Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-23 / 267. szám

^Hteüi^Se Nyíregyháza város maga gondoskodjék a jövőben alkalmazottairól. Ezer százalékos pótadőra van kilátás. Nyíregyháza, november 22. A Nyir­vidék tudósítójától. Az állami és a megyei közszolgálati alkalmazottaknak a kormáiny kiutalta a beszerzési segélyt, a városi és községi al­kalmazottaknak azonban ezalkalommai, nem, azzal, hogy gondoskodjanak erről a városok. Igy Nyiregyháza városa is rö­videsen beállíthatja tehertételei közé a se­gélyeket. A Magyar Városok Országos Kon­gresszusának állandó bizottsága november 15-én ülést tartott, amelyen megjelentek a vidéki városok tisztikarának küldöttei is. A bizottság a tanácskozás után a tisztvise­lői segély elmaradása ügyében küldött­séget menesztett Bethlen István miniszter­elnökhöz, majd dr. Káltay Tibor pénzügy­miniszterhez. A miniszterelnöknek emlék­iratot adtak át a városok nevében, amely­nek alapgondolata az, hogy az illetmények megadásánál ne tegyenek különbséget az egyes tisztviselő kategóriák között. Kállay pénzügyminiszter a küldött­ségnek adott válaszában kijelentette, hogy ő maga is belátja a városi alkalmazottak nehéz helyzetét, kelt is, hogy megkapják mindazt, amit a városiak megkapnak, azonban gondoskodjanaK a városok és községek m aguk az alkalmazot­takról, mert ezt az állami gondoskodást, lamit a háborús évek hoztak létre, vissza keli -fejleszteni, annál is inkább, mert erre in­kább képes bármelyik város vagy köz­ség háztartása, mint az államé. Adóztassák meg a városok és közsé­egk jobban a polgárokat, vessenek ki erre a célra egyszersmindenkorra egy adót, vagy emeljék fel a pót adót, ha kell 800—1000 százaikkal, ez ma nem jelent lesiet, ez semmi. — Megjegyezte a miniszter azt is, hogy eddig kényelemszeretetből, megszokott­ságbót az államtól várták az alkalmazot­tak háborús ellátását, ennek véget akar vetni. Az alkalmazottak természetesen nem szenvedhetnek hátrányt, mert a kép­viselőtestületnek meg keli adni a beszer­zési segélyt is. Nyíregyháza város pótadója jelenleg 174 százalékos. Minthogy ezt az állami egyenes adó, illelve harmadosztályú ke­reseti adó után számítják, ami pedig ma jelentéktelenül csekély, a kilátásba helye­zett 100Ü százalékos pótadó is csupán szo­katlan hangzású, de valójában számba alig vehető összeget jelent. A pénzügymi­niszter felfogása az állam gazdasági hely­zete megkönnyítésének sürgős szük­ségéből ered s a hazafias polgárság nem zárkózhat el Támogatása elől. Nyíregyháza megválasztotta a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagokat. Dr. Sasi Szabó László és Pisszer János a bizottsági tagok. 'Nyíregyháza, november 22. A Nyir­vidék tudósítójától. A vármegyei törvényhatósági bizott­ságban dr. Meskó László és Pivnyik And­rás elhalálozásával két tagsági hely üre­sedett meg. A megüresedett törvényható­sági bizottsági tagságra a III. váiasztókerü rület polgárai Sasi Szabó Lászlót, a Nyir vidék felelős szerkesztőjét, a nyíregyház egységes párt elnökét és Pisszer Jánost, a2 Ipartestület elnökét jelölték. A választási napul november 21-e tüzetett ki. A szava­zás a városháza nagytermében délelőtt í órakor kezdődölt. Az urnánál dr. Vietórisz Józset elnök és Osgyám József helyettes elnök ültek. A szavazatok nagy időközök­ben érkeztek. A választás napján a gaz­dák között agitáció indult meg Lovas Ko­vács András és Lovas Kovács János jelö­lése érdekében. Be is jött néhány tanyai gazda, de a szavazás eredményének meg­állapitásánái kitűnt, hogy Lovas Ková­csék kisebbségben maradtak. A szavazás­ban az 1914-ben választásra jogosultak vehettek részt. A leadott szavazatok kö­zül 54 esett Sasi Szabó Lászlóra, 55 Pisz­szer Jánosra, és 20—20 Lovas Kovács Jánosra, illetve Lovas Kovács Andrásra. A választás eredményét dr. Vietórisz Jó­zsef elnök délután 4 óra után hirdette ki, amely szerint dr. Sa» Szabó Lászlót és Pisszer Jánost a Szabolcsvármegyei tör­vényhatósági bizottsági tagül választották meg . Hol kell befizetni a vagyonváltságot ? Kedvezmény az adófizetőknek. Nyíregyháza, november 22. A Nyir­-vidék tudósítójától. Az 1922. évi 27. t. c .alapján immár esedékessé vátt az ingatlanok, ingóvagyon felszerelési tárgyak, kereskedelmi árurak­tárak, ipari üzemek és egyéb javak va­gvo nváltságának lefizetése. A pénzügymi­niszter a hivatalos lap november 15-iki számában 17.7000 sz. a. közreadta a va­gyon váltság végrehajási úattsitását. Az adófizető közönséget erről a kérdésről részletesen tájékoztatta a nyíregyházi kir. pénzügyigazgató is. A legfőbb tudnivaló­kat a következőkben ismertetjük: A végrehajtási utasítás azok részére, akik a vagyonváltságot sürgősen befize­tik, kedvezményeket állapit meg. Ezek a kedvezmények főként a következők: Aki 1922. november 30 ig fizeti le vagyonváltságot, íiusz szá­zalék engedményt kap, aki pedig december 31-ig fizeti be a va­gyonváltságot, tizenöt százalék kedvez­ményben részesül. Az 1000 holdnál na­gyobb mezőgazdasági ingatlanokra ez a vagyonváltsági rendelkezés nem szól. A vagyonváítságol részben a vá­192*. november 23 roejt adónivata'nál, részben az a'iampénztaraiál keíli befizetni A városi adóhivataloknál keli: befi­zetni a mezőgazdasági ingatlan buzavált­ságát, a községi területek vagyonváltságá­gát, a szőlőbirtokok vagyonváltságát, a mezőgazdasági ingatlanok és szőlőbirto­kok gazdasági felszerelései után fizeten­dő vagyonváitságot. Az állampénztárnál kell befizetni az erdőbirtokokra kivetett vagyonvá tságot, a kereskedelmi áruraktárak, az ipari vál­lalatok és egyéb vagyontárgyak után fi­zetendő vagyonváltságot. A vagyonvált­ság feléit be lehet fizetni pénztári eiismer­vényekkel is. A vagyon vált ságra kötelezet­teknek bevallást kell kitőlteniök. Ez a befi zetés alkalmával történhet. A bevallást két példányban készítik el, egyik példány a fizető félnél marad. A vagyonváltság sür­gős lefizetése esetén nyújtandó nagy kedvezmények bizonyára arra serkentik a váltságra kötelezetteket, hogy minél előbb befizessék a később mind terhe­sebb vagyonváltságot A kormány fokozott figyelem­mel kíséri Szabolcsvármegye ármentesítés/ kérdését. Nyíregyháza, november 22. Saját tu­dósitónktól. Érdekes módon jellemzi vármegyénk mezőgazdasági fontosságát s Csonkama­gyarországon jelenleg elfoglalt elsőrendű közgazdasági szerepét az a nagy érdeklő­dés. mellyel a kormány a vármegye életér­dekeit érintő kérdéseket ujabban állan­dóan figyelemmel kiséri. Ezen nagyfokú és indokolt érdeklő­désnek egyik jelét íadta a m. kir. földmive­lésügvi miniszter a napokban, amikor Szabolcsvármegye Ármentesitésének fon­tos kérdését tette közvet'en ellenőrzés és tanulmányozás tárgyává. Tahy Jakab államtitkár, Telyesniczky János min. tanácsos, Kövessy Győző min. o. tanácsos, Soványi Bertafan min. megbí­zott utaztak le é célra vármegyénkbe s e hó 18-án a vármegye alispánja, Orosz Miklós árvéd. biz. elnök s Kriston Ferenc felsőszabolcsi tiszai árm. társ. igazgató­főmérnök társaságában végig hajóztak Komorólől Tokajig a Tiszán, hogy meg­vizsgálják a védtöltések állapotát s meg­tekintették ezenkívül azokat a nagy szab á su munkálatokat, melyekkel a tiszai árm. társulat csatornáit és szivattyú telepeit ez évben fejlesztette és a következő években fejleszteni fogja. Mint értesülünk az államtitkár ur a látottakkal a legnagyobb mértékben meg volt elégedve, a társulat fejlesztési prog­rammját mindenben he'yesnek találta, & an íiak nyiltan is kifejezést adott a társu­lati igazgató főmérnök előtt. i Valamennyi vagyonváltság kedvezményes tizefésére szolgáló bejelen­tési űrlapok kaphatók Jóba Elek nyomdájában Nyíregyháza, Széchényi-ut 9. szám alatt darabonként 80 koronáért. rmnm *&jj jg • fí legújabb filmje szer­Franceska Bertini

Next

/
Oldalképek
Tartalom