Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-04 / 77. szám

iyá2 április 4. 5 Meghalt a király. Az enyészet tort ült az élet feietl a ha­lál győzedelmeskeídlett. Meghalt a király... A fájdalom kjnos sebe éget, mert az a gyilkos kór, amelyik átjárta az ő ifjú szi­vét, átjárta a mi szivünket is, mely a végtelen szeretetben az övével eggyé fort. I ösz volt. ködös ősz, őszi eső hullott alá, a sárguló falevelekről, amikor a jó­ságos fenséges pár utoljára itt élt közöt­tünk. Háromszor volt kikelet. Háromszor volt lombhultatás azóta, mióta a Szent István koronájával megkoronázott magyar király, a száműzetés könnyel sózott szo­morú kenyerét eszi. És most... egy szűkszavú távíró meg­hozta a szomorú hirt, hogy Magyarország apostoli királya nincs többé. Meghalt akiért ha kellett életünket és vérünket ál­doztuk, meghalt egy mejgtört teslü, meg­gyötört lelkű, megalkuvást tűrni neon tudó férfi. Meghalt egy boldo|gtaían ifjú csa- ­ládapa, akit nyolc kis árva sirat — feldűlt fészekben meleg családi otthon nélkül. Mintha a természet is meggyászolta volna. A tavaszi nap elbujt, hogy ne kell­jen ragyognia. A hatalmas szélorkán, az évszázados fák koronáit fölKüg hajtotta és minduntalan fülünkbe fütyülte — Ftmchal ban haha fekszik a király. Délután mint egy halotti szemfedő, ráborult a szennytől, sártól 1 piszkos földre a makulátlan tiszta csillogó hó. A gyász szomorú szimbóluma, a fe­kete lobogó már az első pillanatban sejt­tette — a vasárnapon későn ébredőkkel — a funchali szomorú tragédiát. Az em­berek lelkére ólomsulyként nehezedett a szomorú hír. A megdöbbentő hir számta­lan kis feljegyzésre méltó apró epizódotl szült. Fekete gyászruhás úriasszony, kezé­ben imakönnvwel misére tart. Amikor a templom elé ér, önkéntelenül felnéz a tor­nyon alácsüngő fekete lobogóra. Megdöb­ben s keservesen zokogni kezd s fájdalma­san nyöszörgi. t Hát meghalt a király, most akartam szegényért imádkozni... el­késtem. Szemében még kitörletlen köny. nyekkel megy a templomba. Egyébről sem hallani beszélni, mint erről a szomorú aktualitásról. A Korona előtt egy kis társaság azon vitatkozik, váj­jon hová temetik a királyt. Két fiatalember a városháza alatt beszélget, az antantot okozzák a király haláláért. Még patika sem volt ott, ahol a szegény király lakott — szól közbe egy mellettük álló harmadik. A » Ny ír vidék« renjdkivü Li kiadását percek alatt szétkapdosták. .Alig maradit szem szá­razon, mindenki ennek az egy embernek a halálában, egy egész nemzetnek a szo­morú sorstragédiáját érezte. Megrendül­tek az emberek a »Mementó mori« ott le­beg előttük, hisz a hálálnál nincs különb­ség koronás király és koldus közt. A dél­utáni vonat beérkezése után a rossz idő dacára Is, százüval vártak az emberek az újságra. A kaszinókból és kávéházakból hazasiettek az emberek, hogy a lesújtó hir »részletes tudósitásait« nyugodtan olvas­hassák. A fekete keretes plakátot egy öregedő kendős nénike olvassa. Megkér engem ol­vassam el neki, mert nem látja jól az irást. 'Nem látja, mert a szemébert ülő könny befátvolozta szemét. Ha a harangok megkondulnak a nagy halottnak, a mi szivünkben is megzendül a disszonanciája annak a nagy tragétíiának amelynek áldozata a ravatalon fekszik a távoli kittlen Funchalban. W~. M. - Bart»ay«atóSWgfcfe* Mfctcríb­ban fledor Faraoc divatáén OdMü hu n: K jlwq pUÉ *; Hon**. §> SXfc ; j i . a r.v á «*. A tanfelügyelő felhívása az iskola és a szülők együtt­működésére. Benkő András kir. tanfelügyelő a sza­bolcsvármegyei állami községi felekezeti és uradalmi iskolákhoz a következő felhívást bo csátotta ki : A tanuló ifjúságnak helyes irányban való céltudatos nevelését az iskola a társadalom segitő közreműködése nélkül eredményesen nem végezheti el, mert a tanuló az iskolánki­vüli időben igen gyakran olyan hatások alá kerül, melyek az iskola fáradságos munkás­ságának az eredményét !egyöngitik y olykor teljesen ellensúlyozzák. Okvetlenül szükséges ezért,, hogy a tár­sadalom közreműködésével a szülői ház és az iskola közötti kapcsolat intézményes biz­tosításával tétessék kísérlet arra, hogy az iskola számára olyan környezet teremtessék,, melyben a jövő nemzedék lelki- és testi tisz­taságban felnevelkedve nemzeti ideálokért lelkesedni és küzdeni képes legyen. A vallás- és közokt. m. kir Miniszter ur­nák folyó évi március hó 6-án kelt 26.998— 922. VI. számú rendelete értelmében felhívom tehát tankerületem összes állami, községi, felekezeti és uradalmi iskola igazgatóját, vagy annak vezetőjét, hogy évenként leg­alább 3-szor, a folyó iskolai évben pedig legalább 2-szer szülői értekezleteket tartsa­nak. Az osztatlan elemi népiskolákban a ta­nító, osztott elemi népiskolákban az igazgató vezető tanitó és a tanítótestület,, a gondnok­ság, illetőleg az iskolaszék bevonásával együt tesen a legnagyobb körültekintéssel rendez­zék az összejöveteleket és gondoskodjanak azoknak a szülők előtt való kívánatossá, ér­dekessé és minden fölött értékessé tétéléről,, napirendre tűzvén mindazokat a kérdéseket, illetőleg azoknak szülők bevonásával való megbeszélését, amelyek a fentebb emiitett cél elérésére alkalmasak lehetnek. A szülői értekezleteken tárgyalandó kérdések közül kiemelendőnek tartom, a tanulók jellemének fejlesztésére,, vallásosságának és hazafiassá­gának emelésére, testi- és lelki tisztaságá­nak és épségének biztosítására,, betegségek ellen való küzdelemre, a rendes iskolábajá­rásra,. a tanulók iskolánkivüli foglalkoztatá­sára, munkásságára, magatartásának ellen­őrzésére,. társadalmi nevelésére vonatkozó kérdéseket s mindezekben a szülői ház sze­repének kiemelésére, a szülői háznak általá­nos közreműködésére vonatkozó kérdéseket Természetesen a szülői értekezletekről min­den politikai és felekezeti kérdés kikapcso­landó. A szülői értekezeletek összehívása egyrészt a helybeli sajtó utján, másrészt a tanuló ifjúság utján körténhetik. A szülői értekezletekről, valamint azok észlelhető hatásáról hivatalomhoz minden tanév végén rövid, összefoglaló jelentést tenni kérek, hogy ezen jelentéseket a mi­niszter úrhoz felterjeszthessem. Feleslegesnek tartom tankerületem ta­nítósága előtt ezen kérdés nagy horderejét és fontosságát — tekintettel a háború, a for­radalom és a kommunizmus által az ifjúság lelkében okozott káros és lépten-nyomon ta­pasztalható tünetekre — fejtegetni. Ezen szülői értekezletek minden sikere a gondos és kellő körültekintéssel végzett előkészítéstől függ, a tanítóság fel kell is­merje, hogy az iskola így, a szülői ház utján értékes segitő társat lel a társadalomban s a társadalom ezen összejövetelek, értekezle­tek hatása alatt nagyobb figyelmet fog for­dítani az iskola nevelő hatásat lerontó körül­mények ellensúlyozására. • Nyiresnrbástf '922, március IQ-éh. Benkő Afiérá» . . „ " t, farafrfögyeíö. Kis Naptár. Április 4. Kedd. Kath. Izidor et. Prot. Izidor. Apolló-Mozgó: A béke Nordisk film (7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó,< Az oberammergaui le­genda, passiójáték 7 felvonásban. (5, 7 és 9 órakor.) Városi Színház-Mozgó : Lilike kaland­jai, Hollay CamiUa személyes fel­léptével (6 és 9 órakor.) Modern Kabaré: Az uj társulat bemu­tatkozása. (9 órakor.) I IV. Karoly. | Rab-magyar sorsunkban : Halálod megrendít... Hol van az igazság ? ! Hol van a magyar-hit ?.'... Tragikus sorsodban Megkönnyezünk téged... S megrendült szivünkkel Imádkozunk Erted! Akárhogy volt... régen ... Mégis miénk voltál! Nagymagyarországból Elűzött rabkirály ! Bánat és remény közt Lelkünk kétség marja... Hová is jutottál Isten rabmagyarja ? !... Összetört magyarja !... ijj. Radványi Sándor. — Eljegyzés. Katz Szerén Zalkod Lefkovics Jenő Sárospatak jegyesek. — Közgyűlés. A nyíregyházi ág. h. ev. Lem vegyiét f. hó 9-én délután 4 órakor Laz ág.' ev. központi iskola dísztermében rendes közgyűlést tart, melyre a tagokat ezúton is szeretettel meghívja az Elnökség. — Az államrendőrség nem engedi a szkeccsek előadását a YÍ"osi Színházban. Az államrendőrség nyíregyházi kapitány­sága a színház tűzveszélyességére való te­kintettel megtittolfi, hogy a színházban előadások vagy moziszkeccsek tartassa­nak. A rendőrkapitányságnak ezt a hatá­rozatát a debreceni kerületi főkapitány­ság jóváhagyta, i'gjy tehát a városi színház­ban ezentúl moziszkeccs sem tartható. Ez körülmény csak még jobban fogja sürgetni a városi tanácsot, illetve az üzemi hiva­talt arra. hogy az uj mozi tervbe vett fel­építtetését most már haladéktalanul hajl­sa végre. — Ilymen. Hyros .András, dr. Gróf Eorgách Balázs uradalmi erdésze március hó 15-én eljegyezte Szabó Marcsa urleányt Tornyospálczán. — Megzavart betörők. Groszmann Sá­muel Kossuth-téri borkereskedő üzletébe az éjjel a zöldség-tér felől ismeretlen tet­tesek betörtek és onnan nagymennyiségű bőrt elloptak. A tolvajokat ugy látszik -va­laki megzavarta, mert az utcán sok talp­bőrt és sevró felsőbőrt találtak elszórva, A nyomozás megindult. — öngyilkos lett bánatában Mocsár Ilona 19 éves nyíregyházi lakos,, teg­nap délelőtt 10 órakor marólúgot ivott. Sú­lyos sérülésével az Erzsébet-4cözkórházba saállitották. Kihallgatásakor azt adta ető, hogy tettét szerelmi bánatában követte el, mert egy fiatalember, akivel már egy év óta folytatott viszonyt, elhagyta és mással tépefl házaseáfioa: _ ; „• "i -

Next

/
Oldalképek
Tartalom