Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-07 / 203. szám
íWüxwés. 192i. szeptember 7. A Horthy-inségakció Szabolcsvármegyében. Dr. Kállay Miklós főispán az ínségesek megsegítéséről. Nyíregyháza, szeptember 6. A Nyírvidék tudósítójától. Horthy Miklós kormányzó szózata sziveket megindító erővel jutott el az ország legkisebb községébe is. Megtörtén/ amit az utóbbi hónapok deprimáttsága sejtetni se engedett, országszerte szirmokba szökkent az áldozatos jóság virága. — Termelők, iparosok, kereskedők sorra felvonulnak az áldozati oltárhoz, hogy a felébresztett lelkiismeret szavát követve segítsék a védőg átépítést az országot felbontással fenyegető téli Ínséggel szemben. A zord tél rossz szelleme ,mely riasztóan közeledett felénk, kárörvendő ellenségeink számítása szerint bontotta volna meg társadalmunk verejtékes erőfeszítéssel biztosított rendjét, most aztán szégyenszemmel állhat meg az előtt a sziklafal előtt, amelyet a kormányzó segítést inspiráló szavára a magyar áldozatkészség emelt útjába. Egyre-másra biztató hírek érkeznek a Horthy-akció impozáns sikerérői és ezzel a biztos sikerrel kecsegtető akció megszervezése Szabolcsp •vármegyében is kezdetét vette. Munkatársunk az inségakció kérdésében felkereste dr. Kállay Miklós főispánt, aki a Horthy inségakciónak vármegyénkben történendő megszervezéséről a következő információt volt szives adni. A Horthy-inségakció szervezése ügyéiben a vármegye rendkívüli közgyűlése fog dönteni, amelyet a jövő hét végére hívok össze. Vezérlő álláspontunk az. hogy az inségakció ne egyeseket vegyen igénybe, hanem mindannyiunk áldozatkészsége biztosítsa azt. E cél biztosítása jótékonysági pótadó kivetésével történik, amelyet a vármegye valamennyi községe és Nyíregyháza város is viselni fog. Az inségakcióban így 1 részt vehet a vármegye valamennyi teherbíró adófizetője. A jótékonysági pótadóból befolyó teljes összeget a vármegye segítési* valóban rászoruló s arra kétségtelenül érdemes Ínségeseinek segélyezésén fordítjuk, de csakis ///unka e'teiM bem. Mi munkanélkülieket nem ismerünk. Ma talál munkaalkalmat eleget bárki is s ha ilyen valóban nem Lenne meg fogjuk a munkaalkalmai teremteni. Reméljük, hogy bármilyen súlyos viszo nyok között is, mindenkit keresethez tudunk juttatni, aki erre becsületes akarattal törekszik, tehát aki nem munkakerülő. Nem lesz munkanélküli, legfeljebb munkakerülő, ezekről pedig nem köteles a ha tóság gondoskodni. A segélyek megfelelő elosztását a tarsadalo/n minden rétegéből alakított bizottságra bízzuk, amelybe nagy számmai szándékozom be vonni annak a társadalmi osztálynak képviselőil is, akiket az inségakcióban megsegíteni kell. Az inségakció élén álló főispán szavaiból az a fenköll intenció érzik, amely míg egyfelől az akció terheinek igazságos megosztására irányul, másfelől azt a legmesszebbmenő eredménnyel -zárulónak óhajtja s a segély megfelelő helyre jutásának körültekintő gondossága mellett a kiosztás módozataiban is a lelkek teljes, megnyugtatására törekszik. Meg vagyunk győződve, hogy ezeket az emelkedett szempontokat mindenben magáévá fogja tenni vármegyénk egész lakossága. Sztrájkolnak Nyíregyháza cipészsegédei. Nem fogadták el a mesterek ajánlatát, a mindenkori debreceni árakat. Nyíregyháza, szeptember 6. A Nyírvidék tudósítójától. Tegnapi számunkban röviden jeleztük, hogy a nyiregyházi cipészsegédek hét fon este letették a szerszámot, kimondották a sztrájkol. A sztrájknak hosszas tárgyalás az előzménye, amelyet a segédek a mesterekkel folytattak. Ebben a megegyezést kereső tárgyalásokban részt vett az államrendőrség képviselete, majd az első fokú iparhatóság biztosa, Raj tik Miklós is, aki vasárnap délelőt thathatósan működött közre a béke megkötése érdekébén, de a segédek állásponját ezek a tárgyalások nem ingathatták meg. A segédek azt követelik, hogy munkabérüket 60 százalékkai emeljék fel. A mesterek belementek a 40 százalékos emelésbe, sőt ezt már a tárgyalás menete folyamán meg is adták, de ezzel a segédek nem érik be. A tárgyalás folyamán a mesterek azt az ajánlatot tettéki ^segédeiknek, hogy a mindenkori debreceni munkabért fogják fizetni. Amennyivel Debrecenben emelik a bért, annyival emelik Nyíregyházán is. A segédek ebben sem egyeztek meg. ök az úgynevezett Dálnoky-féle indexszámokhoz ragaszkodnak, vagy pedig a pesti béreket kötik ki maguknak. Betekintettünk a debreceni és nyiregyházi cipész munkabérek kimutatásába. Megállapítható, hogy a néhány percenttel drágább Debrecenben eddig is alacsonyabb!) volt a munkaébr, mint Nyíregyházán. Debrecenben pl. a talpalásért, ha szeges volt 100 koronát kaptak a segédek, Nyíregyházán egy pár szeges talpalás munkabére 120 korona volt. Megegyezésre a jelek szerint egyelőre nincs kilátás a sztrájkoló cipészsegédek és mesterek között, ami a vállaklozó mestereket most az évad küszöbén igen súlyosan érinti. A pékek bérmozgalma nyugvópontra tudott jutni azzal a megállapodással, hogy a mindenkori debreceni árakhoz igaziadnak, a borbélyék is megegyeztek abban, hogy a segédek fizetését a mestereknek engedélyezett áremelésnek megfelelően emelik, a cipészsegédck azonban nem hajtandók ilyen bérmozgalmakat fölöslegessé tevő megállapodást kötni. niodeliiijdonságai megérkeztek. Női kalapformálás nagry választékban. Férfi kalapokat divat formákra átalakít Kalapüzem Zrínyi Ilona-utca 4. szám az udvarban. 8UHANESZ LAJOS mübutor írucsarnoktsajétkéseitményüKÁRPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochla, Bethlen-utca 5. az. Telefon 319. Aki még a cigányt is becsapja A szélhámos ajaki postáslegény. Nyíregyháza, szeptember 6. Saját tudósítónktól. Híres község Szabolcs vármegyében Ajak, de most még híresebb lesz, mert ott történt meg az a hallatlan eset, hogy N. L. postásfiu hónapokon keresztül orránál fogva vezetett egy egész cigány családot. A furcsa eset a következő: A Balog nevezetű cigánydinasztia egyik mellékhajtása Ajak községet boldogiljá állandó ott tartózkodásával. Ez a Balog família nem olyan közönséges tyuktolvaj faluvégi cigánycsalád. ~~ Két deli Balog fiu számolja a na pokat a soproni fegyintézet falai között." A két cigánylegény nyilván nem holmi galyszedésért, vagy ustornyéllopásért került a kitartóan vendégszerető épületbe, hanem nyilván nagyobb szabású munkateljesítmény következtében mondatott ki rájuk néhány évi szentencia. No de végeredményben nem ez a baj. mert aki bűnös, bűnhődjék, hanem itt kezdődik ennek a furcsa történetnek az eleje. Ugyanis a fiuk levetet irtak haza a fogházból az öregeknek. Ösi szokás szerint pénzt kértek. A: fiuknak az a megrögzött szokásuk van, liogy állandóan pénzzavarral küzdenek s az apákra, de ő tudtukon kívül méginkább a mamákra vár ez a nemes feladat és megtiszteltetés, hogy a drága csemetét étiből a pénzzavarból kisegítsék. Hát mégha a szegény ártatlanságok fegyházban csücsücskélnek. Ilyenkor ellágyul, az _ öreg szüle kérges szive, a bugyelláris szinte magától megnyílik s visszi a posta a bankót, hogy valahogy ne szenvedjen a fiunk abban a csúnya, barátságtalan fegyházban. A pénztkérö levelei N- L. postásfiu kezbesitette a Balog família fejének. ~~Az öreg Balog kezébe vette az iromba betűkkel megirt levelet, forgatta jobbra forgatta balra, majd felnyitotta, de bizony nem ment vele semmire, mert a cigányoknál már bevett szokás az irin olvasni nem tudás. Szerencsére a postásfiu még nem ment el. hát megkérték őt. olvassa el a levelet. A postáslegény a levelet felolvas la az egész cigánycsaládnak. Hát csakugyan pénzt kértek az eszemadták. Az öreg Balog könnyezve olvastatta fel még egyszer, az anyjuk is törülgette a szemét a köténye szélével, hát bizony rossz sora vaíi aslzegény Sanyinak, meg a Máténak, ott nem ehetik libacombot vagv lacipecsenyét. Balog bácsi aztán elővette a keszkenőt és egy ropogós ezrest adott át a postásfiunak, hogy szíveskedjen azi elküldeni a soproni fegyintézetbe a kél fiúnak. A postásfiu átvette az ezrest, elköszönt s ment egyenesen a hivatal felé. — Amint ment-mendogéU, eszibe jutott hogy milyen jó volna, ha az az ezres az övé volna. Addig, adid[ig fúrta az oldalát az ezres bankó, amíg bement a szövetkezetbe, aztán felváltotta. Apróra, igy még jobban megtetszett neki a sok pénz. Azután vásárolt is magának egyetmást, nehogy üres kézzel menjen ki az üzletből. Egy kis trafikot miegymást. Ettől kezdve gyakori vendége lett az ajaki szatócsüzleteknek. Jól élt a postásgyerek, amíg az ezresbankó egy szép napon elfogyott. Vége volt a szép életnek. De csak rö-