Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 146-171. szám)

1922-07-27 / 168. szám

Ő 1922. julius 16. A tiszavidéki ág. ev. egyházmegye közgyűlése. Dr. Zelenka Lajos kúriai biró, egyházmegyei felügyelü Meskó László dr. haláláról. — Paulik János lemondott alesperesi állásáról. Nyíregyháza, julius 2(i. Debrecenből jelentik: Hosszú i ()ő multán Debrecenben tar­tották meg a tiszavidéki ág. hitvallású evangélikus egyházmegye közgyűlését. 4 közgyűlésre számosan érkeztek Sátoralja­újhelyből, Tokajból. Az egyházi vezető férfiak szinte kivétel nélkül mind jelen voltak . A közgyűlés délelőtt 11 óra után kez­dődött a Miklós-utcai templomban. A gyűlésen dr. Zelenka Lajos egyházmegyei felügyelő s Doniján Elek főesperes elnö­költek. A megalakulás után Zelenka Lajos emelkedett szólásra s megnyitotta a gyű­lési. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg IV. Károly király elhunytáról. Elhunytá­val azonban nem adtuk fel az integritás eszméjét, sől fokozott erővel ápoljuk A gyász folytatta — sohasem jár egyedül. Kidpi az éiőK sorából Mieskó László dr.. (egyházkerületünk felügyelője. Ezután me­leg szavakkal emlékezik meg az elhunyt fáradhatatlan, nemes munkájáról, ő azok köze (artozoil, akik nem az egyház révén /emelkedett az egyház azon intézménye, a amely gondozására volt bízva. Javasolja végül, hogy ugy a király, mint Meskó László emlékezetéi jegyzőkönyvben Örö­kitség meg, egyben részvétiratot intézze­nek Meskó özvegyéhez. A közgyűlés feláll­va hallgatta végig Zelenka beszédét s elő­terjesztéséi elfogad la. Ezután Dómján Elek főesperes ter­jeszti elő tartalmas s nagy gonddal össze­állított esperesi jelentését. Rámutatott ar­ra, hogy egyes szekták, metódisták roha­mosan szervezkednek s ter jetiinek és kü­lönösen az evangélikus egyházakból sze­tiS^I s csábítják át a hivekeb A lelkészi kart különösen á szórványos helyeken fokozott munkára hivja fel. Rámutatott a vegyes házasságkötések­nél az evangélikus egyházat ért vesztesé­gekre s ennek megakadályozására evangé­likus szövetség megalakítását 'tartotta szükségesnek. Szeretettel üdvözli Zelenka Lajos uj egyházmegyei felügyelői, dr. l'rok Gyula uj ügyészt s Farkas Győzőt Debrecen uj lelkészét. Farkas Győző lelkész meleg szavakban köszöni meg az üdvözlési. Tettre "kész munkával jöttem. mondotta kérem fogadják munkaképességemet megértő jó­indulattal s testvéri szeretettel. Ezután Pauiik János alesperes 'jelenti be és indokolja meg lemondását az alespe­resi állásról. Lemondására személyi és tárgyi okok késztették. Valóságos detektív h{eccekel intéztek ellene — mondotta — •ezért 33 évi papi működésem ulán fegyel­mit kértem önmagam ellen. Hibáztatja hogy fegyelmijét még egy év elteltével sem intézték el. Dómján főesperes és Ze­lenka Lajos felvilágosító szavai után le­mondását tudomásul vették, helyét egye­lőre nem töltik be. A lemondott Bogár Lajos egyházbiró lielveit, aki hosszú és eredményes munkái fejtett ki az egyhá® érdekében, Simkő Endre ügyvédet válasz­tották meg Nyíregyházáról. Ezután a tárgysorozat többi pontjait tárgyalták le a délelőtti s a dlélután 3 órakor megkezdett folytatólagos közgyűlésen. Délben barátságos közebéd volt n Gambrinuszban. Meskó László halála foly­tán az gredelileg megállapított programm némi változási szenvedett. Elhatározták, ohgy kedden délután a közgyűlés tagjai át­mennek ' Nyíregyházára Meskó László te­metésére s csak szerdán reggel jönnek vissza. Igy a kedd délutánra tervezett is­tentisztelet szerdán reggel 8 órakor volt s utána í) órakor kezdődőt! a tiszavidéki ev. egyházkerületi közgyűlés. amelyen Gedulv Henrik püspök elnököl. A szerdán reggeli istentisztelet gyászünnep volt az elhunvt felügyelő emlékére. A magyar állam szimbóluma a vasút, Akár jobbra, akár balra tér az egyenes útról: karambol, katasztrófa lesz. Rakovszky belügyminiszter a Vasutas Otthonban. — Az Otthon újra a vasutasok tulajdona. Nyíregyháza, julius 26. A Nyirvidék tudósítójától. Azzal, hogy Barla Sándornak ennek a példás közéleLi tevékenységet kifejtő tipi­kus magyar vasutasnak fáradságot nem ismerő munkásságát sjker koronázta és a Toldy-utcában az 1914-ben megkezdett Vasutas Otthon 1915. őszére a vasutas társak erkölcsi és a legodaadóbb két-kézi munkával való támogatása segítségével felépült, a nyíregyházi vasutasok példát mutattak az akkor még Nagymagyarország vasutasainak. A Vasutas Otthon a minden­napi munkában kifáradt vasutasok szá­mára a bajtársakkal való együtt időzés lelket nemesítő, kulturát fejlesztő, mindig hívogató igazi bensőséges találkozó he­lyet, nemes szórakozás lehetőségét, a vi­déki vasutasok Nyíregyházára járó gyer­mekei számára pihenő helyet biztosított Masszív, több szobás szép épület kellemes/ üdülést nyújtó nagy kertes udvarral. Nagyon fájt a nyíregyházi vasutasok­nak, hogy az otthon," mely a forradalmi időkben a budapesti központ kezébe jutót és exponált tényezők fészke lett, mint ilyen, a kommün bukása uTan lefoglaltatott és már-már annak volt kitéve, hogy elár­verezik. Ez ellen a szándék ellen a vasu­tasság egységes frontban foglalt állás,, mozgalmat indított s az újra felébredt. különösen Gopcsa Gergely főellenőr kivá­lóan összefogó szervező munkájának gyü­mölcseként megerősödött testületi szel­lem az illetékes tényezők közreműködését meg is nyerte a Vasutas Otthon visszaadá­sa érdekében. Ivállay Tibor pénzügyminisz ter. Nyíregyháza városának volt képvi­selője megkezdte és most Rakovszky Iván 'belügyminiszter, sikerrel be is fejezte azo­kat a tárgyalásokat, amelyeknek eredmé­nye a Vasutas Otthonnak a nyíregyházi vasutasok jogos tulajdonába való vissza­helyezése lett. Ezt az eredményt mint ör­vendetes hírt Nyíregyházára jövetele al­kalmából maga a belügyminiszter közöl­te a vasutasokkal, akiknek számára ezzel kimondhatatlan örömet szerzett. Ennek az örömnek volt bensőséges ünnepe az a testvéri szellemtől áthatott társas vacsora, amely hétfőn este a Va­sutas Otthonban lefolyt. 5 A társas összejövetelen lelkes ováció­tól fogadva jelent meg Rakovszky ívűn belügyminiszter, akinek kíséretében fllí, tóeez István alispán, dr. Bencs Kálmán polgármester, Majtényi Kiss Sándor, ái­lamrendőrségí tanácsos, Szohor Pál városi főjegyző, dr. Sasi Szabó László gespárt elnöke. Nánássy Antíor jelentek meg. az egysé­dr. Erdőhegyi Lajos é/t nemzetgyűlési képviselők A vasutas notabilitások közül megje­lent Rabong János Máv. üzletvezető, Po­gány Mihály a III. o. főnöke, dr Ruzieska István 1. osztályfőnök helyettes. A deb­receni üzletvezetőségtői Szilha Jenő állo­másfőnök, Szítba .lenőné és leánya, Já­nossy Miklós Máv. felügyelő, osztálymér­nök, Schmotzer József fütőházi főnök, Barla Sándor a Vasutas Otthon diszeinöke jelentek meg'. Az Otthon udvara megtelt a jelenlévő vasutasokkal. A vasutasok ze­nekara szebbnél-szebb nótával fokozta a ünnepi hangulatot. ÍAz első felköszöntőt Szítba Jenő ál­lomásfőnök mondotta a Kormányzóra, aki­nek fenkölt személyét a jelen voltak hódoló tisztelettel ünnepelték. Ezután Gopcsa Gergely főellenőr mondott nagyszabású beszédet gyújtó lelkesedést keltve erre a két textusra: Ismerd meg magadat« és a Viribus Unitis« Bethlen István grófot a magyar erők egyesítésének vezérét kö­szöntötte hosszantartó éljentől kisérve. >Barla Sándor, a Vasutas Otthon disz­einöke a jelenlévők viharos ovációja kö­zölt köszöntötte Rakovszky Iván belügy­minisztert, aki megkapó erejű beszédben válaszol!. A vasút a mi szimbólumunk Ma minden nemzetnek haiadjnía kell. — mondotta a belügyminiszter. A hala­dás szimbóluma a hajó és a vasút. A hajó nem a mi szimbólumunk, mert a magyar szívnek idegen célokhoz vezet. Mi a hala­dás szimbólumát a vasúiban találjuk meg. A vasúiban, mely oda visz, ahol magyarok laknak. A párhuzamos sínpár az, amelyre a motorkocsik támaszkodva haladnak. — Le ne tévedjenek róla se jobbra, se bal­ra, mert ha lelévednek, karambol, katasz­trófa lesz. Igy vagyunk az állammal is. A magyar erő addig erő, m\g sínpárján halad, ha jobbra vagy balra [elér, karambol, katasztró­fa lesz. A politikában nehéz ezen az országúton járni, könnyen félretérnek balra, vagy. jobbra, de nekünk egyen irányban kell haladnunk a nemzet szebb jövendője felé, becsületes slzivvel, ősjzinte, egyenes magyar lélekkel. Ez az előre kijelölt bölcs közép­ül a kormány és az én progra/n­mom. Jöjjön bármily veszedelem, ezen az utón haladva, ha a nem yjet támogat, hiszem, el is érjük az óhajtott erős, fegyelmezett, boldogsággal áldott nemzet jövő­jét. (Lelkes éljenzés és taps,.) Az előző szónok a »Viribus Unitis«-ról szólott, mely a régi aranypénzeken volt. Ö az aranyról fog beszélni. Elvették tő­lünk a hegyeket, amelyeknek keble mé­lyén a színarany szunnyad, de a síkságon is rejlik arany, a magyar szív, elme, ara­nya, ezt nem veheti el száz ellenség sem. Ez az arany a magyar becsület, józanság, mely irtózik minden szeles túlzástól, ezt őrizzük továbbra is, ennek jegyében tűrni tudással, céltudatos munkával menthet­jük meg, tehetjük erőssé Magyarországot. (Éljtcnzés.) Ez a színarany ott van a vasuta­sok nagy részének lelkében is. Ahol tanúságot kellett tenni magyar áldo­zatkészségről, nem kellelt soká keresni a nemzetiségi vidékeken sem, rátaláltunk a magyar vasutasra. Ez a bennünk rejlő kincs a magyar nemzet, Szabolcsvármegye kincse. Erre a kincsre, az önök szivére, elméjére eme­lem poharamat. (Hosszantartó, lelkes él­jenzés.) i 'T"-" Dr. Bencs Kálmán polgármester hálás szavakkal méltatja a va­sutasok kiválóságát. A nyíregyházi vasuta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom