Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-07 / 228. szám

1922. október 5. !S Szines est a Horthy inségakció javára. Nyíregyháza, október 6. Saját tudósí­tónktól. Inkább színtelen estnek lehetne nevezni a tegnap este lefolyt kabaréelőadást. Szín­telennek egyrészt azért, mert mindössze 50 főből álló közönség lézengett az üres székso­rok rengetegében, a páholyok pedig lakók nélkül ásítoztak fönn a magasban, másrészt pedig azért, mert a — kevés ki­vétellel — gyönge műsor, melyet élénken tarkítottak antikvitások, ostobaságok és ízléstelenségek, igazán nem volt alkalmas arra, hogy egy nívósnak ígérkező estélyi be­töltsön. Az egyes szereplőkről épen ezért meg sem emlékezünk részletesen, hanem rá­juk borítjuk a feledés mindent eltakaró sö­tét fátyolát. A rendezés magán viselte a hanyagság és nemtörődömség bélyegét, s részben ennek tudjuk be, hogy sem a polgári, sem az állami sem az egyházi hatóságok, s társadalmi intéz­mények nem vettek maguknak fáradságot, hogy Magyarország kormányzójának a nevét viselő inségakció javára rendezett hangverse­nyen képviseltessék magukat. De csak rész­ben. A másik rész az elmaradottak köteles­ségmulasztása, büne. Viszont kizárólag az abszolút fejetlen és hanyag rendezés követ­kezménye, hogy a műsoron kabarédisznósá­gok is szerepeltek. Mi lett volna akkor, ha tényleg megtelt volna előkelő közönséggel a Korona nagyterme ? Akkor is elénekelték volna a »Se nem kicsi, se nem nagy«-ot, meg a »Miért kellünk a férfiaknak ?« cimü nem odavaló kuplékat ? Az egyetlen programmpont, amely dere­kasan megfelelt a várakozásnak, a katonaze­nekar szereplése volt. Büszke lehet Nyíregy­háza közönsége, hogy ilyen katonazenészei vannak. A többire pedig fátylat 1 Ünnepel a magyar ipar. Az Országos Iparegyesület, ez év októ­ber 15-én ünnepli fennállásának nyolcvan éves jubileumát, Budapesten, díszközgyűlés keretében. Hazánknak ez a legrégibb egyesülete, méltán tekinthet büszkeséggel vissza nyolc évtizedes múltjára, mert megalapítója és első igazgatója, hazánk lánglelkü fia, Kossuth La­jos volt, aki a még akkor zsenge korát élő magyar ipari társadalmat egy táborba igye­kezett tömöríteni. » Ebben az ünneplésben méltó részt kiván venni a nyíregyházai iparos társadalom is, mely ünnepség előkészítése végett 1922. október 8-á'i délelőtt 10 órakor az Ipartestület helyiségében értekezletet tart az Ipartestület, melyre az Ipartestület tag­jait ezúton is meghívja az Elnökség. Az Országos Iparegyesület díszközgyű­lését megelőzőleg, e hó 8-án Sárvárott avat­ják fel azt a bronzkoszorut, amelyet az Egye­sület, az első alkotmányos magyar miniszter­elnöknek, a magyar ipar úttörőjének és az Országos Iparegyesület első elnökének, a vér­tanú gróf Batthyány Lajosnak ikervári szob­rára fognak helyezni. A nyíregyházai Ipartestület adománnyal járul hozzá annak az emléktáblának elkészí­téséhez, melyet a magyar ipar úttörői és mai vezéreinek megörökítésére szentel az Orsz. Iparegyesület. Az ünnepségnek megkapó része lesz az is, hogy egy-egy virágszálat helyez el az Iparegyesület a vértauu-miniszterelnök iker­vári szobrára, amaz ipartestületek nevében, amelyek küldöttel nem képviseltethetik ma­gukat a szobor megkoszorúzásánál. Reméljük, hogy a magyar iparnak ez az ünnepe, Nyíregyházán is méltóan illeszkedik az iparosság országos ünnepének keretébe, kifejezvén ezzel is az összetartozandóság me­leg érzését, P. Az uj adótörvények. Az adóreform cimü mü első felvonása véget ért Kihirdették ujabban a házadóró! és a fényűzési lakás-adóról szóló 1922. évi XXII. t.-c.-et, az általános kereseti adóról szóló 1922. évi XXIII. t.-c.-et, s társulati adóról szóló 1922. évi XXIV. t.-a-et. Ezzel az államháztartás egyensúlyát biztosítani kí­vánó reformtörvények első csoportja tető alá került. A második felvonás, amely bizonyára szintén gazdag lesz olyan épületes jelenetek­ben, mint amilyeneket a földadó körül lefolyt csatáknál láttunk, a jövedelem és vagyonadó reformját, az önkormányzati adózás rendezé­sét, a vagvonszaporulati adó s végül hadiköl­csönök igazságos elosztását célzó törvények tető alá hozatalát ígéri. A mostan kihirdetett törvényeket egy kicsiny cikk keretében ismer­tetni nem lehet. Mindenki jól jegyezze azt meg most, hogy uj törvények 1923. évi január hó 1-én lépnek életbe. Az újévtől kezdve tehát jobblétre szenderül az elpusztíthatatlan élet­ere jü III. oszt. kereseti adó, a kereseti adó­nemekkel együtt. Pénzügyi törvény alkotásunk gazdago­dott még a fizetési eszközökkel elkövetett visszaélésekről szóló 1922. évi XXVI. tör­vénycikkel, mely drákói büntetéssel sújtja azo kat, akik a deviza-rendelet ellenére külföldi fizetési eszközökkel kereskednek. Lényegé­ben a törvény bűntettekké emeli azokat a cse­lekményeket, melyeket a deviza rendelet a rendelet jogforrási természeténél fogva csak kihágásokká minősíthetett. Végül megemlékezünk a második vagyon váltság törvény kiegészítéséről szóló 1922. évi XXVII. törvénycikkkről, amely az ingat­lanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak az ipari üzemek és egyéb jószágok vagyon­váltságának kedvezményes lerovásáról ren­delkezik. A pénzügyi jog szempentjából tehát eb­ban a gazdaságilag oly végtelen súlyos és szomorú esztendőben az ország háztartása nagyon is gazdagodott. Sajnos, nem rem'él­hetjiik azt, hogy az államháztartás egyensú­lyát, az adóreform meg fogja valósítani, azon­ban kétségtelenül haladást fognak jelenteni az adók az egyenes adóknak a terén s kü­lönösen nagy megkönnyebbülést jelentenek az által, hogy pénzügyi törvényeink labirintu­sában ezután már nemcsak a szakemberek, ha •nem a laikusok is eligazodhatnak. A felsőszabolcsi ref. egyháznegye lelkészei segélyezik nyugdíjas lelkésztársaikat, Nyíregyháza, október 6. A Nyirvidék tudósítójától. A felsőszabolcsi református egyházme­gye lelkészei megható példát mutattak arra, miként lehet önmagunkon, Ínséges testvé­reinken segíteni. Az egyházmegye lelkészei p hó 4-ikén tartott egyházmegyei gyűlésen ha­tározatilag kimondották, hogy az egyházme­gye területén lévő, tiz özvegy és azok árvái továbbá négy nyugdíjas lelkész segélyezésére a javadalmukat képező minden hold föld után három kg. búzát ajánlanak fel. A fel­ajánlott buza kilogrammonkint 100 koronával váltandó meg. A segélyben részesülők közé felvették özv. Sára Lajosné menekült lelkész­özvegyet is. A testvéri szeretettől áthatott papság segélyakciójának eredménye mintegy 400.000 korona összegyűjtése lesz. Ebadó kivetési lajstrom Szabolcsvármegye alispáni hivatala ál­tal előirt mintának megfelelően, vala­mint Ebadó bejelentési és Ebadó fize­tési nyugta blanketták kaphatók a :-: Jóba nyomdában nyíregyházán. Telefonszám 139. Telefonszám 139, Felhívás a helybeli és vidéki el ötiz e t öinkh ez. Lapunk kiadóhivatala felkéri helybeli és vi­déki előfizetőinket, hogy most, az előfi­zetési negyedév lejártával előfizetésüket postafordultával megújítani szíveskedje­nek, nehogy za Vart okozzon a szétküldés, ben az előfizetés elmulasztása. Kis Naptár. Október 7. Szombat. Kath. Rózsafüzér ü. Prot. Amália. Izr. Szuk. 1. sz. Városi Színház: A hattyú. Heltainé első fellépte. (8-órakor.) 'Apolló-Mozgó: A tigrisek királynője és Nicole kisasszony. (7 és 9 órakor) Diadal-Mozgó: Robinson Crusoe, mindkét rész egyszerre. (7 és 9 óra kor.) Modern K abaré. (9 órakor.) Intim Kabaré. (9 órakor.) Nagy Istvánné szegény a mindennapi kenyérért való harcnak lett az áldozata. A kenyérért való véres há­ború hősi halottja néhai Nagy Istvánné, akinek ravatala mellett négy árván maradt gyermek bámulja ij edt szemekkel a gyertyák lobogó fényét. A i*ér, a test gépezetenek lük­tető energiája, a kenyérrel fűtött gyomoA­kazánból frissül fel, ia vér tehát követeli a ke*­Vyeret, s im e most fordítva történt, a kenyéri­nek kellett véráldozatot hozni. Itt a kenyér — szól az Élet kaján szelleme — s a másik, kezével véres húscafatok után nyúl vOnagló ujjakkal, neki gőzölgő, piros, meleg hus kell {amiből még csepeg a friss vér, mert ilyen az Élet, s mert az Elet nem más. mint piros álarcba öltözött, mosolygó Halál... — A felsőkereskedelmi iskola ünnepélye. A felsőkereskedelmi iskola október 6-án az aradi vértanuk emlékére ünnepélyt rendezett. A nap jelentőségét Scheffler Mihály tanár méltatta tüzes hazafiságtól áthatott magas­szárnyalásu beszédében. Tomasovszky Kál­mán III. évf. növendék Lévay József : Láto­gatók c. költeményét szavalta nagy sikerrel. Sajó Sándor : Mohács után c. "költeményét Taricska Károly IV. évf. növendék interpre­tálta. — Október 6-ik a az állami tanítóképző­ben. Városunk kir. áll. tanítóképző-intézeté­ben megkapóan szép, minden mozzanatában az irredenta nevelésre irányított ünnepély volt az aradi mártírok emlékére. Az ünnep egyszersmint a csonkitatlan haza minden tá­járól gyűjtött porszemeket magába záró pia kettnek leleplezésére szolgált alkalomul. Az ünnepségen nagy hatást keltett az ifjúság kiváló énekkara és vonós zenekara, amelyet Lukács Béla tanár dirigált. A történelmi tár­gyú képekkel, tölgyfa-lombbal ékesített cí­merrel ünnepivé varázsolt teremben szívbe markoló erővel sirtak fel a bus dalok. Tokár Imre és Kurínszky József IV. éves, Róth Fe­renc I. éves tanitónövendékek lendületes sza­valatai, Naményi Gyula IV. éves költői szár­nyalású ünnepi beszéde, Tóth Illés III. éves­nek a nagy tragédiát felelevenítő felolvasása ébresztették a jelenvoltakban a jövő hitet. Az irredenta plakettet Rájner Pál IV. éves növendék gyújtó fogadalomtétellel vette az ifjúság őrizetébe. — Mi lesz az utasokkal r A helybeli va­súti állomáson átalakítások vannak folyamat­ban, minek befejezése után a jelenlegi első­osztályu váróterembe két vaggonlakót, a je­lenlegi étterembe pedig 4 vaggonlakót köl­töztetnek be, ha kész lesznek a választófalak­kal. Az étterem a jelenlegi II. osztályú váró­terem helyére kerül az első és másod osztályú utasok pedig bemehetnek az étterembe fo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom