Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-14 / 157. szám

1922. julius 14. JSÍYÍKU1U£K 5 szeforrásnak az egyesületbe tömörülésnek szükségét, hogy a Ivansz, mint hatalmas erőt képviselő egység álljon szembe a rémmel. Minthogy a választmány a két hónapi vakációban nem tart ülést, kéri tisztviselőtársait, hogy mindazok, akik titkári teendőiben segítségére lehetnek, jelentkezzenek nála. Kansz-tagok inditványai. Az indítványok kerültek végül sorra. Sípos Géza postafőtiszt általános helyeslés közben sürgeti a Fogyasztási Szövetkezet részvényjegyzési és osztalékügyének rendezésit. Újból felszínre kerül a felállítandó mészárszék kérdése is. Huski/nérésí engedély van, iclie helyiség nincs. Dr. -W altér Géza a hadviselt városi alkalmazottak mellőzése tárgyában kéri a választmány állásfoglalását. Az állami, vasuli, vármegyei hadviseltek pótlékot kapnak, a városiakat mellőzték. A választmány e sérelem tárgyában Rimaszombathy elnök álláspontját tette magáévá, aki indítványozta, hogy a városi csoport hívjon össze ülést ^s ott foglaljon állást a mellőzéssel szemben. A tartalmas választmányi ütés az elnökség

1 éljenzésével zárult be. Lemondott-e „Hadrőá" vezetősége ? Az elmúlt vasárnap tartott rokkantak rendkívüli közgyűlése botrányba fult, ugy, hogy azt a rendőrség kénytelen volt feloszlatni. Ugyanakkor merült fel az a kérdés, hogy a volt vezetőség tényleg lemondott-e, avagy nem ? Miután a nagy nyilvánosság ily módon maga is tájékozatlanná vált a kérdésben a tek. szerkesztőség engedelmével a következő nyilatkozat megtételére érzem magam elkötelezettnek : Igen, a vezetőség szabályszerűen, a közgyűlést megelőző pénteki választmányi gyűlésen lemondott, avval az indokolással, hogy ugyanazon destruktív jelenségeket tapasztalja, mint 1919-ben s igy a felelősséget nem hajlandó tovább viselni. Érdekes tapasztalatokra jöttünk rá. A beteges idegrendszeri! emberek megérzői nemcsak az időváltozásnak hanem a korszellem változásainak is. A hadiszerencsétlenek többé-kevésbbé mind idegbetegek, túlérzékenyek, őket használták fe» elsősorban a lelketlen izgatók saját önző céljaikra 1919-ben. A budai várba rokkantak, özvegyek voltak golyófogóknak odaállítva a proletár tüntetők élére. Itt, Nyíregyházán ugyanabban az időben a szo ciálista agitátorok hasonló rokkant gyűléseket hivtak egybe, ígérve minden jót a szerencsétleneknek, ha az ő táborukhoz csatlakoznak. Hiába szálltunk nyilvános vitára az izgatókkal szemben. Az ígéretektől elbolonditott tömeg nem hallgatott reánk. Dr. Bernáth Zoltán elnökünkkel együtt az egész tisztikar lemondott. így fej nélkül maradván az egyesület, működésre képtelenné vált s az izgatók a szétbomlott tömeget céljaikra felhasználni képtelenekké váltak. Mindenki tisztában van azzal, hogy a lefojtott s hamu alatt parázsló vörös indulat ujabban egy és más formában fel-fellobanni törekszik. Ennek a legelső megérzői ,a hadi szerencsétlenek. Az ő jogos és méltányos elkeseredésük végtelen gyúlékony anyag. S mi véletlenül értesülvén arról, hogy két lelketlen gyújtogató, izgató alkalmasnak véli saját kis céljaira kihasználni a helyzetet, a már egyszer bevált módon igyekeztünk aknamunkájukat meghiúsítani. Lemondottunk, mert tudjuk jól, hogy a két izgató: Juhász J. Béla és az elbocsátott volt Hadröa tisztviselő Kovács II. János képtelenek a vezetésre. — Igazunk lett, mert a gyűlés, amely. dr. Bernáth vezetése alatt mmdig* impozáns és méltóságteljes lefolyású volt, botrányba full. Persze a »jól ismert« Juliász J. Béla és Kovács II. János bár tanuk elölt ugy az elnök, valamint előtlem is a gyűlési megelőzően kijelentették, hogy. működésűnk ellen semmi kifogásuk sincs, a közgyűlésen mégis minket támadtak minden alap nélkül, bebizonyítván rosszhinzemii, vaskos tudatlanságukat és tájékozatlanságukat. Az elnököt avval vádolták meg a többek között Juhász Béla, hogy két éve nem látta, azt akarván ezzel mondani, hogy mitsem dolgozott. Eltekintve attól, hogy Szabolcsvárme gye rokkant egyesülete felülről nyert megállapítás szerint a legelső három vármegye közt egyenrangban a legtöbb eredményt produkálta, kénytelen vagyok leszögezni, bár dr. Bernáth Zoltán szerénysége ez ellen tiltakozni log, hogy ő volt az mindig, aki tanácsával, tudásával, személyes közbenjárásával a rokkantak ügyét elismerésre méltó módon képviselte és szolgálta. Saját érdekeinek sérelmével minden ellenszolgáltatás nélkül, dolgozott és fáradott. Sőt mi több az egyesületet saját erejéből anyagilat'jis támogatta. Az adománykönyvben is gyakran szerepel az ő neve. Annak idején úgyis vállalta el újból az elnökségei, ha ő csendben, a nyilvánosság lehető mellőzésével töltheti be tisztét. Kovács II. János, aki hálátlanul az izgató mögé bujt, senkinek annyit nem köszönhet, mint dr. Bernáth Zoltánnak. A rokkantak, özvegyek tábora m41tán elégedetlen helyzetével. Nyugdija nevetségesen, megszégyenítően kevés s legtöbbje azt sem kapja meg. A társadalom legnagyobb része bűnösen fásult s gyakran nemcsak közömbös, bánom elutasító magatartású velük szemben. Mi minden lehetőt megtettünk és elkövettünk érdekükben, de arra nem vagyunk hajlandók bog}' jogos követeléseiknek törvénytelen utón való kierőszakolásához segítőkezet nyujtsunk. Ferenczi Islyán. Nyaralásra vigyen magával jó könyveket. Minden könyvujdon3ág megjelenés után azonnal kapható AZ UJSÁGBOLTBAN. i: A „Júlia" gőzmalom uszodája f. hó 13-án megnyílik és délelőtt nőknek, délután férfiaknak áll rendelkezésére. Csütörtök délután 2—Gig szintén nők fürödhetnek. 3702-2 A legnagyobb filmszenzáció 1 A hindu síremlék Főszereplők : Putty Lia, Mia May. Conradt Veidt, Olaf Fönns stb. AZ AFOLLO. Bemutatja péntektől Jegyek már kaphatók. Ankét, a vasárnapi munkaszünet tárgyában. - !,;- • i A kereskedők nagy része ellene van. A kereskedelmi alkalmazottak állásfoglalása. Nyíregyháza, julius 13. Saját tudósitónktól. Régen vajúdó probléma volt az üzletek vasárnapi teljes munkaszünetei. Az ipari és egyéb munkások erre az egy napra letették a szerszámot, hogy az egy heti munka után egy napi megérdemelt pihenésben részesüljenek. Egyedül a kereskedelmi alkalmazottak voltak azok, akiknek vasárnap reggel munkába kellett állni, mert az üzletek 10 óráig nyitva voltak. Pár héttel ezelőtt a kereskedelmi alkalma zottak méltányos kérését magunkévá téve, átiratban fordultak a polgármester utján a városi tanácshoz, a teljes vasárnapi munkaszünet elrendelése végett. A városi tanács kérésüknek eleget téve, elrendelte a vasárnapi üzletzárást. Közben azonban egyesek, főképpen azok a kereskedők, akik szombaton üzletüket zárva tartják, sérelmesnek tartották ezt a rendeletet és kérvény utján fordultak a polgármesterhez üzleteik nyitvatarthatása érdekében. A polgármester ezen kérelmeket méltányolva, egyeseknek megengedte a nyitvatartási. Ettől kezdve mindsürübben érkeztek ily irányú kérelmek. A polgármester, hogy az érdekelteket meghallgassa, a kereskedőket ankétra hivta össze. Kedden délután 5 órakor tartották a kereskedők értekezletüket a tűzoltó-laktanyában. Az értekezleten megjelent a város részéről Dr. Bencs Kálmán polgármester, Szohor Pál főjegyző és Rajtik Pál aljegyző. A kereskedők mintegy 50-en vettek részt Baruch Artúr a Kereskedők és Gazdák Köre elnöke és Rosenthal Gyula alelnök vezetésével. Baruch elnök az értekezlet megnyitása után felkérte a kereskedőket, hogy adják elő kérelmüket vagy esetleg sérelmüket. A megjelent kereskedők egy része helytelenítette a vasárnapi üzletzárást, indokul felhozva, hogy a vevőközönség nagy része a vidékiek, hétköznap a mezei munkák miatt nem jöhetnek vásárolni, ugy kénytelenek vasárnap bejönni és szükségletüket beszerezni. A munkásság nagy része is csak szombaton este kapja fizetését, igy a vasárnapi üzletnyitásra feltétlenül szükség van. Azt az indítványt, hogy szakmák szerint állapítsák meg, hogy a többség akarja-e a nyitva tartást, vagy sem, elvetették és nyom ban felkértek Dr. Füredy Sándor ügyészt, hogy a kereskedők kérelmét, mely szerint ismételten kérik U

z üzletek nyitvatartásának megengedését terjessze be a városi tanács elé. Igy az a helyzet állott elő, hogy ennek a súlyos problémának a megoldását, a kereskedők nagy részének meghallgatása nélkül egy kis érdekképviseltség azonnal szakcionálta, holott tudomásunk szerint a kereskedők nagy része a vasárnapi myitvatartás ellen foglal állást. A kereskedő alkalmazottak körében ez az akció óriási visszahatást keltett, annál is inkább, mert már egy megadott szociális kérésük megvonásáról van szó. Érdekeiknek megvédése céljából a mai nap folyamán küldöttségileg járulnak a polgármester elé. Az egyik cégtulajdonos a következőket mondotta a vasárnapi üzletzárásra vonatkozó lag : A kereskedőkre nézve a vasárnapi üzletzárást nem tartom szükségesnek, sőt ellenkezőleg ugy a tulajdonosnak, mint az alkalmazottaknak feltétlenül szüksége van egy napi pihenőre. Néhány kereskedőnek azon érve, hogy a vevőközönség szempontjából szükséges a