Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

K 1922. november 4»„ Báró Frakstein András kislétai tanítót agyonverték. Nyíregyháza, október 31. Saját tudó­sítónktól. Megdöbbentő tragédia játszótilott le f. hó 27-én este 9 óra tájban, a kislétai szö­vetkezet ivójában. Egy tanitó élete esett áldozalui két részeg ember brutalitásának. Az esetről illetékes helyről, a következő információt kaptuk: A jelzett időben és helyen Gyökér Já­nos és Petruc Sándor mulattak a szövet­kezet italozó helyiségében. A két egy® j már meglehetősen be volt pálinkázva, a ! mikor báró Frakstein András odavaló ta­nitó egy gazdálkodó kíséretében belépett az ivóba. A két részeg ember ugyanekkor távozni készült, de a pálinkás poharakat is el akarlak vinni emlékbe, amikor a ta­nitó rendre utasította őket. Erre a kéí ember neki esett a tanítónak s botok­kal össze-vissza verték. Frakstein bárót súlyos sérülésével a nyíregyházi Erzsébet kórházba szállították, ahol vasárnap kin­szenvedett. A két gyilkos el len megindult a bűnvádi eljárás. Különös lopás a vonaton. Az udvarias utitársnő. — Meglopott úriasszony. Néhány nappal ezelőtt egy úriasszony, S. A.-né Budapestre akart felutazni. Egy uta­zókosarat és egy nagy skatulyát vitt magár val. A kocsiban nem kapott helyet s csak a kosarat tudta elhelyezni az ülés fölött. O maga a skatulyával, melyben mintegy negyed millió korona értékű ruhaneműje volt, ki­szorult a folyosóra. Mikor a vonat elhagyta Hajdúszoboszlót, a fülkéből egy elegánsan öltözött hölgy jött ki a folyosóra s megszólította S. A.-nét : — Én nemsokára leszállok, szívesen át­adom nagysádnak a helyemet. S.-né sohasem ismerte az elegáns hölgyet s igy meglepte ez az udvariasság. Megkö­szönte a szívességet és a fülkében elfoglalta a felkínált helyet. Innen azonban állandóan kifigyelt a folyosóra, ahol a ruháit tartalma­zó skatulyáját az ismeretlen nő a saját cso­magjára helyezte. Egyszerre S.-né csaknem felkiáltott meg­lepetésében, mert a skatulyája az idegen hölggyel eltűnt a folyosóról. Rögtön kiment a folyosóra, ahol egy csendőrszázadostól meg kérdezte, hogy hová lett az ismeretlen nő ? Megtudta, hogy a toalett-fülkébe ment. Erre S.-né kissé megnyugodott és várt. Mikor azon ban látta, hogy a hölgy nem akar előjönni, rázörgetett. Az ismeretlen hölgy a zörgetésre előjött — kezében a skatulyával. — Magammal hoztam a skatulyát — magyarázta mentegetőzve, — mert attól tar­tottam, hogy elemeli valaki, ha a folyosón hagyom. S. A.-né azonban már gyanút fogott. A spárgával átkötött skatulyát felbontotta s ekkor kiderült, hogy fekete selyem ruhája el­tűnt. Természetesen kérdőre vonta az isme­retlen hölgyet, aki azonban ingerült lett s 5 méltatlankodva utasította el a gyanúsítás'. ' Én udvariasságból átengedtem a helye­met és vigyáztam a csomagjára s nagysád ilyen alávaló gyanúval illet, — mondotta hara­gosan s az utazó közönség nem tudva a való­ságot, pártfogásba vette az ismeretlen höl­gyet. — Bizonyosan a kosárba pakolta be a ruhákat, — szólt az egyik utas S.-néhez, de a meglopott úriasszony nem hagyta magát és a folyosón lévő csendőrszázadoshoz fordult tanácsért. A százados megígérte, hogyha Ká­bára érnek, telefonálni fog Hajdúszoboszlóra és Püspökladányba, hogy vizsgálják meg a pályát, hátha a tolvaj kidobta a vonatból a ruhákat. A százados Kábán csakugyan telefonult is, majd azt a tanácsot adta S.-nének, hogy a kocsiban is szét kellene nézni. Erre az utasok is hozzáfogtak a kutatáshoz s egyikük a toa­lett fülkében, a mosdó asztal alatt lévő szek­rényben megtalálta az ellopott fekete selyemi­ruhát, a blúznak azonban nyoma veszett. A közönség hangulata megváltozott. Mosl már mindenki meg volt győződve az isme­retlen hölgy bűnösségéről s felszólították, hogy adja elő az ellopott selyemblúzt. A tolvaj nő még mindig tagadott, sőt (azt a nyilvánvaló tényt sem akarta beismer ni, hogy a fekete selyem ruhát ő dugta el a toalett fülkében. Az egyik utas, egy idősebb hölgy erre megszólalt: — Ha nem akarja a blúzt előadni, meg kell motozni. Én hajlandó vagyok rá. Az utasok diszkréten félré vQnultak, az idősebb nő pedig hozzáfogott a tolvaj hölgy megmotózásához, aki siránkozva tiltakozott A motozás nem volt eredménytelen^ A iehér bluz az ismeretlen nő derekára volt csa­varva. A tolvaj, mikor látta, hogy minden ko­médiázása hiába való, térdre vetette magát S. A.-né előtt. — Az Istenre kérem, ne jelentsen fel, könyörgött sírva. Ez volt az első eset, hogy eltévelyedtem. Soha többet nem teszek ilyet. S. A.-né megsajnálta a rossz útra tévedt nőt s mivel a ruhái úgyis megkerültek, haj­landó volt elállni a felje/entéstől. Időközben azonban a vonat beérkezett a püspökladányi állomásra, ahol a telefonon értesített csend­őrök már várták a tolvaj nőt. A csendőrök a siránkozó nőt bekísérték a laktanyába, ahol kihallgatták és leigazoltatták. A tolvaj nő ellen a bűnvádi eljárás meg­indult. | A rakamazi gyilkosok ügye a Kúria előtt. Nyíregyháza, október 31. Saját tudó­sítónktól. Megírta a Nyirvidék annak idején tel­jes részletességgel azt a gyilkosságot, me­lyet Tóth Frigyesné felbujtására Stefano­vics János és Popják Pál követtek el az által, hogy Tóth Frigyes rakamazi jómó­dú gaazdaembert megfőtték s fejét bo­tokkal szétverték. A nyíregyházi kir. tör­vényszék a felbujtót és tetteseket kötél ál­tali halálra ítélte. Amint a közelmúlt na­pokban jeleztük is, a debreceni kir. télő tábla a halálos ítéletet helybenhagyta. — Az iratok felebbezés folytán szombaton kerültek a Kúriához, melynek döntése november közepére várható. THFOFlORÁ róla világ napilap 1 1 1LVJL/W s aj tó egyhangúlag állapítja meg, hogy a filmtechnika monumentáli­sabbat és ragyogóbbat nem alkotott. Az Üdvhadsereg Nyíregyházán. Nyíregyháza, október 31. A Nyirvidék tu­dósítójától. Hétfőn reggel városunkba érkezett az angol „The Salvation Army" (Üdvhadsereg, lélekmentő akció) két megbízottja és pedig a magyarországi missió vezetője Csopják Gábor és Moldován Lajos kadett. Az Üdvhadsereg katona formában kiépített felekezetközi evangélizáló szerv, melynek gene­rálisa Booth Bramvell, Londonból intézi a val­lásos hadsereg irányítását. Az Üdvhadsereg főként az alkohol és prostitúció ellen küzd és az evangéliumot a korcsmákban, lebujokban, és bordélyházakban hirdeti. Az Üdvhadsereg katonái Nyíregyháza mu­latóit, korcsmáit is sorra vették és propaganda iratjaikkal a várost elárasztották. Hétfőn délben a Keskeny-utcában levő nyilvános házakat is meglátogatták és ott a szerencsétlenek részére istentiszteletet tartottak. E látogatás most még csak informatir volt, de nem sokára az Üdvhadsereg egész csoportja fog ellátogatni városunkba, zászlóval, zenével egybekötött felvonulásokat rendezve. f SUHANESZ LAJOS-"­BÚTORCSARNOKA Nyíregyháza, gör. kath paro«hia Bethlen-utca 5. Telefon 319. Óriási választék sajít készitményü bútorai­ban es kárpitos, áruiban. Legolcsóbb bevá­i sárlasi forrás 8082-30 BÜ - m—i i—i i fcaaefpaat fTlianw •iiniirBI A román királyné akciója magyar-román un/ó érdekében ? Bécs, október 28. Diplomáciai körökből kapom a következő közlést, amelyet kényes természete folytán, valamint azért is, mivel nem ellenőrizhetem, a következőkben teljes egészében, de mindamellett fenntartással köz­lök. Egyéb kommentárt nem fűzök hozzá, —. mint azt, hogy az illető diplomáciai forrásból már számos szenzációs és később hitelesnek bizonyult közlést kaptam. Az információ a következőképpen hangzik : — Miként ismeretes, tavaly egymással párhuzamosan több akció folyt a román-ma­gyar perszonál-unió érdekében. Arról volt szó, hogy Magyarország és Románia Ferdi­nánd király jogara alatt kettős monarchia for­májában egyesüljön. A tárgyalások akkor nem vezettek eredményre, mivel magyar rész­ről azt kívánták, hogy perszonál-unió esetén Románia a legnagyobb mértékű autonómiát biztosítja Erdélynek, amely igy mintegy ütkö ző államot képezne Magyarország és Romá­nia között. Az azóta elhunyt Take Jonescu ellentállása miatt Románia ezt a kívánságot nem teljesítette. Diplomáciai körökben most az a hir van elterjedve, hogy ujabb akció indult meg, még pedig román részről. A' ku­lisszák mögött diplomáciai tárgyalások foly­nak azon az alapon, hogy Románia a perszor nál-unió esetén autonómiát biztosit Erdély­nek. Az akció állítólag a román királynő kez­deményezésére indult meg újra. A' tavalyi megbeszélések óta ugyanis a román királyné teljesen magáévá tette a magyar-román per­szonál-unió tervét. : s z- V• E bécsi tudósítást tisztán a kuriózum ked­véért közöljük : kommentár e hirhez aligha szükséges. — Szerk. TH-E-O-D-O-R-A a jelenkor legmonumentálisabb alkotása szerdán 5, 7 és 9 órakor a Városi Színház Mozgóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom