Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 223-248. szám)
1922-10-07 / 228. szám
Nyíregyháza, 1922. október 7. ' Szombat XL1H, évfolyam. * 228 szám. EIDEK. Előfizetési árak helyben és vidéken: Ha«redévre 600 K. Egy héra ISO K. Egye* saém áre IO korén*. Alapított* JÓBA ELEK FelelCa aserkeaztS Dr. S. SZABÓ LÁSZLÓ Szerfc»«r<e»4fl ér kletféfclvatal: SZÉCHENYI-UT 9. SZAM. Telefon szám 139. Postacheque Kéziratokat nam adunk viasza. Borzalmas szerencsétlenség a nyíregyházi vasúti pályaudvaron. Egy vasúti altiszt lisztért igyekvő feleségét a tolató mozdony halálra zúzta. Nyíregyháza, október 6. (Saját tudósítónktól. Ma délelőtt egynegyed 11 óra tájban a nyíregyházi vasúti pályaudvaron halálos szerencsétlenség törtónt. Nagy István Máv. üzemi altiszt 35 éves felesége kis gyermekével át akart menni az állomás épületéből a pálvaud var túlsó oldalán fekvő raktárba, hogy a jóléti intézménynél a családjuknak járó lisztadagot átvegye. A második sínpáron épen tolatott egy mozdony és épen egy kocsit akart fölvenni. A mozdony áltat tolatott kocsik és a felveendő feocsi ütközöi között mintegy 60 centimeternyi távolság volt. Itt akart átmenni Nagy Istvánné a kisgyermekével, de épen abban a pillanatban a mozdony nagyot lódított a hozzákapcsolt kocsikon, s az ütközők Nagy Istvánnét halálra zúzták. Jobb mellét a két puffer teljesen szét roncsolta, bordáit összezúzta, orráD, száján, fülén ömlött a vér. Nagy Istvánné az összeütközés pillanatában szörnyet halt. A gyermeknek csodálatos módon semmi baja sem történt. Ozory István rendőrfőkapitány és dr. Hartos Lajos orvos nyomban a helyszínre mentek ki, azonban már csak a beállott halált konstatálhatták. Nagy Istvánnét férjén kivül négy kis árvája siratja. A vizsgálat megindult. Előadói jelentés a szerb-magyar határkiigazitásról. Budapest, október 6. Saját tudósítónktól. Genf. A népszövetség hivatalos kiadványai sorában most jelenik meg Hiemanusnak előadói jelentése, metyet a szerb—magyar határkiigazitás ügyében terjesztett á népszövetség elé. A népszövetség tanácsa Hiemanust bizta meg azzal, hogy lépjen érintkezésbe az érdekelt felekkel s a vitás kérdést békési megállapodás utján igyekezzék elintézni. A szerb—magyar határ legnyugatibb pontján mintegy 50 kilométer hosszúságú és 5 km. szélességű földterület van, melyet a Murántulnak neveznek s melyet homogén lakosságával együtt a békeszerződés Szerbiának juttatott. 34 község fekszik ezen a területen, melyből 24 teljesen magyar, 6 község lakossága sváb ugyan, de határozott kívánságuk az, hogy a magyar államhoz csatolják őket. i A vidéknek gazdasági érdeke észak felé magyar területre gravitál. Mint a határmegállapitó bizottság is észlelte, a lakosság nyomatékos érdekei Magyarországhoz fűzik őket és csak igen kis értéke van annak, hogy Szerbiához csatlakozzanak. Politikailag meg egyáltalában nem érdeke a szerb államnak, hogy zárt tömegben élő nemzetiséget kebelezzen be államába. A határkiigazitó bizottság felismerte az itt talált állapotok igazságtalanságát. Ezért bizta meg az előadó Hiemanust azzal, hogy a két féllel lehetőleg békés uton igyekezzék a kérdést közmegelégedésre megoldani. Szer bia kereken visszautasította a Murántul viszszaadását. Hajlandó azonban a vidék északnyugati szegletén átmenő utat a mellette levő faluval együtt ugy átadni, ha Magyarország a keleti szakaszon -levő területből adná cserébe a 8000 lakosú Horgost, a Szabadkától északra eső területet néhány falujával együtt. A magyar megbízottak ezzel szemben késznek nyilatkoznak a cserére, ha Szerbia elfogadja a népszövetség döntését a Murántul ra vonatkozólag, melynek egész lakossága magyar. Magyarország ugy véli, hogy a szóban forgó ut átadása elégtelen s mivel a felek mereven ragaszkodtak álláspontjukhoz a békés megegyezés sikertelen volt. Az előadó kénytelen tehát jelentését — miután minden erőfeszítés ellenére sem sikerült engedékenységre birni a feleket — a népszövetség tanácsa elé terjeszteni. Kormányválság Prágában. Budapest, október 6. Saját tudósítónktól. Prága. Csütörtökön délután 3 órakor rendkívüli minisztertanács volt Prágában, melyen a kormány elhatározta lemondását. A Cseszko Szlovenszka Republika éjjet fél 12 órakor kiadott értesülése szerint az uj kormány megalakításának kísérlete során nem sikerült a szociáldemokratákkal szemben fennálló ellentéteket kiegyenliteni s azért Svehla kijelentette, hogy mivel rábízott felada tát nem tudta teljesíteni, misszióját befejezettnek tekinti. Nagy ármentesitő munkálatok Szolnokmegye területén. Budapest, október 6. iSaját tudósítónktól.) Szolnokról jelentik. A vármegyeháza tanácstermében gróf Szspáry Dénes elnöklete mellett nagyfontosságú értekezletet tartottak Kisújszállás. Karczag. Turkeve városok képviselői, kik elhatározták, hogy a községek határában levő földek ármentesitő munkálataikra hozzákezdjek, s e munkálatokra 100 millió koronát ajánlottak fel. Óriáíi jelentőségű e munka, amennyiben ezáltal, 120.000 katasztrális hold föld fog a termelés részére felszabadulni a Szolnoktól Püspökladányig terjedő szakaszon. A Berettyó mentén levő ármentesitő munkálatokat Karcag hatérában már megkezdték, ahol az I. és II. számú főcsatornát 20 millió korona költséggel már ássák is. Egy agrárius képviselő nyilatkozata a drágaságról. Erdélyi Aladár nemzetgyűlési képviselő a mind jobban fokozódó drágasággal kapcsolatosan a következő nyilatkozatot tette egy fővárosi lap munkatársa előtt: Meggyőződésem szerint csak a becsületes és tisztességes társadalom lenne képes arra, hogy az árakat letörje, mert általános felfogás az, hogy mindaddig mig a kirakatokban 6000 koronás harisnyák, fél millió kon na értékű boák és százezrekbe kerülő lenge toilettek díszelegnek s mig ezekre a cikkekre vevő akad, addig az árak mérsékléséről szó sem lehet s addig nem tudunk segíteni a társadalom azon rétegén, mely a legnehezebb megélhetési viszonyok között, nyomorban tengődik. A kereskedők, kiknek áruit a vásárlók megfizetik, napról napra hajtják fel az árakat. Nem jelszavakra, hanem komoly társadalomra van szükség, mely akaratát tettekben nyilvánítja meg. Mint agráriusnak hosszasan kellene fejtegetnem, hogy a tízezer koronás buza árát nem a termelő falu okozta, hanem azok a vásárlók, akik az 500 koronán vásárolt buza ára mellett szerezték meg csekély néhány millióikat. k Devizakizpnt hivatalos árjeflzése. Budapest, október 6. Saját tudósítónktól. Valuták : Napoleon 9400, angol font 11125-425, léva 15-16, dollár 2500—75, frank 190—95, márka 120 40, lira 105— 10, osztrák korona 320—30, lei 1500—600, szokol 79—83, svájci frank 470—80, lengyei márka 30—31, dinár 320—60, holland forint 970—95. Devizák: Napoleon 524—34, Krisztiánia 430-40, Stockholm 663-78, Zágráb 800—40 Zürichi nyitás „• Berlin 25, Newyork 535, Prága 1820, Varsó 5 és háromnegyed, Bécs háromnegyed, osztrák bélyegzett hétnyolcad. Budapest 0.22. TerményPi ac: Buza budapesti paritásban 10700—750, pestvidéki, dunántuli, tiszavidéki 10600-800, rozs 7500-600, sörárpa 7000— 200, takarmányárpa 6800—900, zab 6500, ab állomás 6400—450, tengeri prompt 8900— 9000, csöves tengeri 4500—600, novemberi 5200—300. Liszt- és vetőmag-árak változatlanok. Irányzat lanyha. Sertésvásár: nyilt vásárra felhajtottak : 1032 sertést, 4 süldőt, 60 malacot, eladatlan 177 sertés, 3 süldő. Árak : öreg I. rendű zsíros 390—458, fiatal nehéz 500—50, közép 390—543, könnyű 270—495, malac 145, vidékre élve elszállítva 18 darab. Zárt vásárra felhajtás 182 sertés, 60 mallac. Eladatlan 44 sertés, 2 malac. Malac ára 170, a többinek ára egyezik a nyilt vásári árakkal. Koncz hangversenye elmarad Koncz hangversenye, amely holnap lett volna a Koronában, előállott akadályok miatt elmarad. A hangversenyre váltott jegyek a Ferenczi téle könyvkereskedésben válthatók vissza. Ára 10 korona.
