Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-25 / 19. szám

6 1923. január 25... véső és a varró tü. Hatszőgü köpüs kalapács-, ról nincs említés téve sehol. Gyűjteményem­ben pedig van két füles bronz kalapács, közte egy darab hatszőgü ; és van egy hatszőgü fületlen kalapácsnak öntő mintája. E kala­pácsoknak nyélbe való megerősítése ép ugy történt, mint a köpüs baltáké, t. i. háncs­csal vagy bélhurral lett a köpüs végén nyél­hez kötve. Hornyolt véső egy van gyűjtemé­nyemben, varrótű pedig 3 darab. (A nyíregy­házi bujtosi telepről.) A felmaradt bronzemlékek igen jelen­tékeny tömegével szemben aránylag igen kevés hazánkban a tartós anyagból — ho­mok kőből — keményre égetett agyagból, steatitból s bronzból — előállított öntő min­ták száma. Körülbelül nyolcvan darab ma­radt fel hazánkban. Az ismert hazai bronz­öntő minták között legcsekélyebb számmal vannak a fegyverek előállítására készültek. A bronzmüves részéről a legtöbb ügyességet igényelte a köpüs fegyverek és köpüs szer­számok öntése, valamint a vékony korongok s vékony falu ékszerek öntése. A gyűjtemé­nyemben lévő öntő minták félminták, de abból nem következik, hogy amikor a bronz­korban használták, nem használták volna hozzá a második félmintát. Az egyoldalú ön­csak oly tárgyaknál alkalmaztatott, ame­lyeknek egyik oldala sima s csak az ellenkező oldalon van domborulat. Ilyen tárgyak a szerszámok között a lapos és keskeny vésők, a sarlók, az ékszerek között némely karikák. Minden egyéb tárgy kettős mintát igényelt. Az öntött bronz tárgyak kisimítását csiszoló kövekkel eszközölték. A bronz (aes Campánum, aes Caldá­rium) a réz és ón öntvénye. Feltalálása a bronzkornak egyik legfontosabb vívmánya. A történelem előtti bronzeszközök összetétele 90<yo réz, 10% ónból áll. Altalános az a vé­lemény, hogy a bronzot Kis-Ázsiában talál­ták fel, s a bronzkultura onnét terjedt keres­kedés által Európába s igy Hazánkba is s itt önállóan fejlődött tovább, Assiriában és .Egyiptomban már másfél ezer évvel Krisztus születése előtt III. Ramses idejében voltak bronz kardok és bronz szerszámok. Hampel leirja, hogy a sumero akkadok, az assirok és cheták voltak a bronzkészités első meste'­rei. Ismerjük a réz, ón és a bronz megjelölé­seit a sumero babyloni nyelvben. Summero akkád nyelven irt Hymnus Oibilnek a tüz istenének tulajdonítja a réz és ón keverését; ez bizonyára a legrégibb irott emTék, mely a bronz feltalálása mellett tanúskodik; a sémiták onnét kapták a bronzot és nevét s onnan jutott a bronz Egyiptomba, ahova az assirok szállították. Magyarország területére valószínűleg csere üzlet utján került a bronz. Ellenértékül volt az országban bőven réz és arany. Az ónnal is ugy kereskedtek a bronzkorban, mint a kőkorban a jadeittel és későbbi korok­ban a borostyánnal és üveggyöngygyei. Valamint a rézkor réztárgyai eleinte a kőkorszáki eszközökhöz idomultak, ugy a bronzkori bronz tárgyak is alkalmazkodtak a réztárgyakhoz. A vágó és szúró fegyverekre a réz kevésbbé lévén alkalmas, a bronz ezek készítésében túlsúlyra jutott. Szivesebben vi­selte a bronzkori harcos a bronz lándzsát s a bronz kardot, mint a kő vagy réz fegyve­reket. E helyen minden szerénységein dacára reá kell mutatnom a régészeti szakirodalom egy tévedésére s annak eloszlatásában közre működnöm. Ugy a hazai, mint a külföldi ré­gészeti szakirodalom tőrnek nevez minden 5—10—15 cm. hosszú, vékony, háromszögű, kétélű, heggyel végződő pengét, mely alap­ján két vagy főbb lyukkal bir a szögecsek elhelyezésére a nyélhez való megerősítés cél­jából s másként mint rövid fa vagy csont­nyélbe erősítve el sem képzeli. Pedig itt .a tévedés. Mint fegyver gyűjteményem két gyö­nyörű kelevésze bizonyítja —- sem hazai, sem külföldi muzeumokban kelevész nem fordul elő — az ily rövid pengéket 80 cm.—1 m. hosszúságú könnyüfából készült, hajításra al­kalmas, kézies nyélhez megerősítve is hasz­nálták s ilyeneknek kelevész volt a nevök. A pengének szögecsekkel való megerősítését megfigyelve a kelevésszel azonnal tisztába kell jönnünk, hogy igy erősítette meg azokat a bronzkori ember is. Veszedelmes fegyver volt a kelevész, ugy a harcban, mint a va­dászaton. Mivel analógiát nem láttak a kül­földi régészek külföldi muzeumokban, azért történhetett a tévedés, hogy tőrnek nézték a kelevész pengéjét. Gyűjteményemben több, mint két évtized óta van ekét kelevész. S. Gy fegyvergyűjteményének megvételekor került hozzám e két'darab is. mestermü „Az élff halott." Bemutatásra kerül csütörtökön a Vároii Színház Mozgóban. Elfogták a köpenicki újságírót. Egy álköpenicklt vasárnap délelőtt Tiszalökön fogtak el. — Nem lehe­tetlen, hogy a szélhámos ráhibázott az igazságra. — A köpenicki újság­író Nyíregyházán is járt, de ügyesen megugrott. Dehiecejn, január 23. A Tiszántúli Hírlap irja: A debreceni közönség érdek­lődését még mindig élénken foglalkoztat­ja dr. nemes Bajákí János alias Weisz Dá­Á id ügyey aki a >köpenicla kapitányhoz« hasonlóan egész Debrecent becsapta -7 Bajáky-Weisz szélhámoskodásait épen a Tiszántúli Hirlap segítségével leplezte le a rendőrség, azt azonban már nem sikerült megakadályoz­ni, Jiogy ez a nagysiuü s-zélhá mos megszökjön Debrecenből. A rendőrség azonban nem mondott le Bajáky-Weisz kézrekeritéséről. A nyo­mozást maga a bűnügyi osztály vezetője dr. Tóth Gyula rendőr kapitány irányítja s máris sikerüli ujabb adatokat szerezni a megugrott ügynökről. A rendőrség ugyanis még vasárnap elrendelte Bajákf-Wéisz országos körö­zését, a nagyközönség pedig a Tiszántúli Hirlap tegnap esti számának részletes köz­leményéből értesült a nem mindennapi ügyről. E közlemény alapján értesült a tiszalöki állomásfőnökség is a szélhámos ügynök viselt dolgairól. A mai nap folya­mán aztán a tiszalöki állomásfőnökség ér­tesítette a debreceni rendőrkapitányságot bogy vasárnap délelőtt az ottani pá­lyaudvaron látták Bajáky-Weisz »urat«, aki azonban később eífiint Akkor még nem tudták róla, hogy egy közönséges csaló és szélhámos s igy nem igen törődtek vele. E jelentésre dr. Tóth Gyula rendőr­kapitány azonnal megkereste a tiszalöki csendőrörsöt, s utasította, hogy Bajáky­Weisz kézrekeritésére" a legerélyesebb nyomozást rendeljék el, a nyomozás eredményéről pedig haladéktalanul érte­sítsék a debrecátii rendőrségei. Lapunk zártáig a tiszalöki csendőrség még nem jelentkezett s igy nem lehet lud­ni, hogy elfoglák-e a szélhámos ügynököt, vagy sikerült neki megugrani. Érdekes különben megjegyezni, hogy Bajáky-Weisz »ur - az Érmihályfalva visz^ szacsatolásáról szóló hír terjesztésével valahogy ráhibázott az igazságra Uiert tényleg szó volt arról, hogy a szín­magyar Érmihályfalvát és környékét a ha­tármegállapitó bizottság antant tagjainak egy resze vissza akarta juttatni Magyar­országnak. Erre nézve tervek is voltak, ter­mészetesen azonban perfektuálásról ezideig nem lehet szó. Ezt az ügyet ugyanis előbb a párisi ötös tanács bírálja felül, ott pedig jelenleg kevés a hajlandóság nagyobb terü­leti kiigazításokra. Ez a körülmény ismét csak megerősíti azt a föltevést, hogy Bajáky-Weisz ' vala­hogyan antant tisztek társaságába került s ott ügyes szélhámoskodásai révén több bizal­mas dolgot megtudott és esetleg meg is való­sitotta őket. Délután két órakor értesülünk : A tisza­löki csendőrörs telefonon jelentette a debre-" ceni rendőrkapitányságnak, hogy ma Bélben elfogtak egy debreceni fiatalembert, akinek személy leírása ráillik Bajáky-Weíszra. Az elfogott egyén tagadja, hogy bármi köze is volna az eg'ész ügyhöz. Valószínűleg téve­dés forog fenn. Dr. Tóth Gyula rendőrkapitány külön­ben az esettel kapcsolatban telefonon uta­sította a tiszalöki csendőrséget, hogy az elfogott fiatalembert, amennyiben igazolni tudja magát, helyezze szabadlábra. Egyben ujabb utasilá>okat adott a tiszalöki csendőr ségnek a további nyomozásra. Ma délután fél négy órakor azt a hirt kaptuk a rendőrségről, hogy Bajáky-Weisz urat ma délben Kunhegyesen elfogták. Teljes bizonyossággal megállapítást nyert, hogy az elfogott egyén és Bajáky­Weisz ugyanaz a személy. Erre a hirre dr. Tóth rendőrkapitány telefonon azonnal érintkezésbe lépett a kun­hegyesi hatóságokkal s megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a Tkétnev'ü s'z'élhámost Debrecenbe szállítsák. Valószínű, hogy Bajáky-Weisz két-há­rom nap múlva már a debreceni rendőrségen lesz, amelynek páratlan ügyessége és gyors intézkedése folytán sikerült ezt a veszedel­mes szélhámost ártalmatlanná tenni. Nyíregyháza, január 24. A köpenicki újságíró vasárnap Nyír­egyházán is megforduft. Egész könnyű­szerrel el lehetett volna csípni, mert hi­szen a tiszalőki csendőrség már vasárnap délelőtt tudta az egész esetet s igy kézen­fekvő, hogy a debreceni rendőrség min­den irányba távirati körözést bocsátott ki A szerkesztőség hétfőn délután értesült az esetről s nyomban jelentette telefonon a rendőrségnek, a kiküldött detektívek azonban már csak hűlt helyét és kifizetet­len számláját találták a Korona-szállóban Bajáky-Weisznak. Munkatársunk nyomor zást indított ez ügyben és a következőket ket sikerült megtudnia: A szélhámos álhiríapirő vasárnap reg gei érkezett meg Debrecenből Nyíregyhá­zára s egyenesen a Koronába hajtatott, a hot Sunon Jenő szobapincérnek a követ­kező szövegű névjegyet adta át: dr. Ne­mes Bajáky János hírlapíró a belügymi­niszter sajtóosztályától. A legszebb szo­bák egyikét, a 12-es számút bérette ki. A Diadal Mezgóban Szodoma * Go mórra Jaa. 28, ff 27, 28, csütörtök, péutek, szambát, vasárrap 3, », 7 és 9 órai kezdettel kerül bemutatásn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom