős hornyolásu vonaldisz fut harántul végig. Ettől lefelé a kalapács végéig többszögü. - A belőle készített gipsz lenyomat hatszögü kalapácsot ábrázol. Az öntő nyílás a köpü legfelső részén jól kivehető. Egyik öntő mintámnak nemcsak a szélesebb oldalát használták fürészöntéshez, de a keskeny oldalát vékony karikák öntéséhez fs felhasználták. Bronzkori készletünkben a köpüs kalapács ép oly ritka volt, mint a köpüs hornyolt A határszéli vizimalom regénye. Makóról írják: A rendszertelen, girbe-gurba trianoni határvonalak rengeteg furcsa esetet produkáltak már eddig is e »vonalak mentén, de talán egyik sem volt olyan furcsa s részleteiben derűs és izgalmas, mint az alábbi kis eset, mely. ilt történt tőszomszédságunkban — Apatfalva alatt — a román határon. De ne vágjunk a dolgok elébe. íme maga az eset, amely két héttel ezelőtt esett meg a ároson — jégzajlás idején. Virág János apátfalvi polgártársunk már évek hosszú sora óta vizimolnársággal kereste kenyerét. Fából készült csinos kis vízimalmát Apátfalva alatt himbálta a szőke Maros. Ilyenkor zord tél idején • persze áfl az üzem, mert nem lehet tudni," mikor áll be a Maros vize s ezért hát leszerelve a hajtókerék lapátjai — tétlenség re kárhoztatva, hetekig üresen, némán állott a malom a vizén, amig egyszer csak beállott a Maros, majd zajlani kezdett a jég. Egymás hegyére, hátára torlódtak a hatalmas jégtáblák s igy történt, hogy egy napon a jég elszakította a malom köteleit s átsodorta a malmot a túloldalra a románokhoz. A román határőrök persze kapva kap lak a váratlan ajándékon és sietve kötötték ki a türelmes tákolmányt a román par ton és az esetről jelentést tettek feletteseinek . Virág János másnap éppen malma megszemlélésére indult s ugyancsak meglepődöli, amikor malmát a túlsó parton pillantotta meg. Nyomban átakart menni a hídon, a román hídőrök azonban n#;n engedték át. Hiábavaló volt a kecsegtető ajánlat is, a hídőrök hajthatatlanok nak látszottak. Virágon azonban nem fogtak ki. Vízumot szerzett és ugy meni át a Maros túloldalára, de hiába kilincselt a hatóságok aj tájain. A malmot nem akarták jogos tulajdonosának visszaadni s már-már az árverést is kitűzték a malom ra, amikor egy napon érdekes dolog történt. Virág ugyanis nem akarván a hatóságok egyoldalii intézkedésébe belenyugodni — cselhez folyamodott. Részegséget szimulálva. a folyó partjára ment és ott ólálkodott a malom közelében, amikor a láthatáron feltűntek a román határőrök. A malomtulajdonos akkor már alig állt a lábán és még mielőtt az őrök odaértek volna, elvágódott a földön, majd mint, aki sokat ivott, »horkolni kezdett, ... Az őrök mikor rátaláltak, természetesen azt hitték, hogy az ismeretlen tényleg 1 részeg s nem akarták a hideg földön hagyni — más fedeles hely nem volt a közelben — becipelték a malomba és ott magára hagyták, majd eltávoztak. Több se kellett Virágnak. Mikor az őrök már távolodtak egyszeribe kijózanodott, gyorsan elvágta a malom köteleit, amire" aztán a malom lassan, de annál biztosabban megindult a magyar part felé... Közben egy kicsit a sekéfy, de hideg vízben húzni is kellett a malmot Virágnak, neki azonban nem volt hideg 1 a viz. Húzta a malmot édes örömest, csakhogy magyar partot érjen, ami nagynehezen sikerült is. Másnap reggel már nem kis bosszúságára a határőröknek, a magyar parton pihent a malom ugy a parthoz erősítve, hogy a tulajdonos szerint földrengés se viheti át többé oláhiába . A földárak és földhaszonbérek az országban. A gazdasági viszonyok eltolódásának és a jelenlegi mezőgazdasági helyzetnek jellemző és érdekes képét nyújtják a földárak és földhaszonbérletek nagyságáról és általában a mezőgazdasági ingatlanok forgalmáról beszámoló adatok. Az általános, helyzet megvilágítása és a helyi viszonyokkal való összehasonlítás céljából az alábbiakban adunk egy erről szóló összefoglalást. Az utóbbi időben értékes földbirtokot alig ad el valaki, ellenben a venni szándéko- ! zók száma napról-napra nő. Különösen azok akarnak Magyarországon földet vásárolni, akik kénytelenek voltak a megszállott területeken levő birtokaikat eladni. Számos olyan kereskedő is van, aki a tőzsdén gazdagodott meg. A legdrágább a dunántuli föld, ahol a kisebb, tiz-harminc holdig terjedő birtokok ára holdanként 6—700.000 korona között váltakozik. A nagyobb birtokok ára már olcsóbb, holdanként 3—400.000 koronáért megkapAz élő halott Tölstoj Leo világhírű regénye csütörtökön a Városi Szinház Mozgóban 7 és 9 órakor.
