Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-31 / 122. szám
19»J. junius 14 novits Gyuláné zászlóanya, szlovák, magyar és német nyelven tartott költői szárnyalású beszédet, melynek végén Madách örökérvényű szavait kötötte a földműves nép szivére: Ember küzdj és bízva bizzi'J! A szünn inem akaró éljenzéssel fogadott beszéd után Szilágyi GyuIIa, ^Iker. szoc. földmives szövetség elnöke a szövetség nevében átvette a zászlóanyától a zászlót és lelkes hangú, bátor szlovák, majd magyar beszédben hangoztatja, hogy a földműves nép szabadságáért indítóit harc végső győzelméig le ne ni leszik a szövetség tagjai ke zébői a zászlói, mélyre mo*l fel esküdtek. Utána Dobránszky János tótsóvári plébános remek szlovák beszédje következik. melyei viharos Neh zije kiáltással fogadnak a szlovákság falanxai lelkesen megéljeneznek a magvarok. Körmendy-Kkcs Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő emelkedik a közönség meleg ünneplése között szólásra és hosszabb beszédben mutat rá arra, hogy a lu boru s még inkább a béke szerződések kegyetlen, tehát keresztényytelen szellemé föltámasztotta a gyűlölködés) és a gyanakvást az emberek között. Ebben a szellemben nincsen békés munka, áldás, békesség és együttműködés, szebb jövő csak keresztény gondolat talajából épülhet fel, mely kiküszöböli a nemzeti, faji, felekezeti és osztálvgvü'öltséget. — Mi magyarok, szlovákok és németek és ruszinok egymásra vagyunk utalva s a testvérség ludata kapcsol oly szorosan össze minket — mondotta KörmendyÉkes — hazaáruló és a köztársaság ellen ség'e az, aki ezt a testvériséget politikai okokból meg akarja bontani. Végül Teschler Antal dr., igtói főorvos, a ker. szoc. párt elnöke üdvözölte német nvulvü beszédben a zipszer nép nevében az ünnepség részvetőit, rámutatva arra az igazságra, hölgy aki a föld, azé az ors 2iig.« Hokky Károly főtitkár pedig a ruszinszkói ker. szoc. párt és földmives szövetség űdvözlelét tolmácsoIta. Fölvonulás a város utvonalain Mivel a rendőrigazgatóság nem* engedélyezte a Fő-utca jobb oldalán való felvonulást (ez az oldal a Srobár-pártnak van fenntartva) a kifogástalanul működő rendezőségnek meg kellett elégednie azzal. hogy a több kilométer hosszúságii menetet a Srobár-utcán át a Fő.utca baloldali felén irányítja a hadtestparancsnoksági épületéig. A menet az egész város lakosságának sorfala között féltizenkettőkör indult el. Elől Petrus János haladt a felvirágozott, dalos kedvű lovassággal. A bandérium után kivont kardu díszbe öltözött Bocskay huszár lovagölt, majd két pompás almásszürkétől röpített kocsin Bujanovits Gyuláné és dr. Körmendy-Ékes Lájosné következtek nyalka lovasok sorfala között, mögöttük a koszorús leányok csapata, majd a bányász zenekar. a ker. szoc. párt és a földmives szövetség teljes keletszlovenszkói és ruszinszkói vezérkara következett. A szövetség zászlóját Hudry János pólyi gazda vitte, a zászló után a falu és aváros tízezrei mencleltek s a szekértábor végtelen kocsisorai zárták be a menetet. Délután a Bankón népünnepély, este pedig 1 a Schalkházban ünnepi vacsora volt. JNCtÍHSTIDEBL Jubilálunk. A hajdudorogi magyar gör. kath. egyházmegye alapításának tizedik évfordulója. A görögkatholikus magyarság a hajdudorogi egyházmegye alapításának tizedik évfordulóját csendben, minden zaj nélkül ünnepli. Az idő messze távlatából felénk ragyog: hosszú tiz esztendő minden bánata, keserűsége, szépsége és aranyos emléke. Visszaszáll a képzeletünk az elfakult, a letűnt múltba, elénk varázsolódik az Eszme, amelyért a görögkatholikus magyarság sikra szállott, harcolt és amit hosszú fáradság után : diadalra is vitt ! Kellett, mint kell a madárnak a levegő csábos tere, mint a harmatcsepp a rózsának s mint a levegő az embernek, vagy az imádság a kisgyermeknek. Az ősi ritus, az ősi tradíció, megszépülve megtestesülve uj színében, uj valóságokban tündöklik reánk : íme az erős vár áll és fejlődik, halad az örök, a biztató remény és a felemelő hit utján ... A görögkatholikus vallás olyan régi, mint Magyarország múltja. A II. lateráni zsinat aktái már beszélnek a tiszamelléki görögkatholikus magyarokról — és mégis mintha a mult változatai között nem ezt hallottuk volna ! Odadobtak bennünket a nemzetiségek polip karjaiba... és akik ezt művelték velünk — írja kj a Görögkatholikus Tudósító II. évfolyamának 15-ik számában — azok dobták aztán reánk az első követ mindannyiszor, mikor a velünk egy egyházat alkotó nemzetiségek felültek az alájuk adott lóra ! Jött aztán a lenézés, a megtagadás, az eredménytelenség sivársága, amit aztán betetőzött a debreni bombarobbanás. Megdöbbentettek a jelenségek, de nem ejtettek kétségbe ! A nép szeretetétől körülcsókolt, csöndes szemlélődésben élő főpásztor, Miklósy István hajdudorogi magyar püspök vezetése alatt csöndesen, de biztosan halad előre a messze rév felé a magyar görögkatholikusság hajója. Mellette állanak a káptalan erőskezű emberei s a biztos karu emberei : a papság és tanítóság s a nagyszámú utazók : a magyar görögkatholikusság ! Építünk, ha anyagiakban nem is, mert hisz megtörtek kifosztottak bennünket a gálád rablók ... de szellemileg igen, hogy érdemlegesen, vagy hibásan-e — azt majd eldönti a messze Jövendő és a — Történelem ! A hajdudorogi egyházmegye átesett a legváltságosabb kóron, most már csak az épülés a dicsőség felé haladhat ! Tiz esztendő változatos tanultsága is ezt ragyogtatja, erre buzdít, erre lelkesít. Mur, ka, épülés, lelkileg, anyagilag, a hit, a népkultúra, az egyházi funkciók szépítése, fönntartása, terjesztése, a papság és tanítóság melegebben való kezelése, közelebbi érintkezés a néppel : ez legyen az előhangja egy hatalmas, egy uj munkának, mely a közel jövőben, nagy Idő folytonos folyásában, rohanásában a gör. kath. magyar egyházmegyére, a gör. kath. magyar vezetőségre és népre hárul ! A MAGOSZ igazgatósága csütörtökön délelőtt testületileg tette tiszteletét Miklósy István hajdudorogi gör. kath. magyar püspök előtt. Szabó Miklós alelnök szép szavakkal köszöntötte a főpapot, amit a püspök, viszonzásul meleg hangon köszönt meg. Zadravocz István tábori püspök pedig a következő táviratot küldötte Miklósy püspöknek: »A jubiláló egyházmegyére és érdemes főpásztorára Isten bőséges áldását esdem !« Lélekben és csöndesen ünnepel az egész gör. kath. papság, tanítóság s a hivek nagyszámú és lelkes serege ; ünnepel... és szivéből valamennyinek Tiálaima száll fel az Ég Urához, aki megengedte, 'hogy e szivárványos "almok mind valóra váltak s az á"karatok diadalt teremtettek ! ó ——• • ' ———— »Gaudeamus igitur!«« Örüljünk tehát és kiáltsunk fel a nagy latin költővel, Horátiussai* együtt : »Omne túlit punctum !« Mindent elnyertünk, amit akartunk, ha megtörve is ! Legyen ez a pár sorból álló visszagondo1 ás, egy őszinte, fiatal sziv vallomása, mely egy&szt köszöntés, másrészt emlékeztetés akar lenni... egy gör. kath. hivő magyar és igaz vallomása és örömkönnyei — a magyar görögkatholikusság számára, hosszú és nehéz tiz esztendő örömére : Istenért, Hazáért és Egyházunkért !... Jubilemus ... ifj. Rfldványi Sándor. Magyar jövő. Ünneplő nemzet vagyunk s igy tisztünkhöz tartozik nemcsak az életben, de már az iskolákban is az ünneplés. Az iskolákban ilyenkor a Magyar jövőt ünneplik. Az ág. h. ev. központi és oldaliskolák folyó hó 8-ár> ünnepelték e napot a központi iskola udvarán a gyermekek falanx sorai között. Ez ünnepély is mutatta, hogy kevés az érdeklődés a tanítók munkája iránt és csak akkor nyilvánul ez meg, ha gyermeki csinytevjések fordítják feléje, melyre bizonyíték .eme meggondolatlanul éretlen kérdések : hát ezt tanulják az iskolában stb ? Ha a tanitók munkáját ismernék, ugy e kérdés ismeretlen lenne. De nézzük az ünnepélyt. Gyermek dalárda kezdte a himnusszal s aztán jöttek nemesen versenyezve a leány és fiu szavalók. A hallgató közönség apraja nem fukarkodott a tapssal s ugyancsak kijutott ebből a fiuknak, leányoknak egyaránt. Talán nem lesz érdektelen, hogy a Magyar Jövőért kik lelkesítettek a legjobban, felemlíteni. Fiuk közül említésre méltó Krecsák, ez az ügyes kis hatásvadász és Gutyán. A leányok közül kiválók kiválóbbjai voltak : Leszkoven, Obetko, Kozák Magda, Krieger Ilonka és Huszár Olga. Az ünnepnap méltatója Kubacska István igazgató volt, ki beszédét azzal kezdte, hogy a magyar nemzet biztositéka a nemzeti lélek egészsége. Nem léha ifjaké a jövő, hanem a dolgozó, Istent imádó, hazát szerető, erkölcsös ifjúságé. A nemzeti lelket emígy határozta meg : legyen a multat, hőseink emlékét tisztelő, múlton okuló, fegyelmezett, a romoktól nem visszariadó, de ezt eltakarítva építeni kész hazafias, vallásos, erkölcsös. Ilyen lelkűvé kell ifjúságunkat nevelni. Tanítsuk meg többek közt e szót: emlékezzél ! Emlékezzél te cseh, oláh, szerb, osztrák, hogy árulónk lettél és ott is arattál, hol nem vetettél ; elraboltad hős apáink vérrel szerzett földje nagy részét ; magyar testvéreinket kiüldözöd. Emlékezzél ! Mi a bitorolt földet bármi áron visszavesszük ! Türelmesen várunk, mig csonka szárnyunk kinő. Tartsátok meg e szót: emlékezzél ! — Kérjétek az Istent, hogy adja vissza az elrabolt részeket s adjon kitartást. Ezek után az elhangzott költeményekre mutatott s a hü magyarok éltetésével fejezte be beszédét, mire a Szózat hangjai mellett eloszlott az ünneplő kicsiny sereg. j.4 7Li pjj a 7 éves csodagyerek, a budapesti Odll&U Uid Andrássy-uti színház fagja személyesen felép péntek, szombat, vasárnap az Apollóban.