Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-14 / 157. szám

4 mm 1JS(YÍRVIDÉK Ő 1922. julius 16. vasárnapi nyitás, nem áll. A közönség, ha tud ja, hogy az üzletek zárva vannak, beszerzi szükségletét szombat estig. Nyiregyházán elenyészően csekély azoknak a munkásoknak a száma, akik fizetésüket szombat este kap­jják ki s igy csak vasárnap tudnak vásárolni A vidékiek meg hetivásárokon és nem vasár­nap jönnek be a városba. A záróraankétra szó­ló meghívókra a tárgysorozat nem volt ki­tüntetve, ezért jelent meg az értekezleten kév^Ss érdékeit ; igy az ott megjelent kevés­számú kereskedő nem volt kompetens az ösz­szés kereskedők nevében nyilatkozatot tenni A Kereskedő Alkalmazottak Egyesületé nék egyik vezető tagja a következőket mon dotta : * Mégdöbbeüve hallottuk, hogy a vasár napi munkaszünetet hatályonkivül akarják hélyézni. Ez a rendelet nagy elégületlensége' szül a kereskedelmi alkalmazottak, de a fő nökök nagy rétege között is, mert egy heti idegőrlő munka után, elsőrendű életszükség­let égy nápi pihenés. Nem tudjuk elképzelni mi érdéke legyen a főnököknek a vasárnap; hyitás ? KivéVe azokat talán, akik szombaton zárva tartják üzleteiket. Azon kevesek ked­véén pedig nem szabad 250 munkás ember vasárnapi szabadságát megvonni. Azért re­méljük, hogy a város kiváló vezetősége mél­tányolva és megértvé jogos kívánságunkat, élréndéli a további vasárnapi munkaszám tet is. Mi a magunk részéről csak azt jegyzük még, hogy a közönség már teljesen magáévá ífetfé a vásárnapi zárást, igy az ő szem­göfltfükhól fé Wé jiéh megdől e^a^kéjrdgs^ Magyarországon Franceska Bertini legelső filmjét e széíőhban péntek, szombat, vasárnap t VáWSt Mtriffi mutatja be. A nyíregyházi „Peres halom" honfoglaláskori lovas sir/ai. Irta: Dr. Saáry Sándor. VI. A Skythák királyok halálakor füleiket megmetélték, hájokat lenyírták, karjaikat fel­vágták, homlokukat, orrukat megkarcolják, s bal kezükön nyilat szúrtak keresztül (He­rodiot). De emellett az illetők, hogy magu­kat megsebesitették, ugyanezt tették a ki­rály holttestével is azért, nehogy a hős dísz­telenül kórágyon kimerültként menjen a más világra; de véresen, sebekkel borítva mint a harcmezőn elesett hőshöz illik. A Skytháknál a királlyal együtt temettetett el nejéi egyike, pohárnoka, szakácsa, lovász,­mestere, szolgája s hírnöke ; valamint lovak is, más mindennemű áldozatok s arany edé­nyek. S még halála évfordulóján 50 szolga és ló megöletett s kitömve körben sírja felé állíttatott. A hinduknál ismeretes a ií<|gji s máig divó szokás ; a nők férjeik halálával elégettetnek. A régi oroszoknál királyaik holttestével azok nejei, szolgái, szolgálói, házi népe, ve­z'éré, orvosa, írnoka is elégettettek. A hun besenyők elégetve halottaikat holdas éjjeli áldozásaikon nő és férfi foglyokat leölének ; kakasokat és csecsemőket a folyóba hányva áldoznak halottaikért. A besenyő Thonuzobá­rÓl irja Anonymus : »a keresztény hitet fel­venni nem akaró, pogányságában megátalko­dott Thonnzoba lovon ülve elevenen temet­tetett el nejével együtt ; az obadi révbe. Erégi hagyományok szerint: Atilla kin­cseivel és fegyvereivel egy folyó vizének le­eresztése után annak medrébe temettetett el s a folyó vize újra föléje eresztetett. Atilla feleségét, Rékát egy erdőben temették el s föléje sziklákat hengergettek, nevéről nevez­ték el az erdélyi Rrka erdőt. Árpádot egy kis patak forrása fölé te­mették, mely Atilla király városába, Budára folyik s felette épült Alba vagyis Fehéregy­ház. A kereskedő alkalmazottak nyílt levele főnökeikhez. Nyíregyháza, julius 13. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza kereskedő alkalmazottai a vasárnapi munkaszünet ügyiében a kö­vetkező nyilt levelet intézik a főnökök höz: Mélyen tisztelt Főnök Urak! A nyíregyházi összkereskedő alkalma­zottak nevében kell pennát ragadnom akkor, amidőn odla jutottunk, hogy a vá­rosi tanács határozatából kiadott vasár napi munkaszünetre vonatkozó rendeletet néhány helybeli üzlettulajdonos megtá­madta. Döntő érv gyanánt azt hozták fel, hogy a rendelet kiadiására alapot szolgál tató nyilatkozat, melyet mélyen tisztelt fő nők uraink kérelmünkre készséggel írtak alá, nem kompetens, mert az aláírások meghamisittattak. El akar ját tehát venni tőlünk a va­sárnapi teljes munkaszünetet, szembehe­lyezkedik néhány boltos a számottevő Fő­nök urak óhajával, kik ^alkalmazottaik ké relmének helyt adva, 'magok részéről is kívánják a teljes vasárnapi munkaszüne­tet. S mint hírlik, már keresztül is vit ték. Hát mélyen tisztelt uraim. Engedjék meg, hogy a szemük közé vágjam miszerint önök vasárnap délelőtti két órai nyitva­tarthatásért nem rettennek vissza még a rágalmazástól sem. Azt állítják, hogy az aláírások hamisak. Ez hazugság. Kijelen­tem itt e helyen, hogy a helyi üzleí'ulajdo nos Főnök urak abszolút kétharmadrésze aláirta kérelmünket s ezen az alapon nem engedhetjük meg mi alkalmazottak, hogy a hiányzó egyharmadrésznyi kisebb bólto sok minden lehetetlen módot felhasznál janak azért, hogy Vasárnap délelőtt 8— 10-ig' nyitva tarthassanak. Vegyék tudo­másul azok az urak, hogy az alkalmazót tak indokolt kérelminek mögötte állanak maguk. a nagyobb üzleteknek tulajdonos főnökei s mi alkalmazottak el fogunk menni az ember és törvény előtt jogos kérelmünkkel a lehelő legmesszebb. Most már követeljük! Kérdem önöktől Uraim! Vájjon szár­mazott-e üzleti kár a teljes munkaszünet­ből?? Vájjon a vevőközönség nem meg­nyugvással fogadta-e a teljes vasárnapi munkaszünetet?? Vájjon önöknek nincsen e családi körük, hol a hét hetedik napján családjuk körében az üzleti gondoktól men­tesen tőillietik azt a pár órát?? És végül vájjon van e joga 33- százalékot talán ki sem tevő konzervatív gondolkodású ki­sebb boltosnak absolut 07 százalék mo­dern felfogású kereskedővel szembe he­lyezkedni?? Csodálkozom azon, hogy vannak még boltosok, akik neem értik meg azt, hogy az alkalmazottnak azért van szüksége a vasárnapi pihenésre, fíogy hétfőn reggel egy frissült idegzettel egy egészségesebb fizikummal álljon Főnökének szolgálatá­ba. Tudniok kellene, hogy az üzletnek leg­nagyobb kára, ha a munkában kifáradt szellemben visszamaradt alkalmazott áll a kiszolgáló asztal mögött. Ne próbáljanak íazzaíl a sokat halott kifogásokkal élni, hogy ja! én szombaton csukva tartok! Én pe­dig magam vagyok az üzletben, nincs al­kalmazottam! Ez nem alterálhatja a vá­rosi tanács — esetleg a miniszteri,,m minden érdektől mentes igazságos dönté­sét. Miért, hogy ma, amidőn minden hala­dó városban G órakor zárják az üzleteket Nyiregyházán fél 8, háromnegyed 8 sőt fél 9-kor?? Nevetséges kérdés ez, melyen mosolyog még a vevőközönség is s mihez még csak azt kell füznünk, hogy a vasár­napi zárórát is meg akarják semmisíteni. Hát jó uraim ne csodálkozzanak azon, ha Nyíregyházán a kereskedő alkalmazot­tak elposványosodnak, elkeserednek s nem képviselik az üzlet érdekeit ugy, a mint azt egy intelligens kereskedő segéd­től várni szokták. Azt pedig ismételten kijelentem, hogy a vasárnapi záróra kérdésében mi is ott leszünk e megériő Főnök urakkal együtt. Lássuk azután, hogy hol az igazság. Azokat az urakat pedig igen kegye­sen instálom, akik azt állítják, hogy a zár­órái kérvényező íven hamis nevek sze­repelnek, legyenek oly kegyesek és mond­ják meg, hol, milyen időben és mikor szabad velük szembe néznem, hogy név­lvamisitással megrágalmazottságunkért az egylet nevében is elégtételt szerezzek. Pázmánvi Péter, mint a kersk. alklm. egyleté­nek titkára. ^W Í^T - világhírű regénye Madeleine Ferat péntek, szombat, va­sárnap a Városi Szinház Mozgóban. B:I KIS Naptár. Julius 14. Péntek. Kath. Bonaventura. Prot. Eörs. Városi Színház-Mozgó: Zola regénye Madlenalne Férat, katonazenével. (7 és fél 10 órakor.) Apolló-Mozgó: A hindu síremlék (6, 8 és 10 órakor.) Szigethy Irén Nyári Színpada a Bocs­kay-kertben (9 órakor.) Modern Kabaré a Nyárfásban (este 9 órakor.) Könnyező magyarok forró indulatra gyújtott szívvel nézték két estén át Verne Gyula ragyogó fantáziájának, egyik legszebb remekét: Sándor Mátyást. A magyar függetlenségi harcok három titáni lelkű embere vergődik előttünk s a magyar igazság glóriája ragyog a homlokukon. A ma gyár szabadság ügye még nem iilt diadalt, Iamikor a csodálatos Sándor Mátyás Isten a ka rátából, a sors izgalmasan váltakozó esélyei után megérdemelt Ítéletet tart a vádlottakon de szivünk mégis ujjong f mert árulókat sújt a végzet, A legszentebb érzések mély forrásai buggyannak fel lelkünkben és áldjuk a nagy költőt, aki megörökítette a véres bus ma­gyar sors egy lapját és hálásak vagyunk a Városi Színház-M°zgónak t aki a leggazda­gabb nevelő-iskolává avatja a város színhá­zát } amikor gróf Sándor Mátyás sorsának ra­gyogó fejezeteit tárja elénk.. .. Könnyeztünk és eszmények tiszta magasságában szárnyalt lelkünk... —Rakovszky Iván belügyminiszter, Nyíregyháza város képviselőjelöltje, vá­rosunkba érkezvén, vasárnap délelőtt fél 12 órakor az iparosságnál udvariassági látogatást kiván tenni, az Ipartestület he­lyiségében. Felkérjük Nyíregyháza város iparos társadalmát, hogy a jelzett időben az Ipartestület helyiségében m pgjelenni szíveskedjék. Elnökség'. — Eljegyzés. Pá vet Szer én ka Nyirho­dász, Adler Menyhért Mezőladány jegye­sek. Minden külön értesítés helyett. — A Nyíregyházi Leány egyesülői el­nöksége ezúton hívja fel az érdekelt szü­lőket, hogy gyermeküknek a »Sszün idei­Gyermek telepre« való elvétele végeit je­lentkezzenek Egyház-u. 9. szám alatt, hol a szükséges tudnivalókban is részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom