Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-03 / 174. szám

2 1922. augusztus 12. Nyíregyháza város alkalmas épület átengedésével oldja meg a muzeum elhelyezésének kérdését. iNyiregynáza, augusztus 2. A Nyirvidék tudósi tójától. Több izben fájó szívvel tettük szóvá a megszámlálhatatlan kincset érő szabolcsvármegyei muzeum szomorú helyzetét. — Megírtuk, hogy iskolai pedagógiai és népnevelésügyi szempontból mily nagy veszteség az, hogy a mull beszédes tanúi, a gazdag honfoglaláskori és egyéb históriai tárgyak, vármegyénk és városunk múltjára fényt vető relikviák sötét ládákba zártan vesznek el a magyar kul tu relet számára. Minden adott alkalommal örömmel regisztráltunk egy-egy olyan irányú akciót, amelytől a muzeum elhelyezése ügyének elintézését remélhetjük. A vármegye törvényhatósági bizottsága mozgalmat indított a muzeum érdekében és Mikecz István alispán leiratban kereste meg Nyíregyháza város képviselőtestületét is a város szempontjából is igen jelentős kulturális ügy támogatására A város szakosztályai hétfőn délután foglalkoztak az alispáni leirattal, mely a legélénkebb támogatás készséget váltotta ki a város lelkes vezető embereiben. — Szohor Pál főjegyző lelkes ügyszeretettel karolta fel a muzeum kérdését és referálásában kiterjeszkedett mindéin olyan momentumra, amely, a város szempontjából sürgős támogatást parancsol. A szakosztályok áthatva az ügy nagy jelentőségétől teljes mértékben átérzik, hogy a vármegyei muzeum a városban nélkülözhetetlen kulturmissziót teljesít, fokozza a város idegen forgalmát, hírnevét s készek a vármegyei muzeumot sürgősen és hathatósan támogatni. Ez a támogatás a szakosztályok javaslata szerint egy alkalmas épületinek átengedése volna. A város épületei közül a Széchényitérre néző Vadász-féle ház volna a muzeum elhelyezésére a legalkalmasabb. A város hajlandó ezt az épületet a vármegyei muzeum céljaira rendelkezésre bocsátani, ha a vármegye viszont vállal-kozik az épület megfelelő átalakítására. A' Vadász-féle ház a közönség számára jól hozzáférhető és a muzeum céljaira jól át is alakítható. A szakosztályok bizottság kiküldését javasolják a képviselőtestületnek, hogy a város ajánlatáról a vármegyével tárgyalásba bocsátkozzék. Erősen hisszük, hogy Nyíregyháza város határozott lépése a muzeum ügyét végre szerencsés megállapodáshoz vezeti. r Életbe lépett az uj posta-tarifa. A hivatalos lap közli a kereskedelmi miniszter rendeletét, amely a posta, távíró es távbeszélő díjazást 1922. augusztus 1-től kezdve újonnan megállapítja. Eszerint a levelek bérmentesítési dija belföldi helyi forgalomban 20 gr-ig 4 ko rona ós minden további 20 grm. 1 korona, távolsági forgalomban 20 grm-ig 5 R és minden további 20 grm. 1 K. Ausztriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba. Németországba, Olaszországba és gyarmataiba, valamint Romániába 20 grm-ig 9 korona és minden további 20 grm. 6 korona, egyéb külföldre 20 gr-ig 12 korona és minden további 20 grm. 6 korona. A levelezőlapok bér ment esitési dija belföldön ugy helyi, mint távolsági forgalomban 2 K, Ausztriába, Csehszlovákiába Lengyelországba. Olaszországba és Romáiniába 5 korona, egyéb' külföldre 7 korona. Az ajánlási díj minden viszonylatban 12 korona. A postaulaSvánv dij belföldi forgalomban 20 koronáig 2 K, 1000 K-ig 4 K ezenkívül minden 1000 korona töredéke után 5 K. A belföldre küldhető legnagyobb összeg egy utalványon 50000 korona. A táviratok dija belföldi forgalomban a következő: 1 szó dija 4 korona, hirlaptávirati dija szavanként 18 órától 9 óráig 1 korona, táviratonként a legkisebb dij ugy egyszerű, mint sürgős hirlaptáviratoknál 40 korona. Vasárnap és Szent István napján a belföldi forgalomban feladott táviratoka rendes dijak háromszorosáért vétetnek fel. A távirati űrlapok dija 1 korona. . !$T

¥"áfNyíregyházi kereskedő Aradon. Milyen az élet Erdélyben ? Egy nyíregyházi kereskedő hosszabb ideig volt kénytelen a románok által megszállott területen tartózkodni. Most haza térve érdekes dolgokat beszélt el a Nyírvidék munkatársának. — Nem akarok arról beszélni, — mondotta, hogy milyen kellemetlen érzéssel indultam útnak a román megszállás emlékeit felidézve. De hát néhány óra és megtörtént a határátlépés minden nagyobb nehézségek nélkül. Aradon nyolc napot töltöttem és éppen akkor értem oda, amikor a budapesti Opera tagjai Máder Raoul vezetésével vendégszereplésük első állomására érkeztek. Megérkezésem után azonnal jelentkeznünk kellett a Sigurancánál s három napig jártam a Sigurancát, mig végre 8 napra szóló tartózkodási engedélyt kaptam. 1 A m«gyarság megtört.., Persze, sok mindent megfigyeltem s bizony első tapasztalataim elég rossz hatással voltak reám. Ugy vettem észre, hogy a megszállott területen élő véreink kezdenek beletörődni a román igába. Igaz, hogy ja román kormányzat sem nyomja már őket oylan fojtogatóan. Több szabadságot élveznek és most már az oláh bot, korbács sem működik olyan gyakran és irgalmatlanul, mint a megszállás első hónapjaiban. Persze sokan varrnak, akik mihozzánk vágyódnak s készülnek is átjönni. \rao — marad A magyarországi viszonyokról kitűnő értesüléseik vannak, sokkal jobbak, mint nekünk ő róluk, mert nincsen olyan nap, hogy magyar újság be ne kerüljön valamely hivatalos, holmi baksis imádó személy közvetítésével. Maga Arad teljesen megváltozott. — El van oláhositva s rengeteg oláh fordul m^ benne. Békeidőben sohasem láttam annyi oláhot Aradon. Erdély és Románia belsejéből móc.-karavánok lepik el néha a főutakat és ott, az utcán, az aszfalt szélén fogyasztják el egyszerű eledelüket: a málét. ( A közigazgatás is teljesen oláh. A magyarokat — ha esküt tettek is — lassan elbocsátják, mert nem bíznak bennük. A

1 legelőkelőbb hivatalok élén teljesen iskolázatlan senkik állanak, akik a hivatalos ügyeket hallatlan korrupcióval v< A magyarok társadalmi érintkezése persze sok kívánni valót hagy maga után. A társadalmi összejövetelek nem ^sbeinek meg oláh résztvevők nélkül, hiszen másként nem is engedélyeznék ezeket. Színészet, kereskedeJom Aradon felváltva magyar ós román színészek játszanak. A magyar színészek előadásait zsúfolt házak hallgatják, a román társulatéit pedig bizony igen gyéren látogatják. Ez észrevehetően fáj az oláhoknak és hír szerint a magyar előadásokat legközelebb meg fogják szüntetni. Arad az ipar és kereskedelem szempontjából holt város. Mindenki Bukarest felé orientálódik és igy a határszéli Arad a nyersanyagok beszerzése és cikkek értékesítése szempontjából teljesen holtpontra jutott. Drága az élet Az élet drágának mondható. Drágábbak mint nálunk, persze ha átszámítjuk a valutát. A gabona és hus azonban olcsóbb'Mindennek fölfelé megy az ára, akárcsak nálunk. Azt mondják, hogy ott ás a magyar viszonyok miatt drágul meg minden. A ruházati cikkek is sokkal drágábbak, mint nálunk. Szóval nincs nra ott sem az az Eldorádó, ami kél évvel ezelőtt volt. Erdély önállósítása Szó van Erdély elszakadásáról, aminek érdekében ugy az erdélyi oláhok, mint a magyarság is összefogott. Az egyszerűbb emberek, földművesek, fuvarosok sírják vissza legfeltűnőbben magyarságukat. — Mondogatják, hogy nem jól van ez így és jobb szeretnének Magyarországhoz tartozni. Törekvéseiket még mindig sok bántó dologgal korlátozzák. — Így még ma is bedeszkázva áll az aradi Kossuth szobor Grithának, a volt »magvar csendőrörmesternek, mint rendőrprefektusnak jóvoltából. Visszafelé jövet, az Arad-tövis vonalom még most is ezrével hevernek a második sínpáron azok a vasúti kocsik, amelyeket aZ oláhok tőlünk elraboltak s amelyeket az oláhok nem tartanak forgalomban. Az utazásról szólva megemlíthetem' hogy mi igen drágának tartjuk a Máv. tarifáját, holott aZ oláh' vasutakon lei-beit kell annyit fizetni, mint nálunk koronákban. Az egész országban ter/ed a veszettség. Alapos rendszabályok. A veszettség terjedése az utóbbi idők ben olyan veszedelmes arányokat öltött, hogy immár a belügyminisztérium is foglalkozik a baj elhárításán. Drákói rendszabályokat fog élet beléptetni a veszedelem meggátlására. A belügyminiszter előtt több szakszerű javaslata, fekszik, megannyi a veszettsjégi terjedésének megakadályozását célozza. Az egyik az ország területére két hónapos ebzárlat elrendelését javasolja. Egy, másik javaslat azt ajánlja, hogy amely városban vagy faluban veszett kutya garázdálkodott, ott az összes ebeket ki kell irtani. Egy harmadik javaslat még tovább megy: egyszer s mindenkorra el akarja rendelni, hogy ebet másként mint pórázon vagy láncon ne szabadjon tartani. Hogy melyik javaslat kerül elfogadásra nem tudni. Az azonban bizonyos, hogy a kutyákra nézve — kutya idő következik. SUHANESZ IJ A.JOSmübutor árucsarnoka saját készitményüKARPITOS és műbutorai legolcsóbban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochía, Bethlen-utca 5. sz. Telefon 319.