Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-26 / 218. szám

1922. szeptember 28. lWWlÜUI*ÉlC A csehszlovák és magyar kereskedelmi kamarák közös értekezlete. tői Bécs, szeptember 25. Saját tudósítónk­A magyar-cseh gazdasági szerződési tár­gyalások ujrafelvőtelo előtt a cseh kormány szükségesnek tartja kikérni e kérdésben az érdekelt gazdasági érdekképviseletek vélemé­nyét, a csehszlovák kereskedelmi iparkamarák viszont szükségesnek tartják, hogy megvitassák e kérdést a magyar érdekképviseletekkel. Elő­terjesztésükhöz a prágsi kormány nemcsak hoz­zájárult, hanem egyenesen felkérte a csehszlo­vák'kereskedelmi és iparkamarákat, hogy ke ressék a közvetlen tárgyalások lehetőségeit a magyar kamarákkal ésaszerződésitárgyalásoknál gyelembaveendő javaslatukat a magyar kama­rákkal folytatandó megbeszélésken kialakult vélemény alapján terjesszék elő. A csehszlovák kamarák — mint a Wiener Berichterstatter hi­teles helyen értesül — a magyar kamarákkal való tárgyaiások előkészítésére a pozsonyi ke­reskedelmi és iparkamarát kérték fel, amely e célból titkárát, Wolif Dezsőt már le is küldte Budapestre. A magyar kamaráknál a tárgyalá­sok előkészítését a budapesti kamara fogja vé­gezni. Illetékes csehszlovák körök véleménye szerint a magyar és csehszlovák kereskedelmi ós iparkamarák közös tanácskozásai még szep­tember havában megkezdődnek. A csehszlovák kormány illetékes szervei is teljes aparátussal készitik elő a magyar-csehszlovák tárgyalások anyagát és bizonyos, bogy mire a kamarák kö­zös értekezlete befejezést nyer. nyomban meg­kezdhetik a tárgyalásokat a két kormány dele­gáltjai. Két évi fegyház egy halálos késszúrásért. Nyíregyháza, szeptember 25. (Saját tudó­sítónktól.) Széli Ferenc 26 éves napkori főldmives ez év julius 30-án Napkoron, a Quttmann Ignác korcsmájában együtt mulatott egy nagyobb tár­sasággal. A mulatozás hevében Tidlik István az asztalra ütött, mire a petróleum lámpa felborult és elaludt. A hírtelen keletkezett sötétségben B. Támba András egy gyökérrel megütötte Pál Györgyöt. Erre kitört a verekedés a mulatozók között, majd az utcán folytatódott, ahol Széli Ferenc a csizmája szárába dugott asztali kést kirántotta és B. Támba Andrást egyetlen kés­szuiással megölte. A nyiregyházi törvényszék büntetőtanácsa Binder tanácselnök elnöklete alatt most tár­gyalta ezt az ügyet s a lefolytatott bizonyítási eljárás után Széli Ferencet 2 évi fegyházra ítélte. Az ítélet jogerős. Dumas világhírű regénye filmen A három testőr tásu film. Bemutatja hétfőtől az Apolló. már előjegyezhetik. Jegyek Válságban a magyar kultura. Kivándorolna.ji művészeink éa tudósaink Magyarországból. — Anyagi erő­torrásck hiján tehetetlen a kultuszkormány. Budapest, 1922. szeptember 25. (Saját tudósítónktól.) Minden nemzet olyan arányban életképes, mint amflyen fokon kulturája áll. A mi isten­áldott magyar földünk kulturtermelése vezető pozícióba helyezett bennünket Keiet-Európa ál­lamai fölé. Művészeink és tudósaink biztosítot­ták hegemóniánkat keletre és tették jól csen­gővé nevünket nyugaton. Politikánk sikerének okai a kulUrsikerek voltak. Az a veszedelem tehát, melyet ^méhében hord művészeink és tudósaink folyamatos kivándorlása, nagyon ko­moly és nemzeti létünket fenyegeti. Igaz, hogy propaganda szempontból fel­becsülhetetlen szolgálatot tesznek azzal ezek a kivándorlók, hogy a magyar művészet értékeivel a külföldet megismertetik. De viszonyaink jobbra fordulásának kilátásai olyan messze lévők, a visszatérés lehetősége olyan bizonytalan, hogy az, aki most elkerült tőlünk, el is szakadt a magyar kultura fejlődéséből. Csonkamagyaror­szág lecsonkitottsága éreződik már. Kultúránk legérzékenyebb vesztesége a muzsikuskivándorlás. Egész sereg művész tele­pedett le külföldön, legtöbbje a tehetséges fia­talok közül való, akik Svájcban, Svédországban és Amerikában telepedtek le. Nevesebbek ezek közül Indig László hegedűművész, Takáts Mar­git hegedümüvésznő. Az utóbbit állandó ven­dégszereplésre egy stockholmi koncertiroda kö­tötte le. Négy magyar karmester : Reiner Fri­gyes Barcelonában, Széli György Bécsben, Sebestyén György Münchenben, Szenkár Mihály Frankfurtban dirigálnak, mert nálunk nem tud­tak megfelelő keretek közé elhelyezkedni. A festők is tömegesen vándorolnak el tőlünk. Szomorú, hogy most a gödöllői művész­telep oszlik fel és szóródik szét nyugat felé. Nagy veszteségünk a két Remsey-testvér elköl­tözése, akik értékes egyéni pikturájukkal sok diadalt szereztek már külföldi tárlataikon a magyar művészetnek, Ök Münchenbe készülnek áttelepedni, Major Henrik után pedig, aki ki­vándorlásával óriási karriert futott be és világ hírű karrikaturistája lett alig egy esztendő alatt a Iondoni Qraphix című képeslapnak, most Lurja László készül kivándorolni. lfju tudó-aink közül Koppányi Tivadar is elvonatkozott tőlünk. Világhírű felfedezését a szemátültetés bonctani megoldását az egész világon ismerik és gyakorolják. A másik kiván­dorlott fiatal tudósunk Schvarcz Elemér, akinek az optikai lencséről szóló újonnan felfedezett geometriai tantétele nagy lendülettel segítette előre a tudományt. Ezeken kívül egész sereg azoknak a mű­vészeknek a száma, akik ideiglenesen vagy csak turnékra hagyják el Magyarországot. Hány fog ezekből is kint ragadni ?! A kultuszkormány mindezekről tud és mindezekkel szemben tehetetlen. Leszűkített budgetjéből nem telik a művészet pártolására. Szomorú vigasztalásul megmarad az a remé­nyünk, hogy magyarok ott is a mi művészeink. Dr. HAJNIK PÁL tüdőbetegeket gyógyító intézete Budapest, VII., Városligeti fasor (Vilma királyné ut) 11-13. sz. Rendelés d. u. 3-tól. — Röntgen. — Quarz-kezelés Oltásos kezelés. — Mesterséges légmell. 3278-12 ^GLÚGE JEMÖ 1] bntorárnházában Nyíregyháza, Vay Ádám-utca S. sz. alatt Mélyen leszállított áron vásárolhat modern háló, ebédlő stb. berendezést és kü­lönféle bútorokat. 2367 yMeg kell szüntetni félévre legalább minden behozatalt." Gyökeiesretormot sürgetnek árraziák helyett a kereskedők és gyáripaiosok Budapest, szeptember 25 Saját tudósí­tónktól. A minap megtartott Kereskedelmi Csar­nok gyűlésének határozatával szembeD, mely­ben kormánykérdésre kimondták, hogy nem kí­vánják a kereskedelmi törvények és pótrendle­tek reformját, nagy és érthető felzudulás támadt az érdekelt kereskedők között. Elhatározták, hogy vagy a Csarnok újra összehívott választ­mányát kényszeritik ellenkező állásfoglalásra, vagy a Kereskedelmi és Iparkamara utján vá­laszolják meg a kormány kérdőiratát. Gyökeres reformot sürgetnek árrazziák helyett, Addig is átmenetszerüen olyan míniszteiiumközi szerv felállítását kérik, amely országosan kötelező érvénnyel állapítsa meg a korona imporlvásárló értékét, ebből heti középarány szerint azt a valuta kulcsot, mely irányadó legyen az import­cikkek árlejtésénél. A szerv egyrészt saját köze­geivel, másrészt a Kamara által ellenőriztesse az árak betartását ugy, hogy minden kereske­dőt kötelezzen a kirakati áriapok kifüggesztésé­re és a korona árak mellett a valuta-ár jelzé­sére. Időközben sürgősen tírgyalják le a keres­kedelmi tírvónyreformot, meiynek első szüksé­ges következménye a kereskedelem teljes fel­szabi dalása legyen. A gyáriparoíok ilyen ga­rancia mellett bevezetik üzemeikbe a többter melést, amivel a kereskedelemnek — és ez nemzeti létfontosság — alkalma lesz import­áruk helyett a hazai termelést vrni piacra. A gyáriparosság a többtermelés biztosítá­sára akkord- és prémiumos mánkát kezd. Ilyen alapon megegyezést keres a munkásszervekkel arra, hogy a munkaidőt bét órával meghesz­szabbitsák. Svájci munkaszisztéma szerint kü­lön fizet még a quantitá's—qualitátsmunkát is és ezzel a többtermelés és a tipusmunka javára állandósítanak, helyhez kötnek produktív mun­kásgárdát. A szabadkereskedelem és többtermelés másik fontos tényezőjéül a szállítás reorganizá­lását is követelik. Teg?e lehetővé a kereske­delmi kormány a győri szállítást, hogy az idő­beosztást kalkulációba lehessen venni. Olyan késések vannak ma a teherforgalomban, amik hihetetlen anyagi károsodást okoznak és olyau bizonytalan a szállítási lehetőség vsggonhiány miatt, ami mellett megbénul a kereskedelem. Gazdasági lé üak újraépítését ezeknek az odvas bajoknak gyors orvoslásival kell elkezdeni ke­reskedelmünk és iparunk talpraállitása lehet az egyetlen b zonyos ok a zürichi koronRjegyzés emelkedésére és nem a valutavásárlásra hiába kidobott sok millió, vagy a pénzforgalom nö­velése. Dr. Schóber Béla pénzügyi államtitkár ezekről a kérdésekről a kővetkezők szerint vé lekfdik: — Koronánk zürichi esését feltétlenül fal kell tartóztatnunk. Magyarországnak snmmi szin alatt tem szabad Aus tria sorsára jutni, amivel a pénzügyi C3Öd ós a kormány? ás, meg a köz­igazgatás rendes menetének azzal járó meg­szűnése Magyarország politikai végét is jelente­né, a nagy ententéaek nem állván ép ugy ér­dekében az fnálló Magyarország mint az önálló Ausztria fenntartása. Szomorú tehát a sorsa annak az országnak, amelyben már csak a spe­kuláció gazdagít, mig a becsületes munka a puszta megélhetést sem biztosíthatja. — A valutaspeku'á-jió és az árdrágítás leküzdésére irányuló különféle kisérlelek szük ségesek. Az indexszámod s?eriat való fizetés és béremelís kövotelését pedig mint uj baj okozót ab ovó a legerélyesebb visszautasításban kell részesítenünk. Csak a háboruelőttinél lé­nyegesen több munka és lényegesen nagyobb takarékosság teheti lehetŐ7é a gazdasági és pénzügyi rekonsirjkciót, de fiz ehhez vezető u­nem ez indexámok alkalmazása, hanem a pénz­érték helyreállítása legyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom