Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-27 / 119. szám
1911 május 27. 3 intézményei iránt érdeklődő s városiuik társadalmi életében is jelentős szerepet játszó kereskedő és iparos társadalomnak szine-java s szépszámú előkelő hölgy közönség. A város átadja az iskola épületét. Az ümiepség a Magyar Hiszekeggyel kezdődik, amelyet az ifjúság énekkara ad elő. Majd Szohor Pál Nyíregyháza város főjegyzője az emelvényre lépve Nvire^ háza város nevében átadja az iskola céljaira átalakított épületet Margócsy Emil igazgatónak. A főjegyző a következő nagy figyelmét keltő beszédet mondja: Mélyen tisztelt ünneplő közönség! A XVIII. század hires magyar pedagógusa, a szomszéd Debrecen városában született Losonczy István — Hármas kis tükrében, melyet mintegy évszázadon keresztül tankönyvül használtak a magyar földön, Nyíregyházáról azt irja: iskoláiról nevezetes. Valóban a magyar kultura történelme számos emléket őrzött meg az utódoknak, amelyek büszkeséggel töltenek el bennünket és tettre buzdítanak. —• I. László királyunk 1092-ben országgyűlést tart Szabolcson, ahoí ofyan határozatot hoznak, hogy mindenki legalább két hétben egyszer a Nyir egyházában — a régi feljegyzések szerint »Ecclesia de >Nyír« elmenni tartozik. Ezek a kultur történeti emlékek nemcsak büszkeséggel töltik el a nl agyai' sziveket, de egyúttal szorgos kötelességeket is rónak rá: méltónak nak maradni elődeinkhez. A város közönségében él a ragaszkodás régi tradícióinkhoz. Korán felismeri az iskolák nemzetfenntartó fontosságát és minden erejét latba vetve igyekszíg annak megvalósítására. Mert ennek az országnak, amelyet hosszú, vérveszteséggel teljes háború kifosztott, rabbá és csonkává tett, nem maradt más fegyvere, csak egyetlenegy: a kultura. Elrabolhatták a .Bánát búzatermő földjét, elvehettek bányáinkat, kicsavarhatták kezünkből a már amúgy is tört pengéjű kardot, de nem vehetik el soha semmi'erővel: a magyar kultura fölényét. A gondolat, a szivek tiszta érzelme erősebi) minden fegyvernél. Mélyen tisztelt ünneplő közönség!! Hü ségesek maradtunk régi tradícióinkhoz. — Ennek a városnak oktatásügye nem lett volna teljes felsőkereskedelmi iskola nélkül. Megvalósítottuk tehát és a város közönségének áldozatkészségéből uj épületet emeltünk számára. Boldog örömmel állok itt, hogjy átadjam ezt az épületet a nevelés ügyének. — Valóban ünnep nekem ez a nap, amikor újra lerakhatunk egy követ városunk kultúrtörténetében. Hiszen, hogy olyan kezekbe adom azt át, amely vezetni fogja tudni a kapukon betóduló ifjúságot. Legyen ennek az iskola igazgatójának és tanári karának szeme előtt minden időben az a szent magasztos (gondolat, hogy az ifjúságot az ország újraépítésért nevelik. Ha ez a gondolat t'og(ja vezetni a benne míiködő oktatókat, akkor a falak közül kikerülő ifjúság dicsőséget fog hozni Nyíregyháza városának. A város tanácsa nevében és megjbizásá átadom Önnek, igen tisztelt Igazgató ur a városi felsőkereskedelmi iskola épületét. Az ('ígyhazak áldása A (0ondolatos beszédet lelkes tapssal 1 fogadják az ünneplők, majd az egyes felekezetek lelkészei léptek elő és egyházaik szertartása szerint lelkesítő beszéd kíséretében áldják m(jga kultura uj hajlékát. Énekes János prépost-kanonok a róm .kath. egyház képviseletében szól a jelenlévőkhöz. A biblia királyi emberéről szól, aki hosszú útra menve, kiosztotta talentumait szolgái között, mondván: kereskedjetek, mig vissza nem térek. Amikor visszatért, az egyik szolga öt tálentumból tizet, a másik kettőből négyet mutathatott fel, a harmadik kamat nélkül adta vissza talentumát. Ezek a talentomok azokat a lelki kincseket jelentik, amelyekkel bírunk valamennyien. Mindenki kamatoztathatja a kapott kincseket az emberiségi, az ország javára. A számadásnál jutalom illieti itt is az érdemest. És itt inkább a szorgalmasé a dicséret, mint a tehetségesé. Szellemi kincseinket bün volna parlagon hevertetni, de még inkább bün volna rosszra használni. Magyar szempontból mai helyzetünkben különösen bün lenne ki nem 1 fejteni minden képességeinket, vagy azokat illegitim módon konjunktúrához ké pest önzőn felhasználni. Akik igy szerzett gazdaságukat fitogtatják ellenségeinkben azt a látszatott keltik, hogy jólét van nálunk. Eljön az idő, amikor mindenkinek a legprivátabb embernek, a kereskedőnek is számot kell adni cselekedetei minden motívumáról. Ugy éljünk, hogy; szorgalmunkhoz morált egyesítsünk. Abban a reményben áldja meg az uj mtézetet, hogy ez a szorgalom, becsületesség erényeinek ápolója lesz. Kullkay Gyula kanonok a gör. kath. egyház nevében adja áldását az iskolára. Azt fejtegeti, hogy a jólétnek a szellemi élet fejlettsége az alapfeltétele. Valamely nép értékmérője a szellemiek iránt való érzéke. Biztató ,ha a nép áldozattal siet az iskolák támogatására amiként Nyíregyháza város társadalma tette a most avatott hajlékkal. Amikór annak az óhajtásának ad kifejezést, hogy. amilyen egy .szívvel-lélekkel áldják meg itt az uj iskolát a különböző egyházak lel L készei, amityen békességben megférnek itt egymás mellett, oíyan egyetértés szállja j meg Magyarországot lelkes taps hangzik fel. Bartók Jenő dr. ref. lelkész három nagy és örök szentség nevében áldja meg az uj iskolát, a humanizmus a haz,aszeretet és örök Isten nevében. Ez a három szentség ragyogjon időtlen-időkig az iskola homlokán. Elraga dó ékesszólással fejti mindhárom világító eszme tartalmát. Paulifc János igazgató-lelkész az ág. h. ev. ezyházközség nevében áldja meg az iskolát. Mint a helybeli ág. h'. ev. egyházközség képviselője jelentem meg e helyen —• mondotta — hogy, én is áldást mondják erre a kiváló s most útját megkezdő intézetre. Ölelje körül ezt az isteni kegyelem, tartson távol tőle minden vészt, meiy, nemes tórek véseiben akadályozná. Legyen ez az istenfélelem tűzhelye, melynek tüzszikrái osztódjanak el leányoknak, ifjaknak a lelkében, hogy onnan azután gazdagon szórják fényüket a közélet minden területére. Legyen ez az iskola a szeretet temploma, hogy a különböző társadalmi életben foglalkozókat egymást megértő szellemi munkásaivá nevelhesse. Nyugodjék az Isten áldása ezen az intézeten, minden kijelentésen, mely benne elhanjgjfcik zik, minden mozdulaton, mely benne} végbemegy és legye ezt az iskolát áldássá, áldássá e hazára, e városra. sÁlcfcf meg Isten e munkát, melyet eszközlöttek mibennünk, a Te szent hegyeden, mely Jeruzsálam.« Ezzel az igével megáldva háromszor imádságot mond az iskola fala előtt. Bernstein Béla főrabbi ezzel kezdi szavait : áldásból lehet sok de sohasem elég, azért én is tiszta örömmel és készséggel csatlakozom az áldásért könyörgök soraaihoz. Teszem ezt ősi vallásom nevében, mely Mózes öt könyvének alapjain áll és minden iránt, ami tudás, ismeret és műveltség a legszentebb parancsokat írja elénk, ösi szent vallásom igéivel, mely Mózes IV. könyvének 23. fejezetében van feljegyezve, áldom meg az iskolát: íme parancsolatot vettem, hogy megáldanám. Az örökkévaló megáldotta és én el nem fordíthatom azt«, mert amikor az iskoláról van szó, áldjátok az örökkévaló nevét minden ő teremtményei. Jobb a tudás a drágakőnél, mondja a Példabeszédek könyvének irója. És igazság rejlik ebben, mert az arany, ezüst és drágagvönygv veszendő a tudomány ellenben maradandó. A földi kincsek mindennap változhatnak, de a szellemi kincsek mindenkor és mindenütt állandóak maradnak. Salamon azt mondja könyvében, hogy a tudomány kezdete legyen az Istenfélelem. Ne higyje az ész birtokosa, hogy ő a lét titkainak megfejtője és csak az a tudás nem esik, amelyik a valláserkötcs utján halad. Azért fordulok áldásért az Istenhez, hqgjy, az ö szelleme nyugjodjék az iskolán és annak munkáján. Legyen áldott az iskola egész teljességében, annak minden tanára, minden ifja. Legyenek áldottak i'entartói, a hatóságok, a támogatói, a pártfogók. A menynyek áldása a magasságból száffjon alá ez iskolára, hogy áldás fakadjon munkásságja által. Vivát, creseat, floreat! Az egyházak áldásai után lelkes köszöntőbeszédek következnek. Elsősorban dr. Schack Béla kir. főigazgató lép a szónokasztalhoz. Elhangzottak az egyházak áldásai — mondotta — elhangzottak gyönyörű quintettben. Meg van győződve róla hogy a mindnyájunk egy istene kedvtelve tekint e harmóniára, melynek itt tanúi vagyunk (Lelkes éljenzés). Ezután rámutat, hogy a kereskedelmi iskola most az alapkőletétel tel' egyidőben zárókövet is helyez el az iskoilában most tesznek elsőizben érettségi vizsgálatok. Majd kifejti, hogy a kereskedelmi iskolának két pillére van: kultura és közgazdaság s beszédét az akadémiák régi áldásával fejezi be: Vivát, crescat, flóreat ! A kir. főigazgató buzdító, elismerő szavait az iránta általánosan érzett hálás szeretetnek is jeleképpen ünneplő tapssal fogadja a nagyszámú hallgatóság, majd több SZMID kabart. Fellépnek: Szigeti Irén, Somogyi Böske, Fekete Lili, Halmai Vili, Zöldi Manci, Keleti Hugó, Nádasy Károly stb. Ha jól akar mulatni, okvetleuül menjen ki szombaton délután a bujtosi sporttelepre, ahol az Ujságlrék-Színészek ís a Kjfte-lljise kombinált csapatai football mérkőzést tartanak. Kezdete fél 6 órakor. Jegyek a rendes helyárakban elővételben özv. Rottarideszné urnő tőzsdéjében. Rossz idő esetén a mérkőzés kedden lesz megtartva, Cigányzene. Jazz-Band. Symi-verseny.
