Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-19 / 212. szám

'JíiiwmiM, 1922. szeptember 28. lWWlÜUI*ÉlC A román kultuszkormány elrendelte a nemzetiségi iskolák románositását. Bevezetik az összes iskolákban a románnyelvü tanítást. — Román minta iskolákat állítanak lel Nagyváradon, Kolozsvárott, Aradon és később Erdély összes iskolavárosaiban. Az Erdélyi Magyar Szövetség Kulturbizotts ágának sürgetésére küldöttség alakúit arra, hogy Anghelescu román kultuszminiszterhez feliratot vigyenek az erdélyi magyar iskolák magyar tanitásnyelve ügyében. A küldöttség e hó nyolcadikán Bukarestbe utazott a memorandumma! és másnap megjelent a miniszter előtt neki átadta azt, Anghelescu válaszában csak annyi kedvezményt Ígérhetett az eléterjesztelt felirat tárgyában, hogy megengedte azon tankötelesek részére, akik az 1922. január 30-ig magyar nyelven tanultak, középiskolai tanulmányaik befejezéséig magyar nyelvű oktatásban részesüljenek. A román kultuszminiszternek ez az engedménye, mint bukaresti tudósítónk jelenti, szoros összefüggésben van azzal a már elkészített kulturtervvel, mely szerint megkezdik az összes csatolt területek népeinek románositását és fokozatosan bevezetik az iskolákba a román tanitásnyelvet. A terv végrehajtása már elkezdődött. — Először elrendelték az összes erdélyi és bánáti iskolákban a kötelező napi legalább egyórás román nyelv és irodalomtörténet tanítását. Nagyváradon Aradon és Kolozsvárolt román mintaiskolákat állítottak fel elemi és középiskolai tanításokra berendezve. A jövő tanévben elhatározott szándé ka a román kultuszkormánynak, hogy a csatolt területek összes iskoláiban a román nyelvű oktatást rendeli el és mint mellék tárgyat csak taníttatja nemzetiségi vidékenként az illető nemzetiségek nyelvés irodalomtörténetét. A romáiiositás tervét természetesen az erdélyi és bánáti magyar színészetre is kiterjesztette a kultuszkormány. A szinházvárosokban csak félszezon magyar színjátszást engedélyez, a szezon másik felében román szín társul katot telepit a magyar színtársulat helyére. Temesváron kezdték első kísérleteiket ezzel olykép, bgoy a magyar színtársulatot a telelt félszezon után Bukarestbe küldték 2 hetes vendégszereplési rekompenzációként. Az erdélyi magyar pártok nem sok reménnyel veszik fel a harcot a román kultuszminiszterrel ebben az ügyben, bár elhatározták, hogy sérelmeiket a Népszövestég nemzeti kisebbségek védelmi alosztályához fogják felterjeszteni jogorvoslásra . mmmasaak Az ébredők nagy propaganda gyűlése Ujfehértón Héjjas Ivánt is várták. — Lendvay István, Tasnády Kovács, Horváth Géza, Kars fi Eörs. — A Nép és az Uj nemzedék tudósítói Ujlehértón. Nyíregyháza, szeptember 17. A Nyírvidék tudósítójától . Ujfehértón, ahol tudvalevőleg koncentrált tömegben laknak a galíciai bevándoroltak, napok óta nagy izgalommal Reszellek arról, hogy vájjon mi is lesz vasárnap. A népes község utcáin ugyanis plakátok jelentek meg, amelyek tudatták a lakossággal, hogy vasárnap délután az EME budapesti elnöksége nagyszabású népgyűlést rendez Uj fehértón, ahol az ébredők legtüzesebb harcosai élén maga Héjjas Iván is megjelenik. Az érthetően nagy feltűnést keltő plakáthir előzménye az volt hogy Ujfehértón, az adás-vétel, á spekuláció e klasszikus földjén a vármegye nagyobb községeinek példáját követve az utóbbi időben erős szervező munkát fejtett ki az ébredők csoportja. Agilis intézőbizottság alakult és az élénk agitáció vezérei Thrón László bizoLtsági elnök, Nyiry Lajos főtitkár, Kálmánczy lgnácz. Csajtos István földbirtokosok és többen nagy szervezetben tömörileLték a község egyetemi hallgatóit és gazdaközönségét. — Ennek a szervezetbe tömörülésnek volt központi szankcionálása a tegnapi közgyűlés. Iiéjjes Iván nem jelent ugyan meg, de az ÉME vezérkarának neves képviselői közül lejött Horváth Géza alelnök, Lendvay István író, Tasnády Kovács nemzetgyűlési képviselő, Karsa Eörs. A fővárosi sajtó részéről Zsjrkav Kiss Károly, A' Nép és Kovachich Károly az Uj Nemzedék tudósítói jöttek Ujfehértóra, ahol a debreceni, nagykállói. semjéni, dorogi, haj duböszörményi, bökönyi ÉME küldöttei is megjelentek. Délelőtt 11 órakor kezdődött a népgyűlés. — A nagyvendéglő előtti dést helyezte az ébredők megvilágításába. Jól tudja, hogy az ébredőket minídlenütt gyanakvással várják, azt hiszik, hogy pokolgép kandikál ki zsebükből. Dicsőségnek tartja, hogy ilyen kellemetlen magyarokként fogadják őket a könnyen felejtő magyarok. Ök nem felejtenek, az a jelszavuk: mint az oláhoknak: Cine mintyel! — Ezután sorra veszi, mire emlékeznek ők és az ébredők ideológiájával fejtegeti a zsidókérdést. Az ébredők végsőkig harcolnak azért, hogy Magyarország keresztény Magyarország legyen. Nem küzdenek pogrommal s ö a szeme sugará-• val se bántja a zsidókat, bele megy abba, hogy expresszvonaton hagyják el az országot s még csomagjaikat is kiviszi az állomásról. A numerus clausus indokolásánál utal a szabad Amerikára, áhof a különben derék, becsületes japánokat, ha nagyon elszaporodnak hajóra rakják és hazatesékelik. Beszédét azzal fejezi be, hogy ha van berniünk lelkiismeret, érezzük felelősségünket unokáink iránt és felszabadított Magyarországot adunk át gyermekeinknek. Leudvay István beszéde után a Himnuszt énekelték a népgyűlés résztvevői. A népgyűlést társas ebéd követte, a melyet az EME ujfehértói csoportja adott a vendégek tiszteletére a községháza nagytermében. A banketten, ahol jelen volt (rergelyffy főszolgabíró és Bakos főjegyző is, több köszöntő hangzott el. Thrón László Horthy Miklósra, mint az első magyar ébredőre mondott nagyhatású köszöntőt. Horváth Géza alelnök elmondotta, hogy amikor Horthy Miklós bevonult Budapestre, ő adta át neki az ÉME diisztagságáról szóló oklevelet. Az ujfehértói ÉME-t köszöntötte. Farkas Pál, róm. kath lelkész felszólalásában elárulta, hogy aggódva várta az ébredő-gyűlést, mert Szabolcsban az ébredők terror alatt vannak. Köszöni a pesti szónokok agitációját. — Tasnády Kovács méltatta Héjjas Iván intrazigens magyarságát és védelmébe vette az istennyiláról szóló mondását. Leudvay István az ujfehértói úttörőket köszöntötte. A banketten a cigányok Tasnády Kovács beszéde után az Erger-Bergert játszották. Igy folyt le az izgalmasan várt vasárnap Ujfehértón. LtinyésiÉkalapoli nagr választékban a legolcsóbb árak mellett szerezhetők be Tóth Mária Nyíregyháza Vay Ádám-u. 7. Dr. RAJNIK PÁL tüdőbetegeket gyógyitó intézete Budapest, VII., Városligeti fasor (Vilma királyné-ut) 11'—13. sz. Rendelés d. u 3-tól. — Röntgen. — Qutrz-kezelés. Oltásos kezelés. — Mesterséges légmell. 3278-12 Luci Dórrá és Petrovtcb Szvetiszláv. hétfőn, kedden fellépnek az Apollóban l/a 7, 9-kor. GrLÚGK JENŐ | bntorárnhiiiábaii Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 8. «z. alatt Mélyen leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédlő stb. berendezést és különféle bútorokat. 2367 Tudja, hogjy Hazudik a muzsikaszó? téren több száz főnyi hallgatóság gyűlt egybe, többnyire gazdák, férfiak, nők vegyesen. Eljött a gyűlésre sok tipikus ujfefyértói közvetítő is, hadd hallják, mii mondanak róluk a pesti szónokok. A rendre a hallgatóságot körben körülforgó lovas és gyalogos csendőrök ügyeitek, nem is volt incidens, elbusullan lelkes éljenek kisérték a tüzes szavakat, amelyeket a támadotta*k csendes megállással, a derűsebb percekben kelletlen mosollyal fogadlak. A népgyűlés szónokai a nagyvendéglő erkélyén helyezkedtek el, alioi Kálmánczy lgnácz földbirtokos nyitotta meg a gyűlést. Az első szónok Tasnády Kovács nemzetgyűlési képviselő volt, aki a szabo lcsvármegyei szabadkőművességet, a mint kifejezte, a balthazárizmust, a zsidóság világhatalmi törekvéseit tette élés kritika tárgyává. Utána Karsa Eörs mondott lelkes irredenta beszédet, rámutatva a külpolitika biztató jelenségeire. A jugoszláviának nevezett nagy csárdában •— mondotta nem fér meg együtt Sándor meg Györgye. M úszta fa Kemal nem törődik a trianoni papirronggyal és kardjára csapva azt mondja, inkább meghalunk, semhogy rab igában éljünk. Csak mi, gyász magyarok türjük tét leniül, hogy testvéreink a koldusok kegyetlen kenyerét egyék. Hol az ősi virtus, az ezeréves dicsőség, a hires magyar kard!! Azért jöttünk, hogy fellángoljon az alvó tűz!! Itt, Isten szabad ege alatt Hadúr Szent nevére , esküszünk nem nyugszunk meg, mig idegen rabságban szenvedő testvéreinket fel nem szabadítjuk 1! Nagy éljenzés fogadta az izzó szavakat, majd Leudvay István, a kiváló író mondott beszédet,, amelyben a zsidíókér-