Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-26 / 218. szám
2 192*. szeptember 16. Nyíregyháza évente kereken egy milliót költ tanügyi célokra. A város a magyai művelődés történetében. — Nyiregyháza, mint iskola fenntartó. — A város iskolái. Nyiregyháza, szeptember 25. Nyirvidék tudósítójától. Nyiregyháza város képviselőtestületének a a törvényhatósági jog elnyerése celjibó! illetéket helyre felterjesztett kérőimében Szohor Pál főjegyző rendkívül tanúságos fejazetet szentel aimak a kérdésnek, hogy mily nagy mértékben veszi ki a részét Nyiregyháza a kul turális intézmények támogatásában. E kérdésről a tőjegyző a kővetkezőkben ad szemléltető ismertetést: Nyíregyháza a művelődéstörténetben A magyar kulturtöríónelam & királyság első évszázadából — 1092 böl őrzött meg számunkra rendkívül becses művelődés történeti adatot — feljegyezvén a Szabolcson I Liszló királyunk alatt tartott országos gyűlésnek azon határozatát, melyneke érteimében mindenki legalább két hétben egjszer a Nyir egyházába „Eccleaia de Nyir" menni tartozik. Ha a-Nyirség történelméből kiválogatnánk a művelődésre vonatkozó adatokat s mozaikszerűen összerakva végigtekintenénk azon, azt kell látnunk, hogy Károlyi gróf telepesei megépítvén első vertfalu kunyhóikat, gyökeret eresztve a nyíregyházi homokbuckákon ősi, ne mes tradíciókra találtak itt — melyet ápolni és fejleszteni szent kötelességüknek tartottak. Valóban e művelődés ügyét féltő gonddal és szeretettel karolta fel ennek a városnak minden polgára. A szomszéd Hajdumegyében született Losonczy István kiváló magyar pedagógus „Hármas kis Tükrében'', melyet az elmúlt évszázadban még tankönyvül hmnáltak az országban, Nyíregyházáról azt mondja: iskolái* ról nevezetes. Elismerése volt ez annak a céltudatos munkának, mely nemes áldozatkézségben és tettekben nyilvánult meg. A város, az egyházak, tőt magánosok is versenyre lépnek egymásai a tanügy fejlesztéseben s ahol az egyház, vagy a város, mint iskola fenntartó testület erőtlen, előáll segítségével maga az állam. Egyházaink az iskolákért A nyíregyházi egyházak vallás felekezeti különbség nélkül dicséretes buzgósággal j írnak elől uj iskolák építésében Maga az ág. h, ev. egyház a városban egy központi és öt kerületi az egyes bokortanyákban pedig 21 elemi iskolát tart fenn. Nagy arányokban épült központi elemi iskolájára, mely épület bármely városnak méltán díszére válnék, saját pénztára terhére 110 ezer forintot költött. — Világos, egészséges és célszerű helyiségekben vannak elhelyezve a többi felekezeti iskolák is. Nyiregyháza bökez'ü pártfogó. A pártfogók sorában — az egyházak mellett — Nyiregyháza városa emeiendő ki, melynek 1922. évi költségvetésében a tanügyi rovat, mint kiadás 993,891 korona 42 fillérrel szerepsl A város tartja fenn a kövotkező tauintezateket: a községi polgári nőgyosztalju leányiskolát, melynek számára a milleniumi esztendő emlékére díszes épiilstet állított. A községi négyosztályu polgári fiu és a községi felsőkereskedelmi iskolát, maly utóbbinak célszerű elhelyezéséről a legnekezebb idők súlyos anyagi gondjai között is bőkezűen gondoskodott s az uj iskola épületet 1922. év derekáa jelentős ünnepség keretében adta át a használatnak. A községi óvodák és a íanyabokrokb&n 2 elemi iskola fentitartása is a város vállaira nehezedik. (Négylapos es Hosszúhát). Ugyancsak a város áldozatkészsége mellett működik a kereskedő tanonciskola, valamint a kitűnően vehetett és nagyjelentőségű női ipariskola is. A város áldozatkészsége tette lehetővé, hogy az iparostanoncok részére a legmodernebb igényeknek megfelelő emeletes tanoiicotthon épít tessék fel 50 bentlakó tanonc befogadásara. Egyrészt a nevelés céljait szolgálja és fegyelemre tanit, másrészt higiénikus lakást és bő táplálékot biztosit. Középfokú iskoláink. Ugyancsak a város alapítványából épült a puritán szelleméről országszerte hires ág. h ev. főgimnázium is Alapját 1806 ben a „protassori oskola" felállításával az egyMz vetette meg, mert a szükséges épületek fdlallitáaához a hívek járulnak hozzá 3500 forinttal. Da alig négy és fél évtized múlva már be is kellett szüntetni, mert az abszolutizmus idején kiadott „Ocgumisations Entwurf''-nak az egyház nem tudott eleget tenni. Ekkor siet Nyiegyháza város az egyház segítségére" szárezer osztrák értékű 5 százalék kamatokat gyümölcsözendő összeget biztosítván egy evangehkus algimnáziumnak alkotására ós örökös fönntartására". Majd 1888ban ugyancsak a város emel 72,237 forint költséggel a gimnázium részére uj épületet. A város egyik főtámogatója az ág. h. ev. leánygimnáziumnak is. Az 1922. évi költségve tésébe 30,000 koronát állított be e célra. Ki kell még emelnünk a város tanintézetei közül az állami tanítóképző-intézetet és a kir. kath. gimnáziumot, mint amelyak oind fokmérőjét képezik a város kulturéletenekAkik megszöknek a fogházból, de önként visszatérnek. Nyíregyháza, szeptember 25. (Saját tudó- J sítónktől.) Szabó János nyirbátori hentesmestert lopásért 10 havi börtönre ítélte a nyíregyházi törvényszék. P. hó 7-én hirdették ki előtte a Kúria jogerős ítéletét s aznap kellett volna megkezdenie büntetésének letöltését is, azonban az átvételt eszközlő ügyészségi tisztviselő mellől megszökött. Azóta sikertelenül keresték, mígnem Szabó János most önként jelentkezett. Távozásának okául azt adta elő, hogy áruraktárát akarta rendbehozni. Körülbelül 10 nappal ezelőtt ugyancsak megszökött a fogházból Balog Veron cigányasszony s most visszatért. K'derült, hogy az anyai szeretet hajtotta Balog Veront a szökésre, mert állítása szerint azt álmodta a rajkókról, hogy azok meghaltak s most kiterítve fekszenek. Szerencsére az álom hazudott s Balog Veron most nyugodtan letöltheti büntetését. J5 n K három testőr Dumas regénye filmen. ftz oláhok még nehezebbé teszik az útlevél szerzést Családi okok miatt senkit nem engednek ki Romániából l*meretes dolog, hojzy nemciak CsonkaMagyarországon, hanem Romániaban is milyen Óriás nehézségekbe került az egyik országból a másikba való átutazáshoz szükséges útlevél megszerzése. Most az oláh kormány égy uj rendeletet adott ki, amelyben utasítja a romániai útlevél osztályok vezetőségét, hogy csak alapos mérlegelés utján edja ki az útleveleket és az indokolásban esetleg előíerjesz*ett családi moativumoknak ne engedjen semmitéle teret. Az elszakadt területek magyarságát nagyon súlyosan érinti ez a rendelkezés, amelynek értelmében ezentúl a románia útlevél osztályok el fogják utasítani a családi okokból kérvényezőket. A lecsatolt terület magyarjainak annyi nexusa maradi az anyaország területén, hogy — bátran lehetett hinni — utazásának motiválása feleslegessé vált. Súlyos sérelmet jelent ezenkívül a kérelmezőkre az útlevél osztály olyan irányú intézkedése is, hogy az útleveleket mindössze 3—6 hónapra alii jak ki és csak nagyon csekély lehet azoknak a száma, i.kik egy egész évre szóló útlevelet kapnak. Az oláh kormányrendeletnek, nyilvánvaló célja, hogy igy méginkább elvágják azokat a kötelékeket, amelyek a régi hazához fűzték az elszakított részek lakosságát. Magyar Művészek Szövetsége Nyíregyházán hangversenyt rendez. Nyíregyháza, szeptember 25. A Nyirvidék tudósítójától. Magyarország legnagyobb művészei Dohnányi Ernő vezetésével Budapesten szövetkezetet alakítottak azon célból, hogy hazánk kulturáját Intenzivebb módon szolgálják s a fővárosi zenei életet belekapcsolják a vidéki zenei életbe. Ez a mi zenei életünkben határozottan olyan jelenség, amely mindenképpen csak hasznos lehet s mivel Magyarország legnsgyobo nevű művészei vetlék kezükbe a zeoeí ügyek vezetését, biztos meggyőződésünk, hogy azt teljes siker fogja koronázni A Magyar Művészek Szövetkezete sorozatos hangversenyeket fog rendezni Nyíregyházán, valamint az összes arra érdemes nagy városokban s ezen hangversenyeken legnagyobb müveszeink által fogja megismertetni a magyar művészetet s fogja szolgálni a magzar kulturát. A világnak talán egyetlen állama sincs, mely annyi s oly nagy művészt termelne, mint Magyarország, sajnos azonban a zenei viszonyok annyira szervezetlenek, mint talán egyetlrn államban sem. Ha most ez az erőtényezők melyeket legnagyobb művészeink nevei képviselnek, összefognak s tudásukkal közvetlenül a magyar kaltura szolgálatába állank, azáltal oly nagy nyereségre teszünk szert zenei életünkben, amivel nagyon kevés állam dicsekedhetik. A legelső hangverseny Koncz János és Kósa György gyönyörű műsorral összeállított hangversenye lesz, mely előre is biztositékául szolgál a szövetkezet eredményes működésének. Kívánjuk, hogy a művészek kitűzött céljukat mindenképpen elérjék. 1000 ember ment el jegy nélkül és nem látta a Ha&udik a muzsikaszót Csütörtökön utoljára színre Kerül szcp t28_á n
