Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-28 / 271. szám

november 28. ameh' kielégítetlenül többé nem hagyható. Megalakult a püspökség; mint kifejezetten magyar nemzeti intézmény. Ámde a*z imént c őadottak szerint, figye men kivül maradt az a tekintet, képes lesz e az oly szűkre szabott anyagi eüáta sa melleit a reáváró feladatnak megfedni. E feladat pedig kettős irányú. Vallási szempontból, a hivek lelki * vezetése ősi « tradicióik szellemében. Nemzeti szempontból. megállítása annak a rombolásnak, melyet a románság, a görög ritus révén iskoláiban s templomaiban nemzetünk kárára végbezvitt. Jött a világháború. Bekövetkezett hazánk s egyházmegyénk siralmas megcson kitása. Elvesztettiuí felerészben lelkészein ket s harmadrészben híveinket. A .trianoni határon tui 60 ezer színmagyar hittestvérünk kesereg s eped visszacsatolásáért. Reánk, a visszamaradt 160 ezerre, elszakított testvéreink vágyai kozásának éb ren tartása s

j élesztése vár. Vájjon nem vesz-e erőt szomorú testvéreinken a végleges csüggedés, ha arra gondolnak, hogy az a magyar egyházmegye, melyhez szívvet lélekkel ragaszkodtak^ szegénysége miatt, a testvéri szereteten kivül, részökre rmtsem nyújthat?... — Megérti-e ezt nemzetünk? Kitartásban a -iker Ez az ón püspöki jeligém. Az őskereszténység élet-halál küzdelmére s gör. kath. magyarságunk évezredes viszontagságaira gondoltam e jelige megválasztásánál, amikor püspöki székemet elfoglaltam. Tiz éves jubileumunk alkalmából arra kérlek mindannyiotokát, Krisztusban igen kedvelt fiaim, tegyétek magatokévá jelmondatomat. Merítselek erőt s ihletet szeplőtlen multunkból, melyet mindenkor a liithüség s honszeretet dicsfénye övezett. Buzdítsátok híveiteket: további kitartásra: a hithüségben s hazaszeretetben. Hivatássaerü s hazafias tevékenységetekben lelkesítsen annak tudata, mikép minden buzdító szavatokkal szenvedő, csonka hazánk integritásának s magyar görög katholikus igazságunk elismerésének szent ügyét "Szo lg ál játok. »Még jőni keli, még jőni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.« Miktóssy István püspök jubiláris körlevele bizonyára nem téveszti el hatását az illetékes helyeken, ahoi a hajdudorogi egy házmegye itt kifejlett nemzeti hivatásit magyar szivük hálájával és lelkiismeretük sugallatával mérlegelve, megértik, hogy itt nem kérő segélykiáltás hangzik feléjük, hanem gyors cselekvésre, mint kötelességre ösztönző, jogos figyelmeztetés. Monroe kapitány a kegyetlenségéről hires bájos kapitány, izgalmas szerelmi története. Hítfőn és kedden a Diadal Mozgóban. Megkezdődött a nagy Karácsonyi Occassió férfi, női és gyermekharisnyákban FODOR FERENCZ diyatáruhüziibati Nyíregyháza, Zrfn>i Ilona-utca 5. 8871 Bogdánfy Ödön államtitkár Nyíregyházán. __ Előadás a Városi Színházban a permetező öntözésről. Nyíregyháza, november 27. A Nyirvidék tudósítójától. Szombaton délelőtt 11 órakor zsúfolásig megtelt a Városi Szinház nézőtere, földszintje, páholyai. Nem a múzsáknak áldozott most a publikum, hanem egy hatalmas gondolatnak, az egyetlen magyar reményforrásnak, a többtermelés gondolatának. Nyíregyháza gazdái, mérnökei, kereskedői, isko'ái nagy számban jöttek e.L a Bessenyei Kör felhívására, hogy Bogdánfy Ödön á'lamtitkár vetitet képes előadását meghallgassák . Bogdánfy Ödön a magyar közgazdasági élet egyik legeredetibb tudós és gyakoriali értékeket reveláló, kimagasló alakja. Páratlanul sokoldalú, fáradhatatlanul agilis tudósunk. Bejárta Európa müveit államait. Nemcsak a közgazdaság, hanem a természettudományok specifikus területein, a bölcsészet, irodalom mezején is lelkes hozzáértéssel jár. Nevét a Természettudományi Közlöny hasábjairól is jól ismerjük s tudjuk, hogy Rousseau kitűnő magyar fordítója és értelmezője. — Most lejött Nyíregyházára, hogy a Németország s Amerika nagyszerű eredményeitőt buzdítva, Magyarországon is bevezetett permetező öntözésről tartson előadást. A nagy érdeklődéssel hallgatott s élénken szemléltető előadás gondolatmenete a következő volt: Az öntöző gazdálkodás a talaj megjavításának és az intenzív mezőgazdaságnak ez idő szerint a legfelsőbbb foka. Az öntöző viz erős fej'ődésre indítja a növényzetet, mely a talaj tápláló sóit gyorsan kivonja. Ezért a fö dből kivont nö vényi táp'áló anyagokat trágyával kell pótolni. Trágyázás nélkül nincs öntöző gazdálkodás. Az eddigi öntöző módszerek mind a viz pocséko'ásáról s ennek következtében a talaj tápláló sóinak fölös kilúgozásával jártak. Az ujabb, permetező öntözés a vizet a leggazdaságosabban használja, mert a növényzetre csak a f^'ődéséhez legkedvezőbb mennyiséget juttatja. E módszer alkalmazása nem szükségli a térszín előzetes elegyengetését, nem kell árkokat ásni, a magaslatokat lehordani, a mélységeket feltölteni. A viz zárt vascsővezetéken, nyomás alatt jut az öntözendő területre S a növények fölött eső módjára szóródik szét. Ez a permeteg a levélzetről az élősdiek nagy részét kipusztítja. Az eredmények, melyeket permetezéssel elérhetünk, bámulatosak. Főként a burgonya, répa, káposzta, kerti vetemények, zab fünemüek stb. öntözése jár nagy sikerrel. Egy kat-holdon 150—250 métermázsa burgonyatermést érhetünk el ugy, hogy száraz évben a terméstöbblet értéke az egész öntözőberendezés költségét kiadhatja. Ezt a gödöllői burgonyakisérleti telepen szerzett tapasztalatok is igazolják, hol 1291-ben az öntözött területen 156 métermázsa, a nem öntözött területen csak 86 métermázsa burgonya termett. Az öntözés tehát fölszabadítja a földet a szárazság káros hatásától s a nyár ^evétől kiaszó térségeket viruló mezőkké változtathatja. Ha a permetezésnel egyébb eredménye nem volna, mint az, hogy a jó termésátlagot függetleníti az időjárás szeszélyességétől s állandósítja, már akkor is érdemes volna erre a gazdálkodásra áttérni. Ma már 9 helyen rendeztek be hazánkban permetezést, összesen mintegy 500 kat. holdon. De ez csak a kezdet. A gazS daközönség fokozott mértékben érdeklődik iránta s az uj telepek létesítése gyorsan halad előre. Az előadás után ,amellyel a Bessenyei Kör nagy szo'gálatot tett városunk gazdatársad almának és közgazdasági kérdések iránt fogékony közönségének, lelkesen megtapsolták Bogdánfy Ödön államtitkárt. A református Nőegylet bemutatkozása. Műsoros est a Koronában. Nyíregyháza, november 27. A Nyirvidék tudósítójától. Szombaton este 8 órára vármegyénk előkelő nemesi családaiból, társadalmi életünk legkiválóbb reprezentálóiból alakult s a Korona nagytermét színültig elfoglaló közönség várta élénk érdeklődéssel városunk üj egyesületének, a Református Nőegyletnek bemutatkozását. A telt földszinti sorok és páholyok félreérthetetlenül dokumentálták, hogy a célkitűzésében, feladatmegszabásában oly nernes, uj egyesület mély lelki szükségletet elégit ki. s kiterjedt erkölcsi és anyagi erejével messzemenő possibilitást jelentő, társadalmi réteg akcióba lépését jelenti. A fővárosban a protestáns templomon kivüli valláserkölcsi nevelés, az utóbbi időkben életrehatásban és karitatív cselekvésekben a nagy nyugati protestáns egyházakéhoz hasonló eredményeket mutat fel s hogy az ily irányban való megmozdulás városunkban is általános rokonszenvvel találkozik, mutatja, hogy a Református Nőegylet bemutatkozó estjén városunk valamennyi vallásfelekezet képviselői jelen voltak. A műsor élén Szarka László az egyesületet lelkes ügyszeretettel életrehivó és organizáló református lelkész, az egyesület titkára mondott a prédikátoron megujult tüzével hatásos, gondolatokban és képekben gazdag eszméitető megnyitó beszédet, amelyben nyilt szívvel tárta fel a jelen társadalmi életének moralitásban való szegénységét, a dekadencia nyomait nők és férfiak életfelfogásában s zászlóbontó szavai elfogadottá tették alapos indokolását, amellyel nyilvánvalóvá tette, hogy az uj egyesületre múlhatatlanul szükség van. A hallgatóság veleérzésének adnak kifejezést s lelkesen megtapsolják ai uj egyesület zászlóbontását. Most aztán megindul a változatos műsor. Élénk érdeklődéssel fogadja a közönség Szikszay Sárikát, aki fővárosi tanulmányai során a müvész^élek s virtuozitás oly figyelemreméltó fokára érkezett ,hogy mint hangversenyező debütálhat. A legszebb perspektívát ígérő pályának első állomása szülővárosa, ahol a meleg rokonszenv megnyilatkozásaival fogadják, amikor a pódiumon megjelenik. Műsorán Chopin— etűdök és Brahms H-moll rapszódiája szerepelt. Az etűdökben acélos technikája és határozott körvonalakban kibontakozó dologi készsége keltett kellemes meglepetést, mia Brahms H-moll rapszódiájában stílusos eíoadásmodora érvényesült. A közönség meleg ünneplésben részesítette. Dohnál Olga Ady legnemesebb, igéit szólaltatta meg kivételes előadói tehetséggel A szenvedő nagy költő lelkének kohójából aranyérc forrott elő, a Sipja régi babonának, a Föl-föl dobott kő, Ádám hol vagy ? Kl LJr érkezése c. dalokban, majd később a Nekünk Mohács kell, Egyedül a tengerrel cimüekben, amelyeknek megválogatása DohOlga mély esztétikai kulturáltságára vall. Arra az ösztönös erejű együttérzésre, amelylyel e fájdalmakkal megszentelt sorokat eleven életre keltette, csak a magyar sors tépte legifjabb nemzedék képes. Ennek az ifjúságnak lelkén átviharzanak az ősmagyar beszed muzsikájával zengő Ady-ritmusok, amelyeket oly forró lírával, közvetlen, igaz ,színes és dallamos beszédben tolmácsolt Dohnál Olga.