Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-10 / 105. szám

jÚímmÉE* Í91S. mí jus 10. Szabolcsvármegye alispánja jelentést tesz a közelmúlt eseményeirőll Torzsalkodás, pártviszály. — A király halála. — A iöispkn változás. — A választási mozgalmaik. — A tisztviselők válságos helyzete. — Az u koimány. — A burgonyaügy. — Uj közigazgatási szervezetek. — Az el halottai. Nyíregyháza, május 9. A Nyirvidék tudósítójától. Szajiolcsvármegyé alispánja a várme­gye törvényhatósági bizottságának tavaszi közgyűlése" alkalmával részletes jelentést intéz Szabolcsvármegye közönségéhez a vármegye közigazgatásának 1921. évi. má­sodik félévi állapotáról, Az alispáni jelentés gondos, tárgyila­gos hi sztori kusa 'a lezajlóit félesztendőnek amelynek minden fájdalmas és biztató mozzanata méltatást nyer benne és olyan löntósabb eseményeket is felölel, amely­nek vármegyei eleiünk terén már a folyó naptári évben fordultak elő. A király halála Mikeez István alispán jelentéséi a ki­rály elhunytáról való megemlékezéssel kezdi s e históriai eseményre a következő szavakban utal: Egy megdöbbentően szomorú, köztu­domású tényt kell legelőbb bejelentenem: IV. Károly Magyarország apostoli királyá­nak elhunytát. Mint dlerült égből jövő villámcsapás ér te nemzetünket s a legtragikusabb emberi sors megrázó erejével hatott az egész tör­ténelmi Magyarországon IV. Károly, ki­rály Őfelségének váratlatíuf bekövetkezett halála, aki 1922. évi április hó 1-én rövid: szenvedés után szomorú száműzetésének színhelyén. Madeira szigetén Funchalban messzi' száműzetésben csjendiesen elhunyt., Az egész magyar nemzet mélységes fáj­dalommal s megrendüléssel vette halál­hírét annak az ural kínlónak, akinek sor­sánál szomorúbbal, tragikttsabbat nem mutat fel a világtörténelem s akit szivébe zárt a nemzet, mint Szent István koroná­jának viselőjét, nemzeti jogai s aspiratiói iránt fogékony, megértő, nemes szívű ural­kodóját! jó és" balsorsának, a nemzetek éle­tében páratlan keserű megpróbáltatások­ban hűséges osztályosát. Törvényhatóságunk lakossága szive mélyén érzélt fájdalommal és szomorúság­gal. a megrendítő eseményhez illő ko moly méltósággal osztozol! vármegyes«erte síz országos gyászban. Ez a szomorú esemény betetőzése voll annak a sok bánatnak, keserűségnek, igaztalan és méltatlan bánta lomnak és tá­madásnak, amely nemzetünknek a közel­múlt időszakában ugy saját fiai hagyományos széthúzása, mint ellenségeink gyűlölködése miatt osztályrészül jutott. Torzsalkodás, párlviszály A gyászra emlékezés szavai után a közelmúlt idő általános képéi a kÖYetke főkben jellemzi az alispán: Ha visszapillantást vetünk ennek a közelmúltnak eseményeire, fájdalommal s aggodalommal keli látnunk, hogy amikor engesztelhetetlen kapzsi ellenségeink még mindig nem szűnnek meg vesztünkre törni s minden idegszálukkal végpusztul ásun kai lesik, bent még mindig a politikai torzsal­kodás, pártviszály, az egyéni érvényesü­lés ádáz tülekedése dul. Nem kell egyébre rámutatnom, csak arra a szomorú lényre, amikor egyesek féktelen becsvágya, meggondolatlan ka­landos vállalkozása miatt összekötött kéz­zel. szivünkben mérhetetlen keserűséggel kelleti nemzetünk s a magyar Szent Ko­rona viselőjének mélységes itiegalázását elviselnünk. De emellett telhetetlen szomszédaink hűtlenné s árulónkká vált egykori szövet­ségesünk feneketlen élvágya ujabb kielégí­tést követel. Megcsonkított kis országun­kat tovább darabolják, elrabolják tőlünk Nyugatmágyarország najgly részét s szomorít jele szomorú időknek ország­szerte osztatlan örömet, ünnepi hangula­tot kell. amikor a soproni népszavazás ré­ven az el szakításra ítélt országrésznek egy kis hányadát meg tudtuk menteni. A győztes hatalmak békeszerződésnek nevezett igazságtalan s embertelen ítéle­tük parancsszavához mereven és vakon ragaszkodnak s szinte paródiának kell vélnünk, hogy határkiigazilás címén hóna­pok óla bizottságok járnak es tei­nek anélkül, hogy a rajtunk elkö­vetett égbekiáltó sérelmek orvos lásának csak egy látható jelét nyujtanákj E jelekből ítélve, működésük eredménye elé valóban nem sok reménnyel nézhe­tünk. egyes ténykedésük pedig egyenesen felháborító részrehajlásra s elfogultságra mutat. A jelenlés ezután részletes adalokal tár fel a magyar-román, továbbá a magyar­csel) határkiigazitó bizottságok működésé­ről. amelyet a Nyirvidékből már ismer­nek olvasóink. A íöispánváltozás A félévi jelentés beszámol a várme­gye kormányzásában történt jelentős vál­tozásról, arról, hogy a kormányzó ur őfő­méltósága szolnoki Járntjy Bélái a várme­gye főispáni állásától saját kérelmére s érdemei elismerése mellett felmentette s helyette főispánul nagykállói Káílay Mik­lós földbirtokost nevezte ki. A távozó főispán — mondja a jelen­tés hivatali működésének közel kél éve alatt nagy buzgósággal, ügyszeretetlel és tapintattal látta el hivatalát.-Az általa képviselt kormány érdekeit mindig szeren­csés kézzel ludita összeegyeztetni a várme­gye társadiaimának jogos érdekeivel s köz­vetlen szeretetteljes egyszerűségével sok félreértés! és összeütközést tudott elsimí­tani. Törvényhatóságunk rokonszenvvel méltatta az ő hivatali működéséi s távozá­sa bizonyára sokakban kelti a veszteség érzetét. Utódjául kinevezett dr Kállay Miklós urnák a folyó évi április hó 8-ára terve­zeti s kilüzötl beiktatása Őfelsége IV. Ká­roly király váratlan haiá'a miatt elmarad­ván, őt pi folyó évi április hó 20-án tar­tott e célból összehívott disz közgyűlésen iktatta be a törvényhatóság ünnepélyesen,. Eltelve reményteljes várakozással ifjúi tettereje, nagy műveltsége, széleskörű is­meretei s a legtiszteletreméltóbb családi hagyományokból merített alkotmányos ér­zéke, lángoló faj és hazaszeretete iránt, ezen kiváló egyéni tulajdonságokat ismer, ve és értékelve, bizalommal s megnyug­vással láthatjuk e magas méltóságnak s a vele járó törvényes hatalomnak az ő ke­zeibe letételét. A választási mozgalmak A választási törvénynek a vármegyét érintő rendelkezéseit, a kerületek beosz­tását ismertetvén, megállapítja az alispá­ni jelentés, hogy Szabolcsvármegye az Ungmegyéből megmaradt Záhony és Győröcske, valamint a Szalmárvármegyé­ből idecsatolt Penészlek községekkel, együtt 9 nemzetgyűlési képviselői fog lel­kűiden i. majd a választási mozgalmakról: a következőket mondja: A vármegye területén általában már mindenütt megindultak a választási moz­galmak. amelyek a kiélesedett politikai helyzetre tekintettel helyenként természet­szerűleg élénkebb izgalmakat fognak ki­váltani, de azoknak a szükséges korlátok között megtartása állandóan szcmelőll tartott fontos .feladatát képezi ha'.óságunk­n ák s bízva a vármegye népének kevés kivétellel még az utóbbi nagjy válságok idején is tanúsított józan ságában s hatáságainknak céltu­datos eréllyel párosult komoly, higgadt megfontoltságában. remélhetjük, hogy a küszöbön levő s jö- ' veiudlö nemzeti életünkben messze kiható' nagy fontossággal bíró választásoknak a helyzet komolysága áltaf parancsolt nyu­godt s mindenki törvényes jogait tiszte­letben tartó lefolyását biztosítani fogjuk;., A tisztviselőié válságos helyzetére ezalkalonunal is aggo­dalommal mutat rá a vármegye alispánja: Sajnálattal keli még e helyütt reámu­tatnom arra a válságosán súlyos helyzetre, amelyben köztisztviselőink pénzünk érté­kének katasztrofális leromlása s a megél­hetési viszonyok mind tűrhetetlenebbé váló nyomasztó volta miatt még mindég sínylődnek s amelyek javítására a fenye­gető veszély általánosan ismert volta da­cára csak gyönge kísérletek történtek, min­den számbavehető eredmény nélkül. Ilyen, már eleve sikertelenségre ítélt kísérletnek kell tekintenünk a kormány­nak a vármegyei tisztviselők helyzeténél« javítását célzó s egyelőre rendleleti utoni végrehajtás alatt álló statusrendezési intéz­kedését, mely az állami és vármegyei köz­alkalmazottak között eddig az utóbbiak kárára fennállott egyenlőtlenséget még­szünteti ugyan, die tisztviselőink anyagi helyzetén semmit, vagy alig valamit segít, mert az általában néhány száz, a legkedvezőbb esetekben néhány ezer ko­rona évi többlet javadalmat gyökeres és eredményes segítségnek valóban nem le­hel tekinteni. Az országos események váztolása után a törvényhatósági élet jel­lemzésére tért át a vármegye alispánja. Jóleső örömmel állapíthatom meg — mondja a jelentés — hogy vármegyénk élete s a közhangulat a.legtöbbször meg­őrzi nyugalmát a gyorsan, sokszor megle­pően változó események hullámveréséveti szemben, azokat higgadt megfontolással nézi s mérlegeli s általában konszoli­dált rend. nyugalom s a lankad d­JÉGKÁR ELLEM legelőnyösebb feltételek mellett biztosithat a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél Nyíregyháza, Kálvia-tár 14. szám . Liptay ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom