Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-23 / 267. szám

1922 november 23. fmí% fxljiL­JftTErnHEK s Megkönnyítették az útlevelek kiadását. 48 órán belül mindenki meglcaphaja útlevelét. — A 16 éves gyermek Is családtag. Nyíregyháza, nov. 22. Az útlevelek kiadása körül egy most megje'ent kormányrendelet a felek javára némi könnyebbséget teremt. Az utlevélürlapot ugy mint eddig ezentúl is illetőség vagy lakóhely szerint illetékes községi elöljáróság ihetve rend­őrkapitányság erre kinevezett tisztvise­lője tölti ki. A bélyegilletékre való tekintettel a kérvényben a fo'yamodó foglalkozását pontos részletességgel keli feltüntetni. — Így pl. nőknél nem elég a »háztar Iá sbe ti« fog'alkozás feltüntetés, hanem a kö ve ke­zőképen kell megjelölni: kereskedő neje, vagy kereskedő leánya, avagy tisztviselő felesége vagy gyermeke. Erre azcrt van szükség, mert a kiállítás dija és a bélyeg­illeték foglalkozás szerint változik. — Köztisztviselők, közalkalmazottak, mun­kások, napszámosok, cse édek stb. az ed­digi 25 korona helyett 100 koronát és pe­dig 95 K kiállítási ár és ^ K bélyegif^eték kö tséget tartoznak fizetni, mig a fent em­iitetteken kívül minden más egyén 050 K ; kiállítási és 50 K bélyegilletéket fizet. Újítás az ut eveleknéí, hogy nemcsak egy évi határidőre adnak útlevelet, hanem 2—3, sőt több évre szólót is, természetesen csak ke'lőleg indokolt esetekben. A két évre szóló útlevélnél a kiál itási d'j két­szeresét, három évnél háromszorosát keli fizetni. A bélyegilleték azonban változat­lan marad. Útitársként eddig a fe'eséget és 14 éven a'.uli gyermeket lehetett felvenni az útlevélbe, mig most etéien is nagyobb kedvezmény van, mert 16 éves gyermek is szerepe het mint utilárs. Az útitársak után azonban csak akkor, ha tényleg együtt utaznak, kiállítási dijat és bélyeg­iiletéket fizetni r.em kell. A szükséges igazolványok beszerzésé­nél megszorítás lépett életbe. A fű tünte­tett utazási célnak megfelelően orvosi igazolványt kell becsalom!, ha a fotyamo­ipari ügyekben pedig az i letékes iparka­mara bizonyítványát, vagy kü földről szó ló üzleti levelet kell felmutatni, atnelly iga­zo'ja, hogy az utazás elmulaszthatatlan. A drágaságról, külön üs tekintettel a hús és zsir drágaságra. VIII. Fejtegetésünk során a közvágóhidhoz érkeztünk. Ezúttal a közvágóhíd nagy horderejű jelentőségének az ismertetését mellőzöm, hisz már ugy is annyit irtam róla s különben is napnál világosabb, hogy a közvágóhíd éppen olyan fontos közintézmény, mint akárcsak a közkór­ház. Es ezért, ha egy falusi vagy városi közü'etben a kultura Fokát keressük, ne reste jük a Fáradságot és a vágóhidat is nézzük meg, mey amellett, hogy állat­egészségügyi "intézmény, a közegészség­ügyet is szo'gálja. Most ,mint munkahelyet, mint köz­üzemet vegyük és lássuk, hogy a husipa­ros mit termel itt!! Kezdjük a mellékter­mékeken és igy elsősorban is az állat lemetszése vagy leszurása alkahnával ki­folyó véren!! A nyíregyházi közvágóhídon a mult évben á '20 Ijvel 47980 1 szarvasmarhavér á 1.5 Íj vei 10669 1. borjuvér, 3357 t. juh­vér és á 2 Ijvel 10010 1. sertésvér termelte­tett Az összesen termelt vérmennyiség te­hát minimálisan számítva 72016 1. volt. Dr. Kőnig elemése és megzhatározása szerint a nyersvérben a kihasználható táp­lálóanyagok a következők: 17.67 N tartal­mú anyag, 0.17 zsir és 0.03 szénhydrát. A vér vasat is tartalmaz s ezért látni oly­kor a vágóhídon a nyers vért ivó vérsze­gény embereket. A vágóhídi vér különösen a sertéshiz­lalásnál értékesíthető jól kevés árpada­rával, ahol is 1 I. vér 3 l. lefölözött tejet pótol. Ha a lefölözött tej árát tudjuk, könnyen kiszámiIható, hogy a nyíregyhá­zi közvágóhídon termelt vér micsoda nagy értéket képviselve, ha az a többler­me.és szolgálatába állíttatnék. így is a sertésvér kétharmadát a hurkásasszonyok fogják fei, akik belőle piaci elárusitásra véreshurkát készítenek, mig egyharmad­része elfolyik. A többi- vér e.gyliarmadré­sze az Erfo yóba kerül, két harmad része pedig a trágyába jut. A vágóhídi vérből még hevítés és szárítás után megőrölve vérlisztet is ké­szítenek, mely tiszta fehérje tatalmánál fogva ugyancsak értékes takarmány. A vágóhídi vér utján elkallódó mil­liók megmentése érdekében mást nem mondhatok, minthogy sürgősen tegyük le- j hetővé, hogy a városi gazdasági intéző a vágóhídi véren fe'javitott és esetleg a sóstói erdőn makkoltatott sertések húsá­val, tehát az olcsó hústermeléssel lépjen a husdrágaság ellen akcióba. Különben ezzel a fontos kérdéssel már a kö gyűlés is fog'alkozott. Kis és különben elkallódó értékekből teremtsünk nagy értékeket!! — Ez a termelés, ez a többtermelés. Nem kell messzire menni, csak Budapestre, a hol a vágóhídi vért gondosan fel fogják és más hu'ladékokkal együtt, amelyek­ről később lesz szó, párolják és turnusok­ban ezen javítják a városi sertéseket. — Egy másik melléktermék a serte és a szőr. Vágóhidunkon a műit évben átlag havonta 417 sertést váglak le. Mondjuk, hogy az idén csak 380 fog esni egy hó­napra. A sertés perzseléséhez drbonként 2 zsúpra van szükség. A zsup darabja pe­dig 250 K, de már 350 is volt. Az egy havi, azaz 380 sertésnek a szőrteleni­tése tehát 190 ezer koronába kerül és emellett még a szőr is megsemmisül. Tekintve, hogy ugy a zsup, mint a szalmának akár mint takarmány, akár pe­dig mint a'om már ma is nagy hiányát érezzük. Közvagóhidunkon a perzseléssel paralell a kopasztást is be kellene vezetni. A debreceni közvágóhidi szakértői tapaszta atok szerint bekében a kopasztá­si üzemkö tség a megmentett szőr érté­kével körülbelül "kiegyenlítődött. Ha az ér­tékeltolódás arányosan történt s heten­ként, mint Miskolczon csak kétszer volna a kopasztó üzembe helyezve (természete­sen modern kopasztóról előbb még gon­doskodni kellene) így is évi milliós meg­takarítást érhetnénk el még azon esetben is, ha a levágásra kerülő sertéseknek csak a felét kopasztanák és a kopasztó haszná­lata a zsup csekély hányadának a külön A gyújtogató cimü szenzációs drámai szkeccs kerül bemutatásra uj műsor keretében a Modem Kabaréban. díjazásával is járna. Igaz, hogy a perzse't szalonna ízlete­sebb, mint a kopasztott, de az is igaz, hogy a kopasztás negyedannyi időbe se kerül és tisztább munka s egy ném ly hen tesáru előállításához pedig, elengedhetet­lenül szükséges. i A serte ára kg-kint kicsinyben 600 K. És a szőr is értékes és keresett áru de nem akkor, ha a sertés bőrén marad a kosszal. Ne csodálkozzunk azon, hogy a vá­góhidunkrói kikerülő sertésrészeken, mint a láb, fej, nyak stb. néha szőr marad visz­sza, mert ennek oka az, hogy a sertésistát ló kicsi, rozoga és sáros, a perzselő pedig nyilt és ami talán a legfőbb, a srtésvágó tui kicsi és szűk s úgyszólván egymás há­tán tolonganak benne az emberek és siet­nek a munkával, már ahogy egy szűk kamrában sietni lehet. De nem is csoda, hogy ma mái* az egész vágóhíd kicsi és szük, mert hisz 33 évvel ezelőtt épült és azóta rajta semmiféle érdemleges átala­kítást, vagy bővítést nem eszközö'tek. Pedig a gyermeknek is, ha megnőtt, a bölcső helyett ágy keli. Itt pedig nem pihenőről, hanem munkahelyről, tehát a munkáról és a termelésről van szó és a cél, mint mindenben, ugy itt is csak a jobb és a többtermelés lehet. A falusi és tanyasi gazdákat arra ké­rem, hogy disznóö éskor a sertét szedjék meg és vigyék el a Hangyába, mely min­den bizonnyal beváltja és összegyűjti és igy falvanként és vármegyeszerte nagyon szép mennyiséget tudnánk a megsemmi­süléstől megmenteni és a köz javára érté­kesíteni. f , i Nekünk, akik békevilágban úgyszól­ván mindenben bővelkedtünk, kezdetben a kis értékek értékelése ugyan nehezen fog menni, de menni kell és menni fog, mert csak igy lesz ismét mindenünk. A burgenlandi törvény­szék botrányai. Savanyukutról jelentik : Kinos botrá­nyok foglalkoztatják már hetek óta Burgen­land, sőt Ausztria közvéleményét. A bot­rány középpontjában több burgenlandi tör­vényhozó áll, még pedig ez ad különös érde­kességet a dolognak, törvénysértésekkel, ame lyek miatt hatósági eljárás folyik ellenök. A parasztpárt annak idején tudvalevően egy 26 éves segédtanítót választott kormány­tanácsossá. Ennek az lenne a hivatása, hogy emelje az odacsatolt terület kulturáját, mint­hogy pedig erre nem képes, más módon igye­kezik idejét eltölteni. Az első, amire egy ilyen magas kormányhivatalnoknak szüksége van, természetesen egy csinos gépirókisasszony. Amikor egy ilyent beosztották hozzá fontos munkáihoz, a tanácsos ur hivatalos órái hama rosan átnyúltak az éjszakai órákba is. Amikor a dolog Savanyukuton már szóbeszéd tárgya lett, tevékenysége színhelyéül a tanácsos ur Bécsujhelytt tette meg. Itt sem volt azonban szerencséje. Amikor ugyanis egy itteni szál­lodai szobában hivatalos működést fejtett ki, a rendőrség egy ellenőrző körútján megál­lapította, hogy a tanácsos ur, aki »nejével« bérelte a szobát, hamisan jelentette be magit. A feljelentést a burgenlandi kormányzóságnál megtették a tanitó ellen és most mindenki kí­váncsian várja, hogy vájjon a burgenlandi tanács meg. fogja-e tűrni kebelében azt a tag­ját, aki ilyenmódon él vissza a hozzá beosz­tott tisztviselőnőkkel. Ha azonban a párt vezetőjének ilyenek az erkölcsei, nem lehet csodálni, hogy a párt többi tagjai sem ra­gaszkodnak a törvényhez. Igy történt, hogy, az egyik képviselőt, Halbot egy nagyobb társasággal csempészésen érték. Halb azon­ban elvette a szolgálattevő tisztviselő fegy­verét és lelövéssel fenyegette meg. Nyilvános és hatóság elleni erőszak miattt eljárást in­ditotttak a tisztviselő ellen. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom