Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-01 / 249. szám

19235, november 1. Rakovszky belügyminiszter szombaton este Nyíregyházára érkezik. Nyilatkozik az aktuális politikai kérdésekről. Nyíregyháza, október 31. Saját tu­dósítónktól. Rakovszky Iván belügyminiszter il­letékes forrásból eredő hir szerint szom­baton este Nyíregyházára érkezik. A mi­niszternek "Nyíregyháza város képviselő­évé történt megválasztása óta most nyílt Blőször alkalma arra, hogy választókö­íönségével 'közvetlenül érintkezhessen. A eíenlegi politikai és álfamgíazdasági viszo­íyok szükségessé teszik, hogy a képvise­őlc kellőképpen tájékoztassák választói­dat a helyzetről. Ennek a szükségszerű cövetelménynek akar eleget tenni Nyir- l •gyháza képviselője egyrészt, másrészt azonban azt a meleg' kapcsolatot, egy Hangú bizalomhitai és lelkesedéssé): meg­választott követ és a választ^polgárság: között meglévő szeretet tüzét a kiírj a ápol­ni vasárnapi látogatásával. A miniszter nyíregyházi tartózkodása alatt dr. Kállay, Miklós főispán vendége lesz. Vasárnap délelőtt, eddig még meg nem határozott helyen és órában a jelen­legi politikai helyzetről fog beszédet mondani Rakovszky belügyminiszter. — Nyíregyháza város polglársága örömmel várja szeretett képviselőjét s gondoskodni fognak Magyarország belügyminiszterének; méltó fogaadásáról. \ drágulás csökenne ha uzsorától ment áruhitel lépne a készfizetéses rendszer helyébe. iz Ipartestület uj elnöke székfoglalójában a hitel kérdését fejtegette Nyíregyháza, október 31. A Nyirvidék ndósitójától. Megírtuk, hogy Pisszer János, az >ar testű let uj elnöke az aktuális gazdasági érdésekről tartott előadását az Ipartes­ilet közgyűlésén. A székfoglalónak az ruhitei s a drágaság kérdését fejtegető ászét a következőkben közöljük. Igen tisztelt Közgyűlés!! Legyen sza" ad még röviden reá mutatnom gazdasági etünk mai viszonyaira. Sokan gondol­od lak már azon és amint azt szaklapok­51 is tudom, igen tekintélyes és magjas'­ingu személyiségiek (nyilvánosan is han­)ztatják, hogy nem értik, hogyan, lehet­;ges, hogy a korona zürichi jegyzése íltozatfan, vagy csak igen kis kilengésü, égis emelkednek itthon az árak. Ezzel felfogással azután, amely abból szárma­k, hogy változatlan koronaérték mellett iltozatlanoknak kell lenniök az áraknak , sok ferdeség alakul ki. Elsősorban zu­i lód ás és elégedetlenség, akármerre vá­rolunk, avagy amikor a munkások fá­sabb bért kívánnak, akkor az ettől való zárkózás és az ezzel összefüggő sztrájk­ozgalmak. Legyen szabad felemlítenem azt, a it már megírtam, hogy habár elérték is yes cikkek az aranyparitást, ez még m jelenti egyúttal, hogy a világpari­s is el van már érve. Pedig, hiába min­0 erőlködés, aldldig, amig a kereskedlelmi iparcikkek azt a nivót el nem érték, a ilyet a világkereskedelem diktál, aldldig: 1 itt céltalanul igyekszünk megtorló ini­dvcdésekkei meggátolni a drágulást, az dig fog tartani, amig minidien áru ára a munkabér is, teljesen nem nivelláló­Ezeket azért voltam bátor felemlíteni gy zsinórmértéket tegyenek a magunk ígnyugttatására akkor, amikor kétke­nk, ha vájjon valamely követelés jogo­lt-e avagy sem. Ma a legérzékenyebb fok :rő ebben a tekintetben a buza, amely nden élelmi cikknek és a megélhetés rén a munkatermékeknek is irányitója let. A buza az, amely még nálunk is ibeire számithat és igy leginkább meg­:i a világárak alakulását. Megjegyzem, gy ma már Magyarországon, idegen za behozatalról is beszélhetünk, mert ir nagyobb rakomány bolgár búzát is megvettek malmaink. Jbbbol az követke­zik, hogy az idegenáru már kezdi felvenni a versenyt és valószínű, hogy a korona­jegyzés mai kurzusa mellett, a mi búzánk elérte a világárat, tehát feljebb aligha emelkedhetik az ára, ha a koronajegyzés stabil marad. , j , j f A többi árunak ára is ehhez kell, hogy igazodjék. így ne idegenkedjünk, ha időlegesen még áremelkedéseket hallunk, mert ezeket természetesnek tekinthetjük, különösen nem kell idegenkednünk attól, a gondolattól, ha a munkabérekben némi változás fog jelentkezni, mert hiszen ezek­nek is követniök keli az élelmicikkek ár­változásait. Arunyi azonban bizonyos, hogy ha si­'kerül a kormányzatinak ellenállani a kere'-i kedelmi érdekeltségek jegyinflációs tö­rekvésének és a jegyprést megállítani, ak­kor elérkeztünk már a drágulás kulminá­ciós pontjához, amelyhez még 1 fel igazod­nak az elmaradt árak, de további általá­nos áremelkedéstől tartanunk aligha kelti. Á további drágulasokaas megakad ilyoza­sára, a mai kororuértékeiés fennmaradása ese­tén igen hatásos leane, ha *a grót Széchenyi István sziliemében helyesen felfogott hitelélet lépae a mai készpénzfizetése« gazdasági é et heiyéba. Hiszen mindannyian tudjuk jói, mert magunkon tapasztaljuk, hogy manapság bár­merre fordulunk anyagokért és árukért, bcsü­letes hitelt sehol sam találunk, mindenütt és mindent készpénzzel kell fizetnünk, Er. a kö­rülmény rendkívül megnöveli a készpéaz*zük­oégletei, o'yanuyira, hogy a mai emelkedett árak mailett, általában igaznak kell eiiamernüafc azt a megállapítást, smely pénzszűkéről beszél ho'ott pedig soha ebbin az országba« annyi fizetőeszköz közsózaen nem forgott, mint mo3 tanában. A drágulás gyorsaságának csökkenését re­mélem attől, ha az egéízséges, a baesületeä, az uzsorától ment áruhitel lépne » mai kész­pénzfizetéses rendszer helyett éleibe. Mert vi­lágosnak kell tartanunk, hogy hi bizton szá­míthatnánk az általunk megvásárolt anyag és áruárak legalább három hónapos hitelszertl fixirozására, altkor lepl sbb ez alatt a három hónap alatt nem kellene számolnunk áremelke­désekkel és igy iparunk gyakorlásában legalább valamelyes rövid időn át, biztosan kalkulálhat­nánk. Nekünk tehát arra keU törekednünk; hogy rokon testületeiakkel karöltve kikü?.d)ük a Széchenyi szellemébea tartott egasjséges hiteléletet és ezt az ország közgazdasági é e tebu visszaállítsuk, A mi testületünk ebban a rettenetesnek látszó munkában csak egy kis porszemnek tűnhetik fel, de kitartó munfea és a pénzügyminiszternek az orszig közgazdasága talpraállitasara iráryuló törakvése, karöltve n»gy eredenénysket érhet mög el. Hiszeai, hogy blstos reménnyel A városi szakosztályok ülése. A város jogügyi, pénz és épitkezés­ügyi együttes szakosztálya szombaton dél­után 3 órakor dr. Bencs Kálmán e,nök~ lésévei a városháza nagytermében ülést tartott. A szakosztályi ülés első tárgya Kovács György fürdőfelügyelő fizetésja~­vitási kérelme volt, aa melyet, telj esi lettek. Még néhány illetményügy "elintézése után Oberlánder Zsigmond városi házipénz­táraok kérelmével foglalkoztak. A nyug­díjba készülő pénztárnok kéri, hogy az anyakönyvvezetőségnél eltöltött 10 évét is számítsák be szolgálati évei sorába. A szakosztályi ülés e kérelmet teljesítendő­nek látja, előbb azonban bekéri a tiszti­ügyész jogi véleményét. Az elhunyt Mol­nár Lászlóné temetkezési költségei kiuta­lásának elhatározása után Kohlbach Si­inonné budapesti lakos kérelmével fog­lalkozott, aki a Burger-féle hagyatékból segélyezést kér. A kérelmező a hagyatéki perben mint igénylő felperes szerepelt a várossal szemben. A szakosztályi ülésen az a vélemény alakult ki, hogy a város szimpátiával 'fogadja ezt a kérelmet s valószínű, hogy annak teljesítésétől nem ! is fog ej zárkózni, most még azonban er­ről nem lehet szó, mert a hagyaték átadá sa nem történt meg. E kérdésnél minden félreértés el kerül ésp végett már most hangsúlyozni kell, hogy a végrendelet értelmében a hagyaték tárgyát képező bir­tokot kizárólag a városnak van joga kezel­ni is ebbe senkinek sincs beleszólása. A városnak csupán elszámolási kötelezett­sége van a másik két fél a hitközség és a Chevra Kadisa, továbbá az alapítványi igazgatóval szemben. Többen kérnek ujabban is földbér­letet a várostól, de ezekben a kérelmeket a szakosztályok most is elutasították, mert a város bérbeadandó területtel nem ren­delkezik. Az ügyészség földbérlet iránti kérelmét teljesitik a szakosztályok, mert i-tt szerződéses viszonyról van szó mely a fogház élelmezését biztosítja. A városi szegődvényes alkalmazot­tak lábbeli szükségletének ellátására be­nyújtott ajánlatokat is elbírálta a szak­osztályi ülés és azt javasolja a képviselő­testületnek, hogy Rabati József ajánlatát fogadja el. Foglalkoztak a szakosztályi ülésen az ág. ev. leányközépiskola rend­kívüli segélyének ügyével is. Az évi 50 korona segélyt a folyó évben is megkapja az iskola. Végül elhatározták a szakosz­tályok, hogy a Stefánia Szövetség részére át alakított helyiségek fenntartási költségeit a város vállalja. Leány és nfiikalapalt Tálawtékban a leg> olesóbb árak mellett szerezhetők be Tóth Méri 3 Nyíregyháza Vay Ádáin-n. 7. héz téli lópokrócokat, tea­i morzsoló és darálókat réparágókat, pet­róleumot, carbitot jutányosabban szállít a ; Magyar Mezőgazdák síMcsvármegyei kirendeltsége s?uperf0Syfá t- mpgr (' n i" g'­Nyiregyháza, Széchenyi-tér 1. szám. ket tavaszi szállításra már Telefontzám 49. Sürgönyeim: Mezőgazdák. most elfogadunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom