Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-31 / 122. szám

2 jftimwiK 1922. junius 14. Pénzszűke és u/abb infláció Más normális időkben a pénzszűke a/l jelenlelte, hogy drága lett a pénz és olcsóbb lett az áru. Kz egészen természe­tes folyamat, inert hiszen, minél keve­sebb a forgalomban levő pénz. annál ke­vesebb jut afjból a forgalomba hozott íiru tömegekre s igy minden ejgjyes áru­egységre is kevesebb pénzmennyiség es­vén. annak a bizonyos áruegységnek ke­sebb lesz a pénzben kifejezett egyenértéke. Most ugyancsak pénzszűke van. de en­nek ellenére kétségbeejtő lendülettel szö­kik fel mindennek az ára. ahelyett, hogy a pénzszűke miatt most is olcsóbbodás ál­lana elő. Semmisein mutatja jobban a viszo­nyok be leges állapotát, mini ez a józan s z ái n i tás tól el l érő tün el.' A pünzszüke ujabb inflációt követel­vén. felhígul a papírpénz-áradatnak amúgy is lidhigitott tartalma és a pa­pírpénz ériéke ujabb sülyedést mulatván az áruk pénzben kifejezett ára szédüle­tes emelkedést mutat. Hogy mi idézi elő a pénzszűkét?? olvan probléma, amely megérdemli a ve­le" való foglalkozást. Mert ha annak nyit­jára jövünk, a betegség diagnózisát fel­állítva, a gvóigvitó eszközöket is hamarább feltaláljuk.' Nem akarunk az itt kifejtendő gondo­latra patentet kérni, de azl hisszük, hogy a pénz elvesztette kizárólag ere­deti rendeltetését és jellegét. A pénz ugyanis eredetileg nem más, mint általános er lékmérő és vásárlási esz­köz. Annak eredetileg ez volt a kizáróla­gos rendeltetése és jellege. Most azonban azt tapasztaljuk, hogy a pénz már nemcsak ezl a rendeltetését tölti be, hanem attól ellérőleg maga is árucikké vetett. fis azt hisszük, hogy itt van a bajnak 1 egk ár t ékony a b b gyök ere. Ma a pénz árucikké lett és a minden­napos valutaspekuláció játékszerévé sü­lved t. Ma úgyszólván mindenki valutával spekulál és valutával kereskedik. Tömegesen vannak nálunk, akik ide­gen pénzeket százezrével vesznek és őriznek ládafiában. Azzal spekulálnak hogy az a bizonyos osztrák ktorona (ez példa, amelyet potom pénzen vásárol­nak össze, mégis csak pénz lesz valamikor s akkor jó üzletet csináltak. Nem gon­dolják feí. hogy azt a bizonyos pénzt, a mit a ládafiában őriznek, elvonták ere­deti rendeltetésetői, elvonták a forgalom­ból. ezáltal fokozták a pénzszűkét Ausz­triában s az ottani kormányt ujabb inflá­cióra kényszeritették, aminek további fo­lyománya' magának a ládiafiiáhan őrzött koronának a további felhígítása. árfo­lyamcsákkenése. Köztapasztalat, hogy a mi koronánk­nak külföldön is. idebent is sokkal na­gyobb a vásárló ereje, mint amit a tőzsdei játék mulat. Á mi pénzünknél le­hal a keresekdelmi világ nagyobb fede­zeett sejl, mint amennyit a tőzsdén jegyez­nek. Ebből az következik, hogy a mi pénzünknek nagyobb a csábító ereje ha­sonló spekulációkra s bizonyos vagyok benne, hoigy ajgjpéknlánsok a mi pénzün­ket hasonló módon, sőt talán méjg nagyobb kedvvel vásárolják és halmozzák külföl­dön. mint nálunk az osztrvák bankókat. EEnnek zaután nem lehel más fo­lyománya. mint hogy a mi pénzünknek is nagy mennyiségei vannak elvonva a for­galomból ennek a beteges spekulációnak a következtében s nézetünk szerint ez is nagy mértékben. sőt talán legnagyobb mértékben járul hozzá a kínosan tapasz­talt pénzszűkének érthetetlen tüneteihez. Hogy mit lehetne ez ellen a kóros tü­net ellen, a spekulációnak hatályos le­küzdésére és a pénznek eredeti rendelte­téséhez való visszaterelése érdekében tenni, az más kérdés. Szóló RUHANESZ LAJOS mübutor árucsarno­kasajátkészitményiiKÁRPITOS és műbutorai legolcsób­ban szerezhetők be. Nyíregyháza, g. kath. parochia, Bethlen-utca 5. sz Telefon 319. Huszonötezer ember demonstrációja Kassán a cseh­szloi/ákizmus ellen. A keresztényszocialista iöldmivesszövetség zászlóavatása,, Megmozdult a Felvidék, magyar,, né­niéi, lót testvérek tömegesen szervezked­nek a prágai hóborttal szemben. Pattan­nak a csehszlovákizmus pántjai. Pünkösd ünnepén Kassán a kelelszlo\enszkói föld­müvesnép zászlóavatási ünnepén sok minden tótéul otl a csehek szemeláttára, ami a közeli szebb jövőt igéri. A Nyirvidék egyik olvasója a Felvidékről hazatérvén, a következőkben írja meg a nagyszerű kassai démontráció lefolyását. Pünkösd hétfőjén Kassa arányaiban és nagyszerűségében felejt hetet len ünnep­ség demonstratív erejével és kitörülhetet­len igazságával hirdette országi-világnak, hogy ő Keletszlovenszkó fővárosa, mely­nek óriás szivében együtt tud és akar do­bogni a szlovák, a magyar és a német lakosság egymásra utalt és egymást test­véri szeretetben megtalált élete. A ke­resztényszocialista földmives szövetség zász­lószentelési ünnepének óriási jelentősé­gét a pártpolitikai szempontok teljes kiküszöbölése mellett épen abban tál­juk, hogy a szlovenszkói nemzetek testvé­riségét egy 25 ezer főnyi földmives tömejg három nyelvű, de egyazon szivverésü lel­kesedésével demonstrálta. Mert a Rákó­czi-körúti léren összegyűli 25 ezer főnyi parasztsák falanxai között ott láttuk Kelet­szlovenszkó csaknem valamennyi szlo­vák. magvar és német falvának festői vise­letéi. a pünkösdi levegőégben {galamb­ként egymás melleit röpködtek a szlovák, magyar és német népda tok édes hangjai » a szónokok a három ősi nyelven hirdették a közös sors, á közös munka és testvéri szerelőt igéit Mintha Bocskay hajdúi, Rákóczi kurueai üllek volna azon az 1500 fölvirá­gozol I paripán, melynek patkói a e entralizmus és esehszlovrikiz­niiis halotti marsát dobolták az ősi város utvonalain Minlha Bocskay hajdúi és Rákóczi kuru­eai dalolták volna a testvér három nyel­ven: a közös sors, a közös boldogulás zsolozsmáit! A falvak érkezése Pünkösd hétfőjén kora hajnaltól ön­Lötték a különvonatok Abaui, Szepes, Sá­ros és Zemplén nemzeti viseletekbe öJlö­zött népét, mig a szomszéd falvakból a szekerek végtelen sorai robogtak Kassa felé, amelynek utvonalait szinte elárasztot­ták Htfiajusiak tízezrei. Heggel kilenc órakor az összes felekezelek templomai is­tentiszteletei tartottak, majd a falvak né­pe zárt csoportokban megindult a Rá­kóczi-korul felé. A Rákóezi-körulon A Rákóczi-körúti régi sporttelep te­rén délelőtt 10 órakor mintegy 25000 em­ber szorong. A tér közepén épített, fenyő­galyakkal díszített hatalmas emelvényen foglalnak helyet a ker. szoc. párt kassai és vidéki vezérvkarának tagijai, a celebráló római katholikus, görög kath. és reformá­tus papság a kassai és vidéki notabilitások. Az emelvényt a kassai magyarru­hás leányok kétszáz főnyi szépsé­ges koszorúja veszi körül Azután a korompai dalkör s az alsósza­lánki bányász-zenekar következik, majd pedig Kassaujfalu, Lengyelfalu, Abaszép­lak. Szilvásapáli, Bárca, Envieke, Bnzita, Buziiika. Nagyida, Kisírta, Csecs, SzeszLa, Csány, Zsadány, Polyi, Baksa, Torna, Szepsi, Makranc, Reste, Koronipa, Só­vár, Alsó-Szalánc, Szomolnok, Felső, ülesvár, agyar bőd, Rozgony, Budamér slb.. slb. népének zárt falanxai. Megírkezik a lovas-bandérium Pontban tiz órakor kürtsző rian fel a Szepsi-körut felől s pár píUanat múlva Petrus János abaszéplaki gazda vezér­lete alatt feltűnik az 1500 főből álló lovas­bandérium, melynek ugy lovait, mint fe­gyelmezettségéi bármely hadsereg lo­vassági (a.megirijgjyel lietné. Az íísz vezér fokosának egyetlen intésére pontosan végrehajtott mozdulatokat végeznek a négyes sorokban felvonuló lovasok, kik három oszlopban veszik körül a tér­séget. A zászlóavatás. Ujabb kűrijei után a korompai Dal­kör ajkán fölhangzik a Sziklay Ferenc ál­lal komponált gyönyörű gazdahimnusz, majd kezdielél veszi a zászlóavatási szer­tartás, melyet Tost Barna, prépost-kano­nok. kassai plébános, Szobota József gör. kath. esperes és Idrányi Barna ref. esperes végeznek. A szertartás után Idrányi in­téz meleg szavakai a ti/ezrekhez. Az ünnepi beszédek Szivem egész melegével üdvözöllek benneteket, kik a közös cél iránt lelkesed­ve, az Isten áldásos esőjétől felüdült me­zőkről eljötettek ebbe az ősi városba — mondotta Idrányi melynek hírnevét idcsőséges mull hirdeti, amelynek lakói ugyan nem a szántóföldek rögös útját járják, mint ti, de akik veletek együtt akarnak működni a közös boldogság ki­küzdése érnidJekében. Mindnyájunk liiva­Háisa. niiagy összetartás és a szent együtt­működés. A földműves működése egyfelől s a városi polgár, iparos, kereskedő és munkás működése, másfelől olvadjon egybe, a közös cél érdekében, mely az ál­talános jólét felé vezet. A zöld mezőt jel­képezi ez a zöld zászló. Ez teszi ékessé és ragyogóvá, inert ilyen a mező és ez a re­ménység szine. Búzakalász van a zászlóra hímezve, a búzakalász, mely az egész emzberiség megelégedésének az alapja. Látjátok a zászló festményén az Isteni Magvelőnek az alakját?? Ti is mindnyájan magvetők vagy­tok, de amíg eljuttok a kalászig, sok munkát kell fizetnetek érle Isten adja a kalásznak az áldási, ezért is­tenfélő a földmives nép és ezért esik jót szivének a fohász. Ez a zöld zászló hir­deti ezt nekünk s ez a zászló az Isten szeretetére tanít bennünket. Kövessétek ezt a zászlót, földmives testvéreim. Idrányi esperes szavait szűnni nem akaró lelkes éljenzés követte. Utána Buja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom