Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-03 / 174. szám

2 1922. augusztus 12. JiftlmriDÉfc Szegedről érkezett a gyászhír, hogy a Kállay, család kiváló sarja, Szeged város újjáépítésében évtizedes munkásságot ki­fejtő nagy férfiú, nagykállói Kállay Al­bert ny.ug. főispán, valóságos belső tit­kos tanácsos, a "főrendiház tagja, a Li pótrend lovagja, Szeged és Hódmezővá sárhely törvényhatósági városok díszpol­gára julius 30-án, 81. évében elhunyt. — Kállay Albert a régi boldog Nagyma­gyarország legmunkásabb évtizedeinek volt kiemelkedő kvalitásokkal megáldott fáradhatatlanul alkotó embere. Kállósemjénben született és közhiva­talnoki pályára lépett, ahol zsenialitásával csakhamar figyelmet keltett. Az árvíztől eltemetett Szegedre kapott kiküldetést és a város ujjáépitésében páratlan energíá val és tudással működött közre, ugy, hogy a titáni munka oroszlánrésze az övé volt. Mint ember a régi Magyarország utol só évtizedeinek vonzóan érdekes egyéni emberei közé tartozott. A félvilágot be­utazta és gazdag tapasztalatainak kincseit amilyen energiával tudta hasznosítani ' a magyar nemzet javára, épp oly lebilincse­lő ötletességgel, uri kedvvel sugározta társas érintkezésben. Szülőföldjére, Szabolcsba minden év­ben hazajöjtjt s !nyár idején évente itt töltöllt néhány betel Nyíregyházán is, ahol uno­kaleslvéri rokonának, Kállay Andrásnak volt a vendége. Utoljára a mult nyáron látta Nyíregyházát és Sóstót, amelyet min­den éviién nagy szerelettel kereseti fel. A nagy halottal Szeged város hálás ke­gyelettel a magáénak tekintette és kopor­sóját a város közművelődési palotájában ravatalozták fel s innen temették eí hét­főn, julius 31-en délután 5 órakor a sze­gedi belvárosi temetőbe a város közön­ségének, a kormány és több törvényható­ság kiküldöttének mélységes részvéte mel­lett. Nagy fiának, a hűséggel szereteti szabolcsi föld is Isten Hozzádot küld. Uj emeletes villa a Sóstón. , Nyíregyháza, augusztus 2. A Nyirvidék tudósítójától. Megírta a Nyjrvidék, hogy a Sóstón postásüdülőtelep felépítését tervezi a m. kir. posta és távírda főigazgatósága. A vá­rosi szakosztályok most tárgyalták beha tóan ezt a kérelmei, mely. a Sóstón létesí­tendő postás-üdülő telep céljára megfe­lelő terület átengedésére irányul. A be­csatolt tervekből kitűnik, hogy az üdülő­telep a Sóstó szépségét fokozó modtírn vil­la lesz. A szakosztályok azt javasolják a képviselőtestületnek, hogy a kért telket, mely a Sóstófürdőn a csendőrlaktanya mögött van, engedje át a város a postások nak. A telket a postafőigazgatóság az Ősszel vaskerítéssel zárja körül, tavasszal pedig hozzákezd az üdülőtelep megépíté­séhez. A telepen, amelyben mintegy negyven szoba fog rendelkezésre állani, betegség miatt szabadságra küldött posta­tisztek és altisztek találnak elhelyezkedést. Vállaljuk minden nálunk föladott hirdetés után a felinlágositis, nyilvántartást, útbaiga­zítást, jeligés levelek továbbítását, lakást, állást kerítünk ingyen megfogalmazzuk hirdetését, jól elhelyez­zük, hozzásegítjük a sikerhez. Nyugodtan adhatja föl hirdetését és mindentéle megbízásait az Ujságboltban, gondosan, figyelmesen gyorsan és szívesen intézzük el minden­kinek a dolgát. Megkezdődött a csomagforgalom Romániával. A magyar-román csomagforgalom meg indítására vonatkozóan a napokban Lőkös házán a két érdekelt állam között tárgya­lások voltak, amelyeken magyar részről dr. Bugyi József postafőtanácsos és Zsideg László postafőfelügyelő, román részről pedig dr. (iái Gábor nagyváradi postatit­kár vettek részt. A lőkösliázai tárgyalások­ról dr. Gál Gábor a Nagyváradi Napló munkatársának a következőket mondotta: — A porlorosei pasta-egyezmény és a nagyváradi 1921. évi postaértekezlet hatá­rozatai alapján ültünk össze tárgyalni a magyar posta megbízottai val. Ezeknek a megállapodásoknak értelmében ugyanis a két állam között a postaforgalomnak julius 15-én kellett megindulnia Bománia és Ma­gyarország közölt. Most a csomagforga­lom módozataira állapodtunk meg telje­sen a magyar posta embereivel. A tár­gyalások a legsimább mederben folytak, annál is inkább, mert a magyar posta ki~ küldöttei ugy udvariasság, mint hozzáér­tésben nagyon megkönnyítették a tárgya­lások menetét. Megállapodtunk abban, hogy a postacsomagok kicserélése a ro­mán-magyar postaviszonylatban minden­kor Kurticson történik, a magyarországi csomagok vámkezelése pedig Aradon. Most már az aradi vámigazgatósággal is meg van a megállapodás a csomagok legegyszerűbb vámolási módozataira vo­natkozóan. A hivatalos lap holnapi száma a kereskedelmi miniszter rendeletét közli a Bomániával való csomagforgalom fel­vétele tárgyában. Bomániával a postai csomagforgalom 1922. julius 15-én megindult. Csomagok korlátlan értéknyilvánitással vagy értéi nyilvánítás nélkül 20 kg-ig küldhetők. — A dij 1 kg-ig G0 IC, 5 kg-ig 100 IÍ, 10 kg-ig 180 K, 15 kg-ig 260 IÍ és 20 kg-i(g 340 K. Terjedelmes csomagok dija 50 százalékkal több. Értéknyilvánitás esetén ezenfelül jár még 30 K értéknyilvánitási dij és 3000Ö koronánként (300 frankonként) 10 K értékig. Gyilkosság történt Napkoron Egy öt gyermekes családapát brutális módon ölt meg régi haragosa. A gyümölcslopásból emberölés. Nyíregyháza, augusztus 2. A Nyirvidék tudósítójától. Kedden kora reggel a napkori lakósok a község egyik korcsmája előtt vérében fagyva találták a község egyik jól ismert öreg lakósát, Balog András vincellért. A szerencsétlen áldozat halott volt, mellén és gyomra tájékán szúrástól eredő halálosan sú­lyos sebek jelezték, hogy brutális gyilkosság történt. A napkori csendőrség azonnal erélyes nyomozást kezdett és megállapította, hogy Balog András hétfőn este a korcsmában régi haragosaival, Szél Ferenccel és Pál György­gyei hevesen összeszólalkozott. A kihallga­tott szemtanuk elmondották, hogy Balog And rás egy itce pálinka mellett ült a korcsmában, amikor Szél Ferenc sértegetni kezdte. Balog erélyesen visszautasította a nála sokkal fia­alabb Szél támadásait, de ez mindjobban íötekedni kezdett és minden jel arra mutatott íogy verekedést akar kezdeni. Szél Feren­cet siheder társa, Pál György is segítette az öreg Balog feltüzelésében. Szél azért hara­gudott Balogra, mert a vincellér egy izben gyümölcslopáson kapta s ezért megbüntet­ték. A bosszú azóta érlelődött romlott leiké­in, míg végre a hétfő esti pálinkagőzös han­gulatban megfogamzott benne a legsötétebb szándék, az, hogy elteszi láb alól Balogot. Az öreg vincellér nem sokáig tűrte az incsel­kedést és elhagyta a korcsmái. Ekkor már sötét volt és nem vette észre, hogy haragosai kijöttek utána. Szél Ferenc pedig Pál György­gyei Balog után lopódzott és a korcsma köze­lében egy szőlőkaróval orvul a fejére sújtott. Balog a hatalmas ütéstől megtántorodva ösz­szeesett. Szélnek ez sem volt elég. Elővette a kését és a földön aléltan fekvő Balog szivébe 1 szúrt, majd több szúrással a gyom­rát sebesítette meg. A vincellér jajszó nélkül vérzett el a korcsma előtt az utca porában, a két gyilkos pedig sietve elhagyta a falut. A napkori csendőrség másnap átkutatta a határt és rátaláltak a két rejtekhelyet kereső bűnösre, Szél Ferenc és bünsegédi bűnrészesére Pál Györgyre, akiket beszállítottak az ügyészség fogházába. A szerencsétlen áldozat az ötgyermekes családapa szomorú sorsa általános részvétet keltett Napkoron. — Az uj lakásrendelet és pótrendelet kőnyvalakban, magyarázatokkal ellátva kapható az Ujságboltban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom