Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-03 / 174. szám
2 1922. augusztus 12. JiftlmriDÉfc Szegedről érkezett a gyászhír, hogy a Kállay, család kiváló sarja, Szeged város újjáépítésében évtizedes munkásságot kifejtő nagy férfiú, nagykállói Kállay Albert ny.ug. főispán, valóságos belső titkos tanácsos, a "főrendiház tagja, a Li pótrend lovagja, Szeged és Hódmezővá sárhely törvényhatósági városok díszpolgára julius 30-án, 81. évében elhunyt. — Kállay Albert a régi boldog Nagymagyarország legmunkásabb évtizedeinek volt kiemelkedő kvalitásokkal megáldott fáradhatatlanul alkotó embere. Kállósemjénben született és közhivatalnoki pályára lépett, ahol zsenialitásával csakhamar figyelmet keltett. Az árvíztől eltemetett Szegedre kapott kiküldetést és a város ujjáépitésében páratlan energíá val és tudással működött közre, ugy, hogy a titáni munka oroszlánrésze az övé volt. Mint ember a régi Magyarország utol só évtizedeinek vonzóan érdekes egyéni emberei közé tartozott. A félvilágot beutazta és gazdag tapasztalatainak kincseit amilyen energiával tudta hasznosítani ' a magyar nemzet javára, épp oly lebilincselő ötletességgel, uri kedvvel sugározta társas érintkezésben. Szülőföldjére, Szabolcsba minden évben hazajöjtjt s !nyár idején évente itt töltöllt néhány betel Nyíregyházán is, ahol unokaleslvéri rokonának, Kállay Andrásnak volt a vendége. Utoljára a mult nyáron látta Nyíregyházát és Sóstót, amelyet minden éviién nagy szerelettel kereseti fel. A nagy halottal Szeged város hálás kegyelettel a magáénak tekintette és koporsóját a város közművelődési palotájában ravatalozták fel s innen temették eí hétfőn, julius 31-en délután 5 órakor a szegedi belvárosi temetőbe a város közönségének, a kormány és több törvényhatóság kiküldöttének mélységes részvéte mellett. Nagy fiának, a hűséggel szereteti szabolcsi föld is Isten Hozzádot küld. Uj emeletes villa a Sóstón. , Nyíregyháza, augusztus 2. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyjrvidék, hogy a Sóstón postásüdülőtelep felépítését tervezi a m. kir. posta és távírda főigazgatósága. A városi szakosztályok most tárgyalták beha tóan ezt a kérelmei, mely. a Sóstón létesítendő postás-üdülő telep céljára megfelelő terület átengedésére irányul. A becsatolt tervekből kitűnik, hogy az üdülőtelep a Sóstó szépségét fokozó modtírn villa lesz. A szakosztályok azt javasolják a képviselőtestületnek, hogy a kért telket, mely a Sóstófürdőn a csendőrlaktanya mögött van, engedje át a város a postások nak. A telket a postafőigazgatóság az Ősszel vaskerítéssel zárja körül, tavasszal pedig hozzákezd az üdülőtelep megépítéséhez. A telepen, amelyben mintegy negyven szoba fog rendelkezésre állani, betegség miatt szabadságra küldött postatisztek és altisztek találnak elhelyezkedést. Vállaljuk minden nálunk föladott hirdetés után a felinlágositis, nyilvántartást, útbaigazítást, jeligés levelek továbbítását, lakást, állást kerítünk ingyen megfogalmazzuk hirdetését, jól elhelyezzük, hozzásegítjük a sikerhez. Nyugodtan adhatja föl hirdetését és mindentéle megbízásait az Ujságboltban, gondosan, figyelmesen gyorsan és szívesen intézzük el mindenkinek a dolgát. Megkezdődött a csomagforgalom Romániával. A magyar-román csomagforgalom meg indítására vonatkozóan a napokban Lőkös házán a két érdekelt állam között tárgyalások voltak, amelyeken magyar részről dr. Bugyi József postafőtanácsos és Zsideg László postafőfelügyelő, román részről pedig dr. (iái Gábor nagyváradi postatitkár vettek részt. A lőkösliázai tárgyalásokról dr. Gál Gábor a Nagyváradi Napló munkatársának a következőket mondotta: — A porlorosei pasta-egyezmény és a nagyváradi 1921. évi postaértekezlet határozatai alapján ültünk össze tárgyalni a magyar posta megbízottai val. Ezeknek a megállapodásoknak értelmében ugyanis a két állam között a postaforgalomnak julius 15-én kellett megindulnia Bománia és Magyarország közölt. Most a csomagforgalom módozataira állapodtunk meg teljesen a magyar posta embereivel. A tárgyalások a legsimább mederben folytak, annál is inkább, mert a magyar posta ki~ küldöttei ugy udvariasság, mint hozzáértésben nagyon megkönnyítették a tárgyalások menetét. Megállapodtunk abban, hogy a postacsomagok kicserélése a román-magyar postaviszonylatban mindenkor Kurticson történik, a magyarországi csomagok vámkezelése pedig Aradon. Most már az aradi vámigazgatósággal is meg van a megállapodás a csomagok legegyszerűbb vámolási módozataira vonatkozóan. A hivatalos lap holnapi száma a kereskedelmi miniszter rendeletét közli a Bomániával való csomagforgalom felvétele tárgyában. Bomániával a postai csomagforgalom 1922. julius 15-én megindult. Csomagok korlátlan értéknyilvánitással vagy értéi nyilvánítás nélkül 20 kg-ig küldhetők. — A dij 1 kg-ig G0 IC, 5 kg-ig 100 IÍ, 10 kg-ig 180 K, 15 kg-ig 260 IÍ és 20 kg-i(g 340 K. Terjedelmes csomagok dija 50 százalékkal több. Értéknyilvánitás esetén ezenfelül jár még 30 K értéknyilvánitási dij és 3000Ö koronánként (300 frankonként) 10 K értékig. Gyilkosság történt Napkoron Egy öt gyermekes családapát brutális módon ölt meg régi haragosa. A gyümölcslopásból emberölés. Nyíregyháza, augusztus 2. A Nyirvidék tudósítójától. Kedden kora reggel a napkori lakósok a község egyik korcsmája előtt vérében fagyva találták a község egyik jól ismert öreg lakósát, Balog András vincellért. A szerencsétlen áldozat halott volt, mellén és gyomra tájékán szúrástól eredő halálosan súlyos sebek jelezték, hogy brutális gyilkosság történt. A napkori csendőrség azonnal erélyes nyomozást kezdett és megállapította, hogy Balog András hétfőn este a korcsmában régi haragosaival, Szél Ferenccel és Pál Györgygyei hevesen összeszólalkozott. A kihallgatott szemtanuk elmondották, hogy Balog And rás egy itce pálinka mellett ült a korcsmában, amikor Szél Ferenc sértegetni kezdte. Balog erélyesen visszautasította a nála sokkal fiaalabb Szél támadásait, de ez mindjobban íötekedni kezdett és minden jel arra mutatott íogy verekedést akar kezdeni. Szél Ferencet siheder társa, Pál György is segítette az öreg Balog feltüzelésében. Szél azért haragudott Balogra, mert a vincellér egy izben gyümölcslopáson kapta s ezért megbüntették. A bosszú azóta érlelődött romlott leikéin, míg végre a hétfő esti pálinkagőzös hangulatban megfogamzott benne a legsötétebb szándék, az, hogy elteszi láb alól Balogot. Az öreg vincellér nem sokáig tűrte az incselkedést és elhagyta a korcsmái. Ekkor már sötét volt és nem vette észre, hogy haragosai kijöttek utána. Szél Ferenc pedig Pál Györgygyei Balog után lopódzott és a korcsma közelében egy szőlőkaróval orvul a fejére sújtott. Balog a hatalmas ütéstől megtántorodva öszszeesett. Szélnek ez sem volt elég. Elővette a kését és a földön aléltan fekvő Balog szivébe 1 szúrt, majd több szúrással a gyomrát sebesítette meg. A vincellér jajszó nélkül vérzett el a korcsma előtt az utca porában, a két gyilkos pedig sietve elhagyta a falut. A napkori csendőrség másnap átkutatta a határt és rátaláltak a két rejtekhelyet kereső bűnösre, Szél Ferenc és bünsegédi bűnrészesére Pál Györgyre, akiket beszállítottak az ügyészség fogházába. A szerencsétlen áldozat az ötgyermekes családapa szomorú sorsa általános részvétet keltett Napkoron. — Az uj lakásrendelet és pótrendelet kőnyvalakban, magyarázatokkal ellátva kapható az Ujságboltban.