Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-27 / 194. szám

JVyiRyiDíx 1922. augusztus 27. Lakásépítés. Jóllehet az az ismételten felújított propaganda, melyet a Nyirvidék a lakásínségnek enyhítése és megszüntetése érdekében kifejtett, eleddig semmiféle pozitív eredményre nem tud rámutatni, mert az illetékes, körök a felvetett megoldási módokat érthetetlen közömbösséggel és nemtörődömséggel agyonhallgatták, lapunk a közérdek elnémíthatatlan nyomása alatt továbbra se fog megszűnni, hogy a kérdést ébren tartsa és olykor-olykor ujabb impulzust adjon a nyomor ezen tünetének orvoslására. Amint a fővárosi lapokból olvassuk, a kormány ujabb és pedig az eddigieket is meghaladó akciót szándékozik indítani a lakásépítés sürgős problémájának megoldására. A hir szerint egy milliárdot szándékozik fordítani a minisztérium ennek a kérdésnek támogatására. Természetes dolog, hogy ez az egymilliárd az országos ínséggel szemben nagyon is elégtelen, de a kormány arra számit, hogy ehhez az akcióhoz az arra hi vatott és anyagilag képes magánvállalkozások további milliárdokkal fognak bekapcsolódni ugy, hogy remélhetőleg egy éven belül a probléma végképen meg lesz oldva. A tervezet szerint a kormány nem fog megelégedni az önként jelentkező magánosok spontán elhatározásával, hanem a maga kivételes hatalmának eszközeivel kényszeritőleg is közre fog hatni, hogy azok, akiktői elvárható és a kiknek anyagilag módjukban van, tetszik, nem tetszik, hozzá lássanak az építkezéshez. Ilyen kényszerítő rendszabályokat fognak alkalmazni a nagyobb vállalatokkal, intézetekkel szemben olyan irányban, hogy ezek a saját alkalmazottaiknak záros határidőn belül megfelelő lakásokat építsenek. Így a magántisztviselők jelentékeny része uj lakásokhoz fog jutni s az általuk jelenleg elfoglalt lakások felszabadulnak olyanok számára, kik ezidőszerint szükséglakásokban, vagonokban tengődnek. Hasonló rendszabályok lesznek alkalmazva olyan vidéki földbirtokosokkal szemben, akiknek kint vidéki birtokaikon megfelelő lakásuk van ugyan, de kényeimi és más szempontokból, a városokban is kényelmes lakásokat tartanak fenn. Az ilyen luxust ezentúl csak azok vehetik majd igénybe, akik az illető városban maguk építenek megfelelő lakást, vagy már eddig is a saját maguk által épített lakásban laknak. Amennyiben pedig záros határidőn belüt nem építkeznek, városi lakásuk az ellátatlan lakásigénylők céljaira le lesznek foglalva. Gondoskodni fog a kormány, hogy olyan épületek, amelyek ugyan eredetileg nem lakás céljaira épültek, hanem más, mondjuk: üzlet, gyár, raktár stb. céljaira, de valamely oknál fogva eredeti rendeltetésük szerint kihasználva nincsenek és üresen állanak, megfelelő átalakításra és lakás céljaira lefoglaltassanak és átmenetileg igénybe vétessenek. Megannyi üdvös, méltányos és helyes tervek. Remélni lehet, hogy a kormány erélyesen keresztül is fogja vinni azok végrehajtását és ugy az egyesek, mint a vidéki hatóságok teljes jóakarattal és odaadással fogják az akciót támogatni. Miután a fenti kategóriákba nálunk is sok eset sorolható, azért hívtuk fel éz alkalomul az érdekelt felek és a hatóságok figyelmét a készülő akcióra, hogy senkit váratlanul nem találjon, hanem mindenkinek elég ideje legyen a kellő előkészülethez. Az arra hivatott tényezőknek ahhoz, hogy a szükséges adatokkai már most' előre foglalkozzanak, a magánosoknak pedig, akik a kényszerítő rendelkezések alá fognak esni, ahhoz, hogy a szükséges* épitkezési tervekkel és a fedezettel már jóelőre törődjenek. Elvégre azzal mindenki tisztában van, hogy a helyzet immár tökéletesen tarthatatlan. A lakásínség most már tűrhetetlen. Valamiképen okvetlenül segíteni kel', az az akció, melyet fentebb vázoltunk, a megoldásra feltétlenül alka,mas és annak sikerülni kell. ! A bankok, nagyobb vállalatok készüj» jenek, hogy alaptőkéjük megfelelő hányadát tisztviselőik elhelyezése céljából lakásépítésbe kell fektetniük. Akik vidéken lakássai bírnak, de a városban is szeretnének otthont biztositani maguknak, készüljenek, hogy a legközelebbi épitkezési idényben házat kell épiteniök, vagy falura, tanyára költözniök. A hatóságok pedig vegyék szerbeszámba azokat az épületeket, melyek félig kész állapotban, vagy talán teljesen készen ugyan, de üresen állanak, bogy azok átalakítása és igénybevétele a leérkező rendelethez képest minél előbb végrehajtható legyen. örömmel ke-lett konstatálni a nyáron, hogy a magánépitkezés sporadikusan megkezdődött. Kezdik belátni az emberek, hogy a dolog nem is olyan lehetetlen, mint képzelték. Semmi boszorkányság. — Csak egy kis elhatározás, egy kis jóakarat és energia kell hozzá. A vállalkozók és munkások részéről pedig egy kis szerénység, hogy tulkövetelésekkel a kezdődő építkezési kedvet el ne vegyék, hanem előmozdítsák és a munkát megkönnyítsék. Igy talán, vállvetett és egymást megértő erőfeszítéssel sikerülni is fog, aminek sikerülni kell. A pusztulásra itélt szlovák nemzet kiáltása a civilizált világhoz. A cseh járom alá került Felvidék forrong, mint a méhkas. A nagy kiábrándulás elég jókor jött meg. Nem a magyarságában irredenta lakosság szenvedéseinek mértéke telt be teljesen, hanem a tótoknak valamikor vérmes reményekkel teli álmot szövői is felébredtek a keserű valóságra. Nem a szlovákok önálló nemzeti alakulását segítették elő a »felszabaditó« csehek, hanem a saját igájuk alá kényszeritették, de olyan iga alá, melynek terhe elviselhetetlen súlyt jelent még a szlovákok vállain is. Nem múlik el hót, hogy hol itt, hol ott a Felvidék valamikor kultúréletének gócpontjain össze ne gyülekeznének, magyarok, németek, szlovákok s ne hangzana el a légkj^rübj^ jajjkiáltás az elnyomó csehek uralmával szemben. Városok, társadalmi egyesületek, iskolák, pártok, egyházak... mind-mind a felszabadító hatalom fojtogatóan ölelő karjai alól való szabadulást sürgetik s ma még egyelőre hozzák a határozati javaslatokat, melyekben tiltakoznak a sérelmeknek sokasága miatt. A fenti cim eléggé megértetheti minden emberrel a Felvidék lakosságának sanyarú helyzetét. E cim alatt nem másutt, mint a Prágai Magyar Hírlapban jelent meg egy hosszabb cikk, mely foglalkozott azzal a határozati javaslattal, melyet a néppárt a zsolnai országos gyűlésen hoŐSZI ÉS TÉLI DIVATLAP ÚJDONSÁGOK az Ujságboltban. zott s melynek határozatát felterjesztették Massarykhoz s egyben e memorandumukkal a müveit világ Ítélőszéke elé viszik a Felvidék népének sérelmeit. A memorandum nyolc nyomtatott oldal terjedelmű. Bevezetésében foglalkozik mindazokkal az egyezményekkel, melyek a szlovák nép részére autonómiát ígértek s melyek a nemzeti kisebbségek jogvédelmét is biztosították. S miután az ígéret csupán csak igéret maradt kénytelenek kimondani az igazságot: »A föderatív alapon létesült köztársaságban az lett a sorsa Szlovenszkónak, hogy kolóniát csináltak belőle. A külföldi sajtónak részben való megvásárlása. a belföldi sajtó terrorizálása. a lapok betiltása, a levelek és távira, tok cenzúrája a hazugság fátyolával takarta be Szlovenszkót.« ...»Kétes prágai existenciák pár hetes kurzus után diplomákat kaptak, a melyekből azután kiszorították a hivatalokból még a kvalifikált szlovákokat is Hivatalosan beigazolt tény, hogy egy volt prágai szolga egy ilyen diplomával középiskolai tanár lett Rózsahegyen.« S ilyen elkeseredett hangú tónusban folyik azoknak a sérelmeknek a felsorolása, melyeket azáltal okoztak, hogy minden állásból kitúrták a Felvidék képesített volt tisztviselőit s helyüket olyan emberekkel töltötték be, »akiknek Prágában senki sem ad kezet.« Foglalkozik a memorandum a cseh pénzügyi és adópolitikával, a cseh kapitalista törekvésekkel, a felvidéki gyárak üzemeinek beszüntetésével, rekvirálásokkal, elnéptelenitéssel. És ezek ellen nincs semmi ereje a szlovák népnek, mondja a memorandum mert a detektívek, csendőrök és rendőrök egész ármádiája őrzi a Felvidéket. Az iskolákat az elnemzetietlenités szolgálatába állítják, a községi és megyei választásokat nem írják ki s miután hét nyomtatott oldalra való jajjkiáltás hangzik el, a nyolcadik oldal ezekben resumálja a helyzetet: »...a szlovák kérdés rég megszűnt egy állam belügye lenni, hanem égető nemzetközi kérdéssé vált. Ezért mindazoknak, akiknek kötelességük megőrizMa este nagy műsor Virág Franci és Kemény Olga N

a§y m0so

r- fellépésével a Modern Kabaréban. müso

r-