Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-19 / 212. szám

1922. szeptember 19. MIRÍIOÉK Vasárnap megfog szólalni Lavota 140 éves hegedűje A tállyai négyes emlékmű szeptember 24-iki felavatása. Mint Budapestről jelentik nekünk, Tállyán a városháza előtt felállították a ha talmas méretű ervdőbényei gránitkőből készült emléket, melyet e hó 24-én, va­sárnap lepleznek le nagv ünnepségek mel­lett. A felavatásonHépviselve lesz az Aka­démia, a Petőfi Társaság élén Pékár Gyu­la elnökkel, a Kisfaludy Társaság Kozma Andorral, a Turáni társaság Szatmáry Istvánnak Zemplén megyei közönsége élén, stb. A Zefleakadémia részéről Markó hírlapíró főrendező kérésére és meghívá­sára Hnbay Jenő igazgató, világhírű he­gedűművész fogja Lavotta szobra előtt 140 éves hegedűjét Lavottának megszólal­tatni. ami Bulyovszky Gvuláné tállyai bir­tokán van gondosan megőrizve. A fel­avatáson Hegyi Anna az 1920. évi Lavotta emlékünnepély ünnepelt operaénekesnője énekel cigányzenekísérettel. A szobormüvet az irodalmi társaság kiküldöttjei avatják fel magasszárnyalásu beszédekkel, majd Borcsik Árpád főjegyző veszi ál gondozásba Tállya város részéről. A programúiba vett ünnepi díszebéd elmarad, mert a kerület képviselője báró Mai'.ott szeptember 24-én Münchenbe uta­zik, ő október 15-én akarta az itteni le­leplezést, de a főrendezőség belátta, hogy a szüreti dolog idején a felavatás lehetet­len dolog, igy a meghívott irodalmi társa­ságok kiküldöttei Bernáth Sponer és Ivo­vácsy tállyai uriházak vendégei lesznek. A szoborbizottság atyafiságos tisztelettel ezúton meghívja a szobormű minden jó­lelkű adakozóját és Béla bátyánk tisztelőit és jó embereit, hogy jelenlétükkel az ün­nepély fényét emeljék. Felhívás és kérelem Szabolcs és Zemplén vármegye honleányaihoz. Szeptember 24-én vasárnap délután három órakoz leplezzük le a tállyai teme­tőben örök álmát alvó Lavotta Jánosnak, a Cserebogár, sárga cserebogár és sok más örök szép magyar nóta szerzőjének, ki­nek gyönyörű dalait sok ezer szerelmes leányzó énekli ma is ugy Csonka Magyar­országon, mint az elszakított részeken — pompás domborművét. Ugyanakkor leleplezzük a Zemplénvár megye erdő és szőlőkoszoruzta ál­dott hegyei és völgyének ékes szavú m egének lőj érnek Tállya város nagy szülöttének Zempléni Imrei Árpádnak, a Turáni dalok lánglelkü költőjének bronz emlékét. Ezzel egyidejűleg avatjuk fel a to­kaj-mádi kerület 33 éven át volt hűséges országgyűlés és utóbb nemzetgyűlési kép­viselőjének, Bernáth Bélának jóságos arc­mását. Markó Miklós hirlapiró főrendező ar­ra kéri Zemplénvármegye széplelkü hon­leányait és Bernáth Béla honatyánk sok száz keresztgyermekét, nőket és férfia­kat, valamint keresztkomáit: hozzanak és küldjenek a hármas emlékmű felavatásá­hoz mindnyájan legalább egy szál virágot. És végül ne feledkezzenek meg a lály­lyai temetőben porladozó Bernáth János síremlékéről sem. A felavatást hangverseny és bátyus, táncmulatság követi, a tályyai régi szü­reti bálok nagytermében. Gondoljunk azokra, akiknek szorgalmas munkája nélkül nincs levél, telefon, távirat. Adakozzunk a szükséget szenvedő póstásgyermekek és menekültek segélyalapja javára. A magyar postáskart nem bírja lenyű­gözni a saját nyomorúsága, hogy ne for- J dúljon szive sajnálattal azok felé, akiket közöttük a sors még kétségbeejtöbben súj­tott — a támogatásra szoruló, szükséget szenvedő, postás gyermekek és a különö­sen nehéz megélhetési viszonyok közé ju­tott postás menekültek felé. A hosszú háború alatt és a háborút követő években a hiányos táplálkozás folytán elgyengült poslásgj-ermekek és az elszakított részekből csonka országunkba menekült postások és családtagjaik száma oly nagy, hogy ezeknek szomorú helyze­tén az állam, a mai nehéz viszonyok kö­zött segíteni nem bír. Áthatva kartársi és felebaráti szeretet­től, a szükséget szenvedők felsiegélyezése iránt és a magyar sziv nemes adakozó hajlamára támaszkodva, elhatároztuk, hogy a szent célra szükséges anyagiakat részben közjótékonyság utján gyűjtjük össze. Csak igazán nagy bajban kér a ma­gyar postás; kell, hogy erre a szivek és az erszények is megnyíljanak. Boldog, akinek módjában van ad'niü Jaj!! aki rászorul. A nyomorgók nevében kérjük, jöjjön segítségünkre adakozó készségével.a lehető ség szerint járuljon a célhoz minél na­gyobb összeggel, mert ezzel olyan testü­let tagjainak és családjainak a könnyeit törli le, a ni el y becsülést és elismerést ér­demel kötelességleljesilésével. hazafiassá­gával a jobb jövőnkbe vetett tántorítha­tatlan hitével. Nemeslelküfégéért már előre is mély hálánkat és köszönetünket nyilvánítjuk. A nemes adományokat kérjük a szá­mozott gyüjtőivvel megjelenő gyűjtőnek vagy pedig az oltani posta- és távirdahiva­taí vezetőjének átadni, akik azt A me­nekült és nyomorgó posta- és távirdaalkal­mazottak Központi segélyző bizottságá­nak* küldik be. Budapest, 1922. évi szept. hó. A központi segélyző bizottság nevé­ben : Deinány Károly, államtitkár, a m. kir. posta, távírda- és távbeszélő vezérigazgatója. Szerelem oltárán Főszerepben Helga Molander és Grete Reinwuld a legbájosabb szerelmi történet szerdán, csütörtökön a Diadal mozgóban, Mffiwaoí Keszíer Boriska hangversenye. Nyíregyháza, szeptember 18. Saját tu­dósítónktól. Keszler Boriska operaénekesnő szomba­ton este tartotta hangversenyét szépszámú közönség előtt a Korona nagytermében. A hangversenyszezon még hivatalosan nem kezdődött meg, épen ezért aggódva gondol­tunk arra, hogy a vállalkozás kudarccal fog végződni, annál is inkább meglepett bennün­ket az a meleg, őszinte érdeklődés, mely a művésznő első fellépését kisérte. Keszler Boriska egy szélesen ívelt, lendü­lettel nekiinduló művészi pálya kezdetén áll telve a legjogosultabb reménységgel és a legnagyobb ambícióval. A fiatal művésznő szokatlan erejű orgánuma nagyon szép fej­lődésre mutat kilátást. Különösen a középső és alsó régiókban zengő a tónusa, mely betöl­tötte teljesen a Korona hatalmas termét. Főleg a borongós hangulatu dalok felelnek meg a hangja sajátosságának, ami sokat je­lent, sőt végleg determinálhatja egy opera­énekesnő sorsát. Előadása drámai hatásokkal telített, minden színpadi póz nélkül. Intoná­lása tiszta, kantilénája kerek, nyugodt. A két Kacsóh dal, melyekkel műsorának első" és második részét kezdte, egy csapásra megnyerte a közönség zajos tetszését. Strausz Richárd »Traum durch die Dammerung«-ját leheletszerű könnyedséggel és a kifejezés lenyűgöző erejével énekelte. Nagy hatást vál­tott ki Brahms »Vergebliches Stándchen«-je és Puccini »Pillangó kisasszonyfának nagy áriája. A Schubert megrázó erejű »Aufenhatt« ját gyönyörűen énekelte, a Brahms >Der Schmied«-je pedig valósággal elragadta a közönséget. Keszler Boriska a. szombati hangverse­nyével megalapozta jó hírnevét Nyíregyházán s reméljük, hogy ez az alap egy minden év­ben megujuló látogatásnak a kiinduló pontja lesz. A zongorakiséretet Vertse K. Andor stí­lusosan látta el. DIADAL MOZGÓ. Szeptember 18. 19, hétfőn, kedden 7 és 9 órakor Gunnar Tolnaes főszereplésével a Tengerszemű hölgy filmjáték 7 felvonásban. A legérdekesebb film­játék, melynek minden egyes jelenete feledhe­tetlen. Felvételei a legtökéletesebbek. Megnyílik ! október 2-án- hétfőn este az! Intim Kabaré a Kiskorona étterem helyiségében 1 Küldi attrakciók a Modern Kabaréban, Juli ette és Gina teneduett kedden és az Aira török akrobata táncduett szerdán mutatkozik be fényes uj műsor keretében,

Next

/
Oldalképek
Tartalom