Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-07 / 228. szám

1922. október 5. !S Világparitás. Ezelőtt néhány hónappal, mikor előelőkerültem egy-egy »külföldi« utamról, (külföldi alatt értsünk megszállott területet) mindannyiszor örvendezve konstatáltam, hogy pénzünk zürichi árfolyama csak mesterséges manőverezésnek lehet az eredménye, hiszen annak belső értéke, vásárló ereje többszörösen nagyobb, mint amennyit a zürichi jegyzés mutat. Szóval : idehaza a magyar koronának még mindig nagyobb volt a becsülete, mint amennyire azt a börzespekulánsok Zürichben értékelték. ( Ma — szomorúan kell megállapitanunk, hogy ez a pár hó előtti diagnózis többé nem fedi a valóságot. A mesterségesen lemanőverezett zürichi árnivóhoz vétkes könnyelműséggel idehaza is hozzá-igazodtunk. Ma már idehaza is mindent, de mindent világparitásban számitunk. Koronánk belső értékét tényleg Zürich-hez mérjük és annak egy fillérrel se tulajdonítunk több becsületet, mint az ottani börzespekulánsok. A kapzsiság, a hirtelen-gazdagodási vágy oda fejlesztette a helyzetet, hogy immár pénzünknek semmivel sincs több vásárló ereje, mint amennyit a zürichi paritás mutat. A gazda azt mondja, hogy egy métermá|zsa buza annyit ér, mint 11,000 K, vagyis hogy 11,000 K nem ér többet, mint az ő egy métermázsa búzája, 50 korona nem ér többet, mint egy az ő egy pár tojása, — a mészáros azt mondja, hogy 300 K nem ér többet, mint az ő egy kilogramm husa és 850 K nem ér többet, mint az ő egy kgr. ízsirja stb. stb. Ehhez igazodik azután minden egyéb szakma és ehhez igazodnak a munkabérek is, lévén a munkabér immár óránként 100—120 korona. Ott vagyunk, hogy 1000 K alig reprezentál többé többet a régi forintosnál. 1000 K annyi, mííit a régi; 1 «. Hát nem kétségbeejtő ez ? És van-e valami haszna belőle valakinek ? ? Senkinek. A köznek nincs, mert a drágaság ijesztő s abból csak elégületlenség, izgalom, felfordulás következhetik. A fogyasztónak épen nem előnyös. A termelőnek, a kereskedőnek, az iparosnak hasonlóképen nem vált hasznára, mert hiszen, ha sok is a bankója, annak immár semmi értéke nincsen. Tehát hiába srófolta az árakat, hiába seperte be a bankó-halmazokat búzájáért, tejéért, jószágáért, csak! a sok nullát zsebelte be, ami a nagy nuumerusos bankóra van nyomva. Azzal egyáltalán nem lett gazdagabb. Minden 1000 koronája, amit összeharácsolt, annyit ér, mint a békebeli jó egyforintosa ért. Hát mi haszna van eszerint belőle, hogy felcsigázta az árakat és mi haszna van belőle, hogy a felcsigázott árak miatt magára vonta a többi társadalmi osztályoknak, különösen a városi fogyasztó közönségnek, a megélhetési zavarokkkal küzdő középosztály inak, tisztviselői karnak indokolt ellenszenvét. Világparitás. 1000 K annyi, mint egy forint. íme, idejutottunk az elfajult anyagelvüség, a mértéktelen spekuláció, a gazdagodási vágy ördöngös démonának iskolájában ... De mégse. Azt hisszük, hogy mindez mégis csak látszat. Üres káprázat. Szent meggyőződésünk, hogy jóllehet az elfajult kapzsiság miatt immár a mesterségesen lenyomott zürichi kurzus nálunk, idehaza is világparitásra szöktette az árakat — meggyőződésünk, hogy koronáknak még mindig nagyobb az értéke, mint ez az ezerszer átkozott zürichi jegyzés. És ha idehaza is mindenki megbomlott és mindenki bedűlt is, még akkor is többet ér az, mint ahogy jegyzik és elébb-utóbb el fog jönni a magyar korona becsületének reneszánsza. Egy olyan önérzetnélküli közönséggel szemben, mint a milyennek ebben a vértelen harcban a magyar társadalom mutatkozott, egy olyan társadálommal szemben, amely a kapzsiság aranytrónusán ülő Mammön-bálványnak ilyen cudarul meg tudott hódolni és a nemzeti becsületérzés minden hijjávai odaszegődött azok közé a lelketlen kufárok közé, akik aljas spekulációból halált fogadtak a magyar koronára, — egy ilyen gerinctelen és erkölcsi tartalom-nélkül való társadalommal szemben indokolt minden kényszer-szabály s megérettünk a maximálásra, a rekvirálásra és minden olyan eszköz alkalmazására, amely a korona becsületét helyreállítani alkalmasnak és szükségesnek mutatkozik. Mindent megérdemlünk. A kislakásokat a város volt főbiráiról és polgármestereiről nevezték el. Nyíregyháza, október 6. A Nyirvidék tudósítójától. A városi kislakásokba már beköltöztek a lakók és eleven élet képe tárul elénk, ha a város legújabb utcáit járjuk. Az uj épületeket a város egy-egy kiváló vezető tisztviselőről nevezte el. Az első kilenc épületet egy-egy főbiró- í ról, a többi kettőt egy-egy polgármesterről I nevezték el. Az első számú ház Inczédy-ház a második Siska-ház, a harmadik Suták-ház, a negyedik Krajnyák-ház, az ötödik Hatzelház, a hatodik Báthy-ház,a hetedik Ujhelyiház, a nyolcadik Meskó-ház, a kilencedik Jármy-ház, a tizedik Krasznay-ház (Krasznay volt az első polgármester), a tizenegyedik Bencs László-ház lesz. Nyíregyháza város kulturtanácsosi állást szervez. Nyíregyháza, október 6. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza város mindjobban fejlődő iskola-ügye és általában kulturális élete, a város jótékonysági és egyéb szociális feladatainak kibővülése egy önálló hatáskörrel felruházott kulturális intéző szervnek létesítését tették sürgetően szükségessé. Mincfezidéig a szociális és közoktatásügyi kérdéseket a közigazgatási tanácsnok látta el, akinek teendői igy annyira megszaporodtak, hogy feltétlenül szükségessé vált ennek az ügyosztálynak tehermentesítése. Most, amikor a közel jövő kérdése a városnak törvényhatósági joggal való felruházása, a kulturális és jótékonysági ügyek önálló ellátása halaszthatatlanná lett. A városi tanács éppen ezért megtette a szükséges lépést a kulturtanácsosi állás megszervezése érdekében. A tanács javaslatot terjeszt a képviselőtestület elé amelyben rámutat, hogy a felszaporodott köz1 igazgatási teendők szükségessé teszik a negyedik tanácsnoki állás szervezését.^ Ennek az uj, megszervezett kulturtanácsosi állásnak hatáskörébe az iskolaügyek, jótékonysági és általában a szociális tennivalók ügydarabjai j fognak tartozni. A városi tanács felhatalma- í zást kért a m. kir. minisztertanácstól, hogy, ! a kulturtanácsosi állást betölthesse. 'A minisztertanács a felhatalmazást nteg is adta, És igy a közel jövőben az újonnan rendszeresített állás választás utján nyer betöltést. —Minthogy a kulturtanácsos munkaköre főképpen iskolaügyekre fog kiterjedni, a városi tanács helyénvalónak látja a városi szervezeti szákosztályrendeletnek megfelelő módosítását. Javasolja a képviselőtestületnek, hogy rendelje el a szabályzatnak oly módon való módosítását, hogy a kulturtanácsosi állás be töltésének előképzettségére ne csupán az 1886 törvényben megjelölt jogvégzettség legyen az irányadó, hanem mindenekelőtt közép vagy polgári iskolai tanári képesítés legyen a feltétele a kulturtanácsosi állás betöltésének. A tanács megvan győződve arról, hogy a város kulturális ügyeit a közszükségletnek megfelelőbben látja el az, aki nem csupán jogi készültséggel, hanem elméleti Ss gyakorlati pedagógiai készültséggel rendelkezik. Ennek a készültségnek biztositásráa a tanács azt is javasolja, hogy feltétlenül állapítsa meg a módosult szabályrendelet azt is, hogy a tanári oklevéllel rendelkező kulturtanácsosnak legalább öt éves nyilvános iskolában szerzett gyakorlatot kell felmutatnia. A városi szakosztályok már hozzájárul

1 jtak a szabályrendeletnek a tanácsi javaslat értelmében leendő módosításához s igy a közgyűlési jóváhagyás után kiirják a pályázatot és rövidesen be is töltik a kulturtanácsosi állást. Megkezdődik a városi adóhivatal átszervezése. Nyíregyháza, október 6. A Nyirvidék tudósítójától. Az életbelépő uj adótörvények lényeges átszervező munkát tesznek szükségessé a vá rosi adóhivatalokban. Az uj adók közül a kereseti adókat a kincstár átengedi a városoknak, mert egyidejűleg be fogja szüntetni a városi tisztviselők fizetését eddig kiegészítő államsegélyek módosítását. A kereseti adók szedése olyan sokoldalú adminisztrációs munkát jelent, hogy az adóhivatalok elavult szervezete képtelen ezt a munkát elvégezni. Az adóhivatalok modern apparátussá való kifejlesztése tehát sürgős állami és városi érdek. A nyíregyházi városi adóhivatal szervezete 20—25 éves és avultságát mér régóta érzi mindenki, akinek dolga volt az adóhivatallal. A városi tanács már megkezdte az adóhivatal átszervezését és a kiváló szaktudást és nagy körültekintést kivánó munkálattal Szohor Pál városi főjegyzőt bizta meg. A' főjegyző a folyamatban levő átszervező munka teljes sikere érdekében a jövő héten az! ország több nagyobb városát keresi fel. Igy elmegy Győrbe, Sopronba, Szombathelyre, ahol alapos tanulmány tárgyává teszi a városi adóhivatalok szervezetét. A főjegyző tanulmányutjának befejezése után a pénzügyigazgatóság közreműködésével a város polgármestere ankétet hiv össze, amelyen meghallgatja a pénzügyi szakértők véleményét. Az ankét után egy-két hónapon belül, dé legkésőbb 1923. január 1-ére teljesen átszervezett, a most előállott viszonyoknak megfelelő adóhivatal fogja a város adóügyi adminisztrációit ellátni. — Eredeti kalapujdonságok, modellkabátok Maibaum Mariska női kalap és konfekció üzletében Bethlen-u. 1. az Ujságbolttal szemben. HATTYÚ! Heltainé első fellépte szombaton HATTYÚ !