Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

K yNlöSTŰÉE 1922. november 4»„ Hogy fizetik a vagyonváltságot a kereskedők. A kereskedők, amennyiben az árurak­áruk utáni vagyonváltságot folyó évi novem­ber 30-ig vagy legkésőbb a folyó év végéig •efizetik, jelentékeny kedvezményben része­ülnek. A fizetendő váltságösszeg a követ­sező alapelvek szerint számitható ki : Vagyonváltság alá esik az áruraktár 1920 :vi december hó 31-iki értéke abban az ösz­.zegben, melyre a készlet ezen napon tűzkár íllen biztosítva volt. Ha a készlet akkor egyál alán nem, vagy csak részben volt biztosítva, iz 1920. december 31-iki mérleg szerinti lei­ár összege mérvadó. Ha pedily ily leltár akkor nem készült, az 1921. április havában történt vagyonváltság összeírás alkalmával bevallott összeg irányadó. Ezek az összegek kétharmad értékben képezik a kivetés alapját. Ha ez nem több : 150,000 K-nál, akkor a váltság az összeg 11 százaléka, 300,000 K-nál, akkor 6 százaléka, 500,000 K-nál, akkor 7 százaléka, 700,000 K-nál, akkor 8 százaléka, 900,000 K-nál, akkor 9 százaléka, 1.000,000 K-nál, akkor 10 százaléka, 2.000,000 K-nál, akkor 11 százaléka, stb. Az 1922. szeptember 26. XXVII. t.-c. a vagyonváltság lefizetésére két kategóriát ál­lit fel: 1. Ha az igy kiszámított váltság 100,000 koronánál többre rug, a kereskedő köteles, a kivetés kivárása nélkül, a váltsá­got folyó évi december 31-ig befizetni, mert ha ezután, de 1923. március végéig fizeti 25 százalékos, ha pedig 1923. március után rójja le; 50 százalékos pótlékot tartozik fizetni. Ha azonban a váltság nem több 100,000 koronánál, akkor a kereskedő nem köteles a vagyonváltságot annak kivetése előtt meg­fizetni, ám ha előbb rójja le, abban a kedvez­ményben részesül, hogy folyó évi november 30-ig való fizetésnél 20 százalékkal, decem­ber 31-ig pedig 115 százalékkal kevesebbet kell fizetnie. Természetesen ennek a rövid ismerte­tésnek keretében csak a legfontosabb in­tézkedéseket sorolhattuk fel. Egyéb kérdés­ben a törvény szövegéhez kell folyamodni. A Luther Szövetség tiszakerületi osztályának alakuló közgyűlése Debrecenben. Nyiregyááza, október 31. Kiküldött tudó­dósitóDktól Az Országos Luther Szövetség, hogy ki­tűzött feladatainak minél sikeresebben megfe­lelhessen, eröa szervező munkát indított az egyes vidéki egyházkulturális központokon s ennek kapcsán az összes evangélikus gyüleke­zetek kebelében. Amennyiben namcsupán hit­mélyitö, de szociális, nemzeti jelentősége is van a Luther Síövetség törekvéseinek, nem tartjuk érdemtelennek, ha a tiszakerületi Lut­her Szövetségnek októbar 29-én, Debrecenben történt alakuló közgyűléséről beszámolunk. Az ünnepélyes ős művészi formák között lefolyt műsorszámokkal élénkített körgyülés ge­rincét Gedaly Henrik, tiszaker. ág. h. ev. püs­pök nagy beszéde képezte. Beszéde megadja a Luther SzSvetaég célját ís Bsszedének gondo­latmenete a következő volt. Két téren érte vesztesig az országot. Egyik a területi msgcsonkulás, másik pedig az érkölcsi leromlás. Hiszi, hogy ha arra kerülne a sor, hogy fegyveres erővel vivja vissza a nemzet elrabolt anyagi értékeit, ugy az talán rövid hetek alatt sikerre vezethetne, de az er­kölcsi leromlás kiegyenlítésére nem találja ele­gendőnek tneg egy két év megfeszített munká ját sem, Pedig arra, hogy a területi épség visz­szaálljoa, erkölcsi integritásunk árán juthatnnk el leghamarabb. Levezeti az erkölcsi sülyedés megnyilvá­nulásait, élesen szembeállítja a végletek között élő társadalmi osztályokat, a nyomor és vagyon szembeköti ellentétét s az ebből fakadó keserű harcokai, a vallásos ideálokért lelkesülő « a vallást tagadó emberek két ellenséges táborát, a nemzetért dolgozók s a nemzet romlását mi­velök munkáit . . . s amikor a kézenfekvő pél­dákra reámutat, ugy találja, hogy aa evange­liom hitét valló é3 hirdető egyháznak köteles­sége a kátyúba zökkent emberiseget s ebben is elsősorban a nemzet hajójzt kisegíteni a rév­partra. Megnyugtatja hallgatóit, hogy ez a munka nem jelenti azt, hogy mások ellen, sőt a meg­értés, a neaazet épitésére kése erőkkel való gyüttmüködést célozza. Mily hatást keltő beszéde után Dr. Scohltz Oszkár, mint aa Orsz. Szövetség igaagatója is­merteti a ssöretség részletes programmját Ezek szerint célja az egyesületnek a vallás kul­túrának, az általános népegészségügynek, gazda- ; sági és szociális kérdéseknek a népkörébea való minél mályeb megismertetése A helyi vi­szonyoknak megfelelően szakszerű gyakorlati gazdasági tanfolyamok létesítését, olyan munka­körnek megteremtését óhajtja a Szövetség, ma!? kenyeret is tad nyújtani. Példát hoz fel a Szövetségnek már megteremtett ilyen muaka­mezejéről s jelenti, hogy Budapesten már szép sikerrel foglalkoznak a kosárfonással Munka­programmban van a családiig, a büntetett elő­életüeknek a társadalom részére való megmen­tése, a patronage ögye sek más szociális kér dés megoldás felé való juttatása. Munkakörébe igyekszik vonni a sajót is, hogy a nemzeti erkölcsös élet valódi támoga­tója legyen. Kimerítő jelentése után a közgyűlés meg­választja a kerületi szövetség tisztikarát, mely a kővetkezőképpen alakult meg. Elnök: Geduly Henrik ev. püspök. Ügyvezető alelnök Duizik Lajos mtskolczi ev. - lelkész. Titkár: Farkas Győző ev. lelkész. Jegyző: Marcsek János to­kaji ev. lelkész. Pénztáros Máczay Lsjos tisza­ker. er. miísió lelkész. Ügyész: Dr. Viet'risz István. Ellenőr: Adorján Ferenc leánygimn. igazgató. Megválasztotta ezután a közgyűlés a szám­vizsgáló bizottságot, melynek tagjai: Kovács András, Krieger Mihály Oberlánder Zsigmond, Nagy Kálmán. A szövetség szabályrendelete értelmében végül a kerületi Síövetség igazgató választmányában 80 nőt és férfit választot­tak be. Az alakuló közgyűlés igen nagy érdeklő­dés mellett folyt le. A vendégek soraiban ott láttuk Dr. Baltazár Desző ret, püspököt, Dr. Márk Endrét, Urai Sándor debreceni ref. lel­készt s még sok más vendéget Achron I. orosz zongora­művész hangversenye. Achron I., a kiváló orosz zongoraművész november 9-én tartja nyíregyházi hangversenyét a Korona nagytermében. Achronról itt közlünk egynehány kritikakivonatot, amelyeket a legki­válóbb európai zenekritikusok írtak. Vossische Zeitung: Uj név tünt föl, amely­nek viselőjét meg kell jegyeznünk: Achront, a vérbeli virtuózt, a zongora klaviatúrájának szá­guldó lovasát, aki tűzzel, eleganciával és köny­nyedséggel győzi le a legnehezebb akadályokat is. Az orosz zongorairodalom legkitűnőbb alko­tásait csodálatraméltóan hallottam tőle játszani. (Dr. Hugó Leichentritt.) Berliner Lokalanzeiger: — Achront pom­pás teljesítményeiért hosszú ideig elhallgatnám ; már rövid próbái alapján is megállapítható volt virtuóz technikája, művészi elképzelő tehetsége, játékának tüze és alakító ereje, röviden: hatal­mas stílusa. (L M.) Berliner Zeitung am Mittag: Achron, az orosz pianista, Sauer Emilhez áll legközelebb. Orosz muzsikával van a vére átitatva, ujjai pedig szokatlanul energikusak a játszás dologi részében. (Adolf Weiszmann.) Allgemeine Musik-Zeitung: Ennél a zon­goraművésznél a hallgatóság ai első pillanatra tudja, hogy kicsoda: nagystílű előadó jellegzetes virtuozitással, tüzes zenésztemperamentummal és okosan interpretált poétikus érzülettel. (Dr. Ludwig Misch.) Berliner Tageblatt: Achron az elsők közül való a virtuózok között, makulátlan biztosságu teshníkával és nagy tehetséggel, de mindezeknél többet ér, ahogyan eljátsza nekünk Liszt Ferenc „Petrarca-Sonette"-jét. (A. Th.) A művész nyíregyházi hangversenyének műsora a következő: 1. Bach-Busoni: Chaconne. 2. Haydn : Variációk. 3. Schumann : Szimfónikus etűdök. 4. Rachmaninoff: a) Elégia; b) Poli­chinelle 5. Skrjabin: a) Dense poémes. Op. 32., b) Pisz-dur etűd; c) Disz-moll etüd. 6. Qlinka-Balakireff: A pacsirta. 7. Tschaikowszky : Paraphrase „Onegin" fölött. A hangverseny rendezőségének kérelme: Felkérjük mindazokat, akik a hangversenyre előjegyeztek, hogy jegyeiket váltsák ki, mert nagyon sokan tartanak igényt a jegyekre. Je­gyek Ferenczinél válthatók. Kis Naptár: November 1. Szerda. Kath. Mindszentek ünnepe. Prot. Marianna. Bajnoki mérkőzés a bujtosi sporttelepen, fővárosi bíróval a DMTK és a NyTVE között. Apollo. Szerdán és csütörtökön nincs előadás. Városi Szinliáz Mozgó. Szezonnyitó dísz­előadás. Sardou regénye után készült Theodora kerül bemutatásra (5, 7 és 9 órai kezdettel. 'Modern Kabaré a Széchenyiben. — (9 órakor.) ••••; Intim Kabaré a Kiskoronában. (9 órakor.) November 2. Csütörtök. Kath. Halottak napja. Prot. Achill. A polgárság és katonaság emlékünnepe a Hősök temetőjében. (D. u. 3 órakor.) Diadal Mozgó. Daudet: Sappho. (7 és 9 órakor.) Városi Színház Mozgó. „Theodora" (5, 7 és 9 órakor.) Modern Kabaré a Széchenyiben. (9 órakor) Intim Kabaré a Kiskoronában. (9 órakor) En a halál rokona vagyok... sir ja zord szavak zengésével a borulás, a minden titkok titkának költöje, Ady Endre. - És ami mindannyiunkban rokon a Halállal, az élet her­vadásának bizonyossága feketén zendül ma fel a tudat alól, ma, halottak ünnepén. Arccal a te­metők félé fordulunk, lcönycseppek szivárognak fél a szempillákra, az elhunytak emléke előlép a mult sirjából és szemünkbe néz. Ennek az évnek novemberi ünnepén benépesedik életünk az elkől­tözöttek szellemétől, annyi, de annyi az, amit éltemettünk. Egy egész világ az, amelynek sirja Ma este Szász Ilona és dr. Ferenczy Gyula ^^ fővárosi előadóművészek vendégszerepelnek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom