Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 99-122. szám)

1922-05-27 / 119. szám

JtffcÖÖTmÉEL 19S1. május 27. üdvözlő beszéd hangzik el. így Baruch Arí­hur a Kereskedők és Gazdák Körének nevé ben köszönti az uj iskolát, mint a nyíregyházi kereskedő-társadalom régi álmának boldog valóra váltását. Bárdos Géz« a debreceni kereskedőtár­sadalom, Moravszky Ferenc főgimn. igazgató a nyíregyházi középiskolák nevében monda­nak üdvözlő beszédet, amelyekre Margócsy Emil igazgató válaszol a maga és tanártársai nevében. A boldogságtól elfogódottan állok itt — mondotta — ne várjanak szgnoki beszédet tőlem. Négy év háborgó tengerén küzdő kis hajónk ma r/ be jutott s ma annyi veszély után hálát aduuk a jó Isten végtelen kegyel­méért. Ha végig tekintünk az elmúlt négy éven, látjuk, hogy révbejutásunkat e kegyei­men kívül annak-a jóindulatnak, szeretetnek köszönhetjük, amellyel minden vonalon ta­lálkoztunk. Ezután há/ás szivvel sorolja fel névsze­rint mindazokat, akiknek érdeme van az in­tézet 'eredményrejutásában. Köszönetet mond Nyíregyháza város tanácsának és kép­viselőtestületének, Dr. Bencs Kálmán pol­gármester, Szohor Pál főjegyző, Dr. Vietót rísz István főügyész, Juhász Mihály tanács­noknak a kereskedelmi iskola feiügyelőbi­zottságának, a Kereskedők és Gazdák Köré­nek, amely felvetette az iskola eszméjét, elnö­küknek, Baruch Arthurnak, aki az eszme meg valósításában legtevékenyebb részt vett, Pisszer János építésznek, az iskola átépitőjé­nek, az iskola átépitőjének, Nagy Elek, Ko­vách Tibor mérnököknek, dr. Schack Béla főigazgatónak, aki annyi szeretettel, szigoru­sággal párosult jóindulattal támogatta az is­kolát, a testvérintézetek küldötteinek, a ta­nári testületnek. Majd lelkesitést gyújtó szavakkal for­dul az iskola ifjúságához s a trikolor alatt fogadalmat tesz nevükben is, hogy a felava­tott iskola ezután is a tiszta honszerelem temploma, a becsületes munka háza lesz. — Hazánnknak éljünk ! A nyíregyházi keres­kedelmi iskola ifjúságának s köszöntésével fejezi be megindító szavait, amelyekből egy ideálokért hevülő nevelő szive dobban. Szívvel-lélekkel ! — feleli rá a lelkes ifjúság. Az avatást ezután a kereskedelmi iskola egy talentumos poéta-növendékének, Farkas Sándornak : Magyar ifjakhoz c. költeménye fejezi be, amelynek tüzes sorai Allgöver Géza lendületes előadásában mély hatást tesznek­A fenséges ünnepi percek a Himnusszal nyernek befejezést, amelyet a jelenlevők énekelnek. Az ünnep után az iskola ügye iránt ér­deklődők megtekintik az uj épületet, majd a figyelmes cserkészifjak sörrel és sóskifli­vel kínálják meg a vendégeket. A Sóstón A kereskedelmi iskola kedd délelőtti avató ünnepe délután a cserkész ifjúság) gyönyörű baj társi ünnepével nyert folyta­tást. Zsúfolás^ telt vonatok viszik ki a májusi kedvben viruló ifjuságjot a Sós­tóra, ahol elsősorban is a cserkészek uj zászlóját avatják fel. Turulmadaras zas/ló A cserkészzászló fehér selyembőt ké­szült könnyű lobofgió, meíy szárnyán egyfelől Nagymagyarország angyalos címe­rét, másoldalrói a büszke turulmadarat hímezték a kereskedelmi iskola növendé- j kei. Fuhrmann Lenke és Szilvássy Eta. I A zászlóavatásra a sóstói vendéglő Lerraszán (gyülekeznek a notabilitások: dr. Bencs Kálmánné zászlóanya, Reviczky László tábornok, Báró Buttler Sándor dr. Szesztay Zoltán, dr. Klekner Károly, Baruch Artúr, Szohor Pál, a zászlót avató lelkészek. A katonazenekar tüzes indulóra zen­dít, katonásan vonul fel a cserkészek csa­pata Lén árt János tanár, par ancsnok ve­zetésével. Harsány vezényszavak, a cserké­szek arcéllel a zászlóanya felé sorakoznak fel. Lénárt János parancsnok katonásan jelentkezik dr. Bencs Kálmánné a zászló­anya előtt, aki a fehér cserkészzászlóról lefejti a tokot. A zászlóavatás az e(gyhá­zak áldásával indul me^. Bakos 'Kálmán róm. kath. hittanár gyújtó beszédet mond a zászló, a magyar zászló jelentősé|g|éről. A zászló szent szim­bóluma annak az eszmének, mely az alá­ja csoportosulok keblét hevíti. Mijgl a zászló magasan lobog, az eszme él, amikor a zászlót sárba tiporják, ez az eszme ha­lála. Ez a halál azonban sokszor csak látszólagos. A magyar lobogó a nemzeti eszme szimbóluma. Ma letiporták, mint már annyiszor a történet utján, a nemzeti eszme azonban fel fo(g támadni. A cserkész ifjakat a leti|>ort zászlóért való dicsőségles küzdelemre lelkesíti a tü­zes szónok, majd megszenteli a lobogót. Sereghy László g. kath. lelkész a cserkészzászlóra hímzett nagy cimer és turul madár szimbólumát bontja ki hatal­mas erővel elrajgjadó beszédében. A turul madár azt szimbolizálja — mondotta hogy ha egykor felragyog a hadak utja, felsikolt a turulmadár harci vijjogása, le­gyetek készen cserkészek, ha kell arra is, hogy a békés élet eszközeit felcseréljétek a polgjári kötelesség harci eszközeivel, fel­vegyétek a turulmadár elejteti kardjját és visszaszerezzétek azt a szép, dicsőséges ezeréves Magyarországot. Bartók Jenő dr. áldja meg) ezután az uj lobolgót. A cserkészeknek szép szokása mondotta, hogy csókot hintsenek zászló­jukra^ ha mellette elmennek. Mi megszen­teljük a zászlót, mielőtt ráhull a cserkész­csók. Csodás, delejes erőt ad ez a zászló­nak. Ha majd sok cserkészzászlónk lesz, sok-sok cserkészcsapat vonul fel a zászló­jók alatt, amelyekbe a székely fenyők, a tarpataki vízesés felől bélékap a szellő, meg fog törtémii a csoda egy uj, vérpezs­dítő. eddig még meg nem irt induló •dália­dallamára megindul a csapat. Haló po­rainkból is áldó csókot hintünk majd a cserkész lobojgók felé. Fél fog lobogni a zászló nemsokára, talán mielőtt a most rákötött szállások él fakulnának és az óceánból felbukkan újra Nagymagyaror­szági. Dr. Vietórisz László ág). ev. lelkész Rákosi Jenőnek egyik Damjanichról szóló mejgjkapó tröténeti elbeszélését idézi fel, mielőtt egyháza áldását adná. A vörössipkások félistenétől egyik haldokló katonája Benkő Gábor azt kér­te, hogy ne Tiszaföldváron, hanem a sza­bad Czibakházán temessék el. Damjanich azt üzente vissza a súlyos sebben szenve- { dő hősnek, legyen nyugodt, mire a nap ; felkel, Tiszaföldvár újra szabad Hesz. — ] Damjanich törhetetlen hite valóra vál t. — 1 Másnap Tiszaföldvár felszabadult. Ezzel i a fanatikus hittel hivja fel Vietórisz a cserkészifjakal a zászlóhoz való hüségjre. Ezután Friedlánder Rafael izr. hitta­nár áldja meg! hazaszeretetre lelkesítő be­széd után a zászlót, majd kezdetét veszi a zászlószeg|ek elhelyezése. Aranyszegek a zászlóban A cserkész zászlóba a következők he­lyeznek el aranyszeme! hatásos ielmon­datall: Dr. Bencs Kálmánné zászlóanya: Ki­tartással előre!! Szohor Pál főjegyző, Nyíregyháza vá­ros nevében!; Egységben az erő! Beviczky László tábornok: Az ifjúság izzó hazaszeretete a jövő Magyarország reménysége'! Bakovszky István ezredes nevében Hajdu alezredes: Bajtársiasság) jelvénye legyen!! Dr. Schack Béla főigazgató: Közgaz­daság és kultura ! ! Dr. Szesztay Zoltán a Nemzeti Szö­vetségi nevében: Neveltessen e zászló mun­kás magyai" polgárokat, akik a hazáért tudnak élni és ha kell, visszászerzendő hazáért halni is tudnak. Bimaszombathy Géza tüzoltófőpa­riancsnok. A tűzoltók jelszavával: Isten­nek dicsőség), embernek békesség!! Baruch Artúr a Kereskedők és Gaz­dák Ivörc nevében: A kereskedők kezében lévő rőf a fegyver, amely hivatva van Ma. gyarországot naggyá tenni. Kossuth e mon­dását azzal vésse szivébe az ifjúság), hogy a rőf szimbólumát, ha kell, karddal cse­rélje fel !! Dr. Klekner Károly a Turáni Kör és a maga nevében: Semmit sem tegyünk azért, hogy más is lássa, de mindent olyant tegyünk, hogy mindenki láthassa ! Mangócsy Emil igazgató: Kedves cserkészfiaim'' Ltjgyolek ezután is, mint eddig voltatok, intézetünk legszebb. leg­ügyesebb, legszolgálatkészebb fiai. Dr. Fuhrmann Lajos tanár: Hazánk­mak éljünk!! Szivvel. lélekkel! Kovács Pál a Nyírvidéki Takarék­pénztár nevében: Csák előre, mindig) a jó uton, ifjaim!! Dr. Sasi Szabó László az Általános Hitelbank nevében: Nem sokat beszélni, de mindig rágondolni! Gutlmann Zsigfniond dr. a Népbank nevében: A miénk a jelen minden szomo­rusájgja, a tiétek a jövő minden remény­sége!! A Tory Béla a Közgazdasági Taka­rékpénztár nevében: Közgjazdaság és konszolidáció!! Hunyadi László, a Kereskedelmi Ipar­bank nevében: A haza minden előtt! Kovács Pál, a Boni Gyártelep nevé­ben: Szorgjalom és kitartás!! Báró Buitler Sándor, a Hangya nevé­ben: Lengjen addlig, mig hazaszeretet, fe­lebaráti szeretet és tisztességjérzés van a cserkészek szivében. Hoffraann Mihály: Ifjaim, jövendő­beli kereskedők!! Jelszavatok legyen: ki­tartó munka és becsület!! IJngír Béla: Régi Nagymagyarország és szabad kereskedielem! Buzsonyi Pál: Él még nemzetem Is­tene! Liptav Jenő: Mindent a hazáért! Silberstein l)g|i ac, a Fűszer és Gyar­matáru r. t. nevében : Kitartás és munka ! tfli A KefclOMZÉ Ml Moh, Km Pestí-nt 18, 1922. május hó 30—31-én yapjuvásárí melyre az azelőtt Miskolczon megtartottal fogja pótolni. Bejelentések Kosice. 1., Postafiók 52. reodez Kosicéu, címre küldendők. 2808-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom