Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-07 / 203. szám

4 1922. szeptember fi. vid időre, mert a furfangos postásfiunak mentő ötlete támadt. Eszibé jutott ugyanis hogy az öreg Balog milyen könnyű szívvel adta oda az ezer koronát. Gondolta, a fiuk nevében irni fog Balogéknak levelet és pénzt fog ismét kérni. A gondolatot lett követte. Levélpapírt vásárolt, szép rózsaszínül, azután megírta hasonló girbegurba hetükkel az üzenetet. Meg is határozta könnyebbség okáért a küldendő öszszegel szerény lö()0 koronában. A triikk sikerült. Balog bácsi bedűlt': a levélnek, amelyen bélyeg is volt s az ajaki postahivatal pecsétje is rajta volt. Kifizette az 1500 koronát szemhunyorítás és gyanakvás nélkül. A többi azután már ment, mint a karikacsapás, s a pos,tásfiu igénye is nőttön-nőtt. Vagy talán ő is a drágasági indexámot vette alapul?? A következő leve lek már 2000, majd 3000, 4500, 5000, 6000 koronát kértek, sőt követeltek. Ezekre a levelekre már az >express« cimkét is ráragasztotta, hogy az öreg Balog lássa mennyire nem lehet itt kukoricázni, vagyis húzni, halogatni a dolgot. Balog bácsi pedig fizetett rendületlenül Mit meg nem tett volna a két szerelmetes csemetéjéért, amikor a postásfiu azzai hitegette, hogy ha elég pénzt küld, akkor hazaengedik a fiukat. Még a féltve őrzött két arany és 8 darab ezüst tallérját is odaadta, ^rnit a postásfiu 3U00 koronáért adott el Fischer Jenő ajaki lakosnak. Hogy Fischer azután a tallérokat még aznap eladta 13000 koronáért, az külön lapra tallózik, azért majd ő külön fog számolni g törvény előtt. Hiába volt minden átdozat, a fiuk csak nem jöttek haza. Egy. szép napon az öreg Balog ráesz/néll arra, hogy a pos tásfiu 01 rendszeresen becsapja. Nosza kapta magát és elment Nyirtassra a csendőrökhöz, akiknek elpanaszolta a baját. A csendőrök elővették a fiút, aki azonnal beismerte minden bűnét. N. L. most szintén a hűvösön van, mint azok, a kiknek nevével visszaélve, annyi ezer koronát csalt ki egy hiszékeny öreg cigánytól, akinek életében talán ez volt az első esete, amikor becsapták . A drágaságról, különös tekintettel a hús- és a zsirdrágaságra. ni. Ha méltánytalanság ér bennünket, akkor azt szoktuk mondani, hogy : meghalt Mátyás király, oda az igazság. És én éppen az igazságos Mátyás királyra akarok hivatkozni, aki, hogy a tőzsérek visszaélése, becsapása és árdrágításait megszüntesse, az állatkereskedelmet királyi rendelettel szabályozta. Nagyon is helytá^ó tehát az a védelem, hogy a mai nagymértékben elfajult állatkereskedelem, mely a lius és* zsirclrágaság kiindulópontja, sürgősen és gyökeresen rendeztessék. Hasonlóképpen az állalkivitelekkel, mint ahogy Dorner Béla egyik müvében ol vasom, nemcsak a jelenben, hanem a múltban is voltak bajok. Nevezetesen a tőzsérek Erdélyből annyi állatot vittek ki, hogy már-már a lakosság és a katonaság élelmezését is komoly veszedelem fenyegette, miért is erdélyi fejedelem 1694-ben kénytelen volt az állatkivitelt szabályozni, illetve megtiltani. Ugy vagyunk ezzel bizony ma is, mert dacára agrárállamunknak ha a kereskedőktől függne, pkár éhen is halhalnánk, mivel az utolsó 'betevő falatunkat is, mint feleslegest, képesek volnának kivinni. A nemzeti magyar kereskedelemre, mint a nemzettel érző és a nemzeti erőt mozgató idegszálakra nagy szükségünk van. de a rengeteg sok üzér egyenesen katasztrófába fogja az amúgy is sok sebtől vérző beteg hazánkat sodorni. Törényeink az őstermelést védik. — Helyes. A gyengébb védelme keresztényi és emberbaráti kötelesség. De hol maradt a kézműipar és a középosztály védelme?

1? Tudom és elismerem, hogy. porbasujtott hazánkat üzérkedés- és valutaspekulálásokkal nem lehet újjáépíteni, mert ide munka, termelés és többtermelés kell. De' hol a munkaalkalom? És hol az arány a szellemi munka bére és az őstermelői haszon közt?? Teljesen egyetértek a Gaea« legutób bi vezércikkével, amely szerint védelmet az érdemel, aki amellett, hogy maga is dolgozik, még a heverő pénzét is dolgoztatja azáltal, hogy azt építkezésekbe, a vagy szövetkezeti, illetve részvénytársasági ipari vállalatokba fekteti. Akinek pedig a koronái otthon penészednek, egy beszámítás alá kell, hogy essék az üzérekkel. A nagy káoszból ez az irány mutatja a helyes kivezető utat. Mert a drágaság ! egyik legfőbb oka épen az, hogy építkezésekre és más hasznos és égetően szükséges vállalatok alapítására nincs pénz, de a sel'tre, az üzletre a sok hiábavaló luxusdologra bezzeg van. Hogy lehet a többtermelést elképzelni, vagy pláne megvalósítani, amikor az ujabb munkaalkalmaaknak még csak a lehetősége is ki van zárva?? És hogyan várjuk hát a drágaság és a nagy nyomor megszűntét?. A vagyonos osztályt pedig hiába keressük. Nincs, a föld nyelte el, mert mindenki csak sir, hogy nem birja a nagy drágaságot. És ebben a nagy zűrzavaros jaj kiáltásokban a szegény emberek, köztük a tisztviselők erőtlen jaj kiáltásai elvesznek, mert a müszegények kiáltozásai túlharsogják. Olyan »Fehér Agyar féle történetek láncolatát éljük és a régi latin közmondás, hogy farkas az ember, embertársának nem ember, még ma is igaz. Ilyenkor ősszel szokták a dolgos mé,hek, társadalmuk érdekében'a heréket üldözni. Indítsuk meg hát mi is a csonka Ma gyarországol összetartó igazi hazaszeretévé r áramlását és adjunk erőt abba á hajdan erős karokba, hogy. a nyomorgó társadalmunkon élősködőket elűzhessük, de ugyanakkor a munkaalkalom és a többtermelés lehetőségét is adjuk meg. Azért az árdrágító üzérek vasszigorral való üldözése minden jó érzésű magyarban a jobb jövőbe vetett remény halvány derengése. De mi már a virradatot vámók, amikor a ma még sötétben bujkáló nagytőke és az úgynevezett henyélő koronákra elsősorban is a közérdek gyakorolna befolyást. Irtsuk a gyomokat kérlelhetetlenül, mert nagyon elhatalmasodtak, de egyidejűleg kérdezzük meg önmagunktól is, hogy hazánk, nemzetünk jobb jövőjéért mit tettünk?? Csathó Kálmán A kék táska» cimü legújabb regényében mondja... »hogy mi lehetne ebből az országból, ha az emberek azt. a tömérdek energiát, amit meddő politizálásra fecsérelnek, gazdálkodásra, iparra, kereskedelemre és főként tanulásra fordítanák. Vagy talán nincs igaza?? j Csak egy napig! csütörtökfci az Apollóban 1 Petrovics Szvetiszláv | Atfétak/ra/y. mr Apoüó, \ A Modern Kabaré u/ műsora, Nyíregyháza, szeptember 6. Saját tud ősitónktól. A Modem Kabaré tegnapi uj műsora mindenben megfelelt a várakozásnak s a legkényesebb igényeket is kielégítette. Cserey. Kató ügyes tánca és báró Rőmy Margit dalszáma után Brighton John slepptáncos lejtette el bámulatos könnyedséggel táncfiguráit, majd Gonda Maca énekelt meleg közvetlenséggel két dalt: a gépirókisasszonyt és A tisztességes asszonyt. Ezután Jaulus Morini szórakoztatta kifogyhatatlan humorával a nópszámu közönséget. Kinai figurája, az órásmester, a dupla könyvelő, szoaré a Meieréknál, Móricz a huszár mindmegannyi bizonytékaii sokoldalúságának. — Bárdos Margit elegáns, bájos közvetíenségü előadása ezúttal is viharos tapsokat szült. A két kis madár romantikája, egv orosz cigánydal bánatos, mély zengésű tónusa és egy. német karácsonyi dal vidám hangulata sokszínű változatban kerültek ki pompás előadásából. A Brighton pár magyar táncduettjének most is frenetikus hatása volt. Babrik János, a zengő hangú giláros most is kifogyhatatlan volL A kerti virág, Cirmos cica, Csalfa a szerelem, többet ér egy, asszony, mint egy; lány Ibolya, majd egy német dal előadásai között zugó taps követelt ujabb és ujabb produkciót. A nagyszerű műsort a Szeparé cimü pompás bohózat fejezte be, amelyet úgyszólván végigkacagott a közönség. A szereplők Gonda Mao,, báró Rőmy, Margit Jaulus Morini és Nagy Sándor kitűnőek voltak. Kis Naptár. Szeptember 7. Csütörtök. Kath. Kassal vtk. Prot Regina. Városi Színház: Luxemburg grófja Heltai Hugó felléptével. Apolló-Mozgó: Szent Mihály

t Werner Emilia regénye 6 felvonásban. (7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: A h'oUandi lány, színmű 4 felvonásban és a Tragédia. (7 és 9 órakor.) Modern Kabaré. (9 órakor.) I ... : , * Kék feúőpapirost visznek diákok, diákleánykák, szépen befedik a könyveket, amelyek ujak, frissek, mint a szeptemberi lélek munkakedve. A szép kék fedél a megbecsülés, a tisztelet külső, jelűi, egyik szimptomája annak a jóságnak, mely a kezdet kezdetén a lelkeket betölti. A háttérben azonban már ott leselkednek a fantomok, a diák lelket kísértő szellemrontók, amelyek a

z egyformán jókat ketté fogják osztani: a szorgalmasok

f kitartók kisebb és a lusták* lelkiismeretre tétovázva hallgatók nagyobb csoportjára. A kék boriiékra tintafolt és gyűrődés esik, a kiméivé tartott könyvbe szamárfülek kerülnek. Csak néhány fiókban maraúfhak tisztán és becsült simaságban a könyvek. Ez a folyamat mindannyiunk életének tükörképe. A kezdet jósága a nekilendülés lelkesedése később megadó lemondássá sülyed. Maradjon minél több könyv óvott tisztaságban, minél több jószándék kristályosan. — Eljegyzés. Krasznay Ilit eljegyezte Schürger Jenő százados Nyíregyházán. — A községi óvodákban a beiratkozások folynak. Kéretnek a szülők, hogy óvóköteles gyermekeiket minél előbp írassák be, bog}', a rendes foglalkozást megkezdhessék. Az elnökség. — Dr. Kiss Páfne zongoratanilását újból megkezdi. Viz-utca 14.