Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-06 / 150. szám

2 JffiÍRYIDJÉK, f 1911. juliug 6 Egy á/szalámigyáros Nagyatádi Szabó nevében táviratozott két nyíregyházi gazdának. Nyíregyháza, julius 4. Saját tudósí­tónktól. Kegyellen tréfát gondolt ki az elmúlt héten a nyíregyházi kortesvilág egyik közismert alakja, aki a mult választásokon Lovas Kovács János pártjának lelkes szervezője volt. Tréfa volt, de ha mélyére nézünk a dolognak, ha a kél fél i*c vezetett gazda be­csületes arcát idézzük magunk elé, egy kis sé frivolnak kell tartanunk az esetet. Az történt ugyanis, liogy a nyíregyhá­zi gazdatársaidialom kél igen tekintélyes tagja csaknem egyidőben táviratot kar pott Budapestről. A táviratban nem ke­vesebb van. mint az, hogy Nagyatádi Sza­bó István magához hivatja az illető gazdát, abból a célból, hogy véle, mini az egy­séges párt hivatalos jelöltjével tárgyaljon. A gazdák hinni kényszerültek a tekintélyes sürgönyirásnak, amely meglehetős feltű­nést kelteti illetékes körökben is, ahol egy­másról nem tudva titokzatosan jelent meg külön-külön a kél gazda, hogy közölje a nagy eseményt. Fel is utaztak a vezérhez, aki persze nagyon csodálkozott az ő Indián kívül fel­adott sürgönyön. Csakhamar kiderüli, hogy rut rászedésről van szó. Nyomozni kezdtek és megállapították, a táviratot felvevő budapesti postahivatalt és előke­rült a távirati blanketta is, amelyen ez a név ékeskedett: .Szabó: szalámi és kol­bászka gyáros. Utána nézlek a tréfás-sza­lámi-mesternek, ele kiderüli, hogy nem­csak a Nagyatádi Szabó neve hamisított, hanem a szalámi is A kél gazda egy ujabb huncutságát ismerve fel a fránya politikának, rezignáltán hazajött, az áll­szal,imigyáros "pedig jót mulatva mesél­geti ötletéi, amelyre ugyancsak büszke. Pedig mi azl hisszük, hogy tekintélyes gazdaemberek ilyen élrevezelését inkább szégvelni kellene. Elkészüli a földhaszonbérletek szabályozásának rendelet­tervezete. Bármely fél kérésére a bíróság terményben állapítja meg a bért. Szabályozták a v tán kérdéseket is. A földhaszonbérletek szabályozása körül nagy ellentét merült fel a földtulaj­donosok és a bérlők között. A tulajdono­sok hivatkozással a Korona elértéktelene­désére, búzában követelik a bért, ezzel szemben pedig a bérlők azit mondják, hogy az ilyen alapon való fizelés tönkremene­telükkel járna és a virágzó bérgazdaságok pusztulásával a közelátás érdekeit is ve­szélyeztetné. Legutóbb megkísérelték a tu­lajdonosok és bérlők a megegyezést, azon­ban a Somssieh László gróf elnöklése mel­lett folytatolt tanácskozások nem vezettek eredményre. A fölldfmivelésügyi miniszté­rium ujabb rendelettervezetet dolgozott ki, amelyet most kezdett tárgyalni az ér­dekeltség Szomjas Géza miniszteri taná­csos által vezetett ankéton. A rendelettervezet főbb pontjairól a Nyirvidék munkatársának a következőket sikerült megtudnia: Az 1921 22. gazdasági évre szóló ha­szonbérnek bíróság utján való megálla­pitását csakis azokra a haszonbérleti szerződésekre lehet kérni, amelyek a mull esztendőben is megvoltak kötve. A bíró­ság a felek bármelyikének a kérelmére kö­teles a haszonbért bizonyos mennyiségű terményben, lehetőség szerint a pénzösz­szeg egyenértékében megállapítani. A haszonbérmegállapitási ügyekben megállapított ötszázalékos eljárási költ­ség nem az eredeti haszonbér és feleme­lendő bérösszeg közötti különbözet után, hanem az érvényben volt haszonbérösz?­szeg között mutatkozik. Ha a "bíróság a fi­zetendő haszonbért megállapította, ak­kor a bérlő, akármennyi haszonbérleti év van még hátra, csak a gazdasági év vé­gével léphet vissza a bérlet további igény­bevételétől. Visszalépésnek csak akkor nincs helve ha a bérbeadó a visszalépésről szóló ér­tesítés vételétől 25 napon belül a bíró­ságnál bejelenti, hogy megelégszik a szerződés megkötésekor érvényben volt haszonbérnek az akkori árak alapján megi­mefelelő termésmennyiség ötven százalé­kában való megállapításával. Kisebb, azonban az eredetileg kikötött haszonbér száz százalékánál nagyobb béremelés esetén visszalépésnek csakis félévi felmondás mellett és akkor is a gaz­dasági év végével van helve és ha az eme­lést kövelöteg m bérleti év van hátra. legalább két haszon­A Szeressük Asztaltársaság közgyűlése. Dr. Krómy Károly az elnök. — Papp István pénztárnok. A fzenk száma: 183. Nyíregyháza, julius 5. Saját tudósí­tónktól. Szombaton délután 6 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a Szeressük Asztaltársaság, a jótékonyság szolgálatá­ban nemes hévvel és jelentős sikerrel mű­ködő eme egyetlen, tíz éves eredmény dus tevékenységre visszatekintő agilis asztal­társaságunk. A Korona nagytermében mintegy 100 főnyi hallgatóság előtt nyitotta meg Bá­lint Károly korelnök a közgyűlést és napi­rend előtt a Szeressük Asztaltársaság el­hunyt lelkes és áldozatkész tagjairól em­lékezett meg. Meghatott szavakban paren­tálta el Apagyi Lajos, Major István, Stein Samu és Pivnyik András elhunyt tagtár­sakat, akiknek emlékét a közgyűlés jegyző­könyvében örökített emeg. Orosz István disz©l nök Az asztaltársaság minden egyes tag­' jának őszinte sajnálkozását tolmácsolva bejelenti a korelnök, hogy Orosz István, az asztaltársaság két éven át volt nagy­érdemű elnöke, elháríthatatlan nehézségek folytán az elnöki tisztségről lemondani fvölt kénytelen. Az a két esztendő, ami Orosz István elnöklése alatt folyt le, a • a Szeressük Asztaltársaság fénykorát je­lenti, Orosz István lelkes, hazafias buz­dítására a tagok száma megháromszorozó­dott és a jótékony célokra számottevő és jelentékeny összegek fordíttattak. Ha mint elnök nem is működhet tovább, id/e mint közkatona ériékes munkásságait ezután is az asztaltársaság jótékony cél jai szolgála­tába állithatja. Indítványára a közgyűlés Orosz Ist­ván érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta és egyhangú lelkesedéssel örökös díszei nő­kének választotta meg. Útba" hazafele Bálint Károly korelnök örömmel be­jelenti, hogy az asztaltársaság szeretett főszónoka Nagy József hosszas orosz ha­difogságból utban van hazafelé. Indítvá­nyozza, hogy Nagy József érkezésekor, a melynek pontos időpontját az elnökség a tagokkal közölni fogja, a tagok minél na­gyobb számban jelenjenek meg a pálya­udvaron, ahol az asztaltársaság nevében dr. Walter Géza fogja a hazaérkező tag­társat üdvözölni. fivi jejentés Dr. Walter Géza az asztaltársaság 1 tit­kára részletesen ismerteti a Szeressük Asz­taltársaság 1921. évi tevékenységét. Az 1921. évben tagsági dijakból befolyt 3303 korona, adományokból 7180 korona, ösz­szesen 10783 korona. Ezenkívül a sóstói majális tiszta jövedelme 10743 korona volt. Kiadás az asztaltársaság neveltjé­nek iskoláztatására és ruháztalására, va­lamint jótékony adományokra 8730 korona pénztárkészlet 2666 korona, takarékbetét­könyvben elhelyezve 12292 korona 56 fil­lér. Pénztártörgalom az 1921. évben 28224 korona. Taglétszám az 1921. vé­gén 183. KlnOJí választás A mult évi zárszámadás és a folyó évi költségvetés ismertetése és elfogadása után korelnök elrendeli az elnök és pénztár­nok választását. Egyhangú lelkesedéssel és közfelkiáltással elnökké dr. Krómy Ká­rolyt, pénztárossá Papp Istvánt, az ek­ként megüresedett ügyészi állásra dr. Er­dős Bertalant, a II. ellenőri állásra pedig Rácz Lászlót választja meg a közgyűlés. B A megválasztottak nevében dr. Krómy Károly köszöni meg naagyhatásu beszédben a közgyűlés bizalmát és szere­tetre és összetartásra buzdít. Egyéb ügyek A közgyűlés elismerte Nandrássy Je­nő mezőladányi főjegyző alapító tagsá­gát és elhatározta, hogy a szombati össze­jövetelek helyett ezentúl minden hónap első csütörtökjén kötelező, minden hét csütörtök napján pedig rendes heti tár­sas összejövetelt tart mindenkor a Ko­rona szálloda téli éttermében. A tagsági dijat az 1922. évre 50 ko­ronában állapították meg. Elhatározta a közgyűlés, hogy julius hó 15-én- társas kirándulást rendiez a ta­gok családtagjainak részvet élével. A ki­rándulás előkészítésével az elnökséget bízta meg. A kirándulásra való értesítése­ket a Nvirvidékben fogja az elnökség a tagokkal tudatni. A kirándulás sikerét elő­re biztosítja az a körülmény, hogy a Sze­ressük Asztaltársaság a julius 15—i kirán­dulását a Városi diai egylettel együttesen rendezi. A banketi A közgyűlés után 100 teritékes ban­kettre gyűltek össze az asztaltársaság tag­jai, amelyen az első pohárköszöntőt Orosz István diszelnökre ídlr. Walter Géza titkár mondotta. Orosz István dr. Krómy Károlyra, Va­lent Márton dr. Walter Gézára, Bálint Ká­roly Papp Lajosra, Sándor Dezső ídlr. Krómy Károlyra, Murányi Nándor Bálint Károlyra mondottak pohárköszöntőt. — Péter Károly a szeretetre mondott nagy­hatású beszédet, fdir. Krómy Károly elnöki pohárköszöntőjében az egyetértésre és a hazafias összemüködésre buzdított. A ki­tűnően megrendezett társasvacsora részt­vevői a késő esti órákig maradtak együtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom