Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-02 / 50. szám

jtöZfBODÉK 1922. március 2. MMNMSMumatMMHaaMB A Szabolcsvármegyei Vitézi Szék bálja. A Korona-szálló terme február 28-án Karnevál búcsúján mintha ujjongva ünnepelt fejedelmet várna, a művészet varázsvesszejével támasztott szin, fény, nemes formák elragadó szépségébe van vonva. A keret, amelyet Stolíl Károly százados, Sza* Lay Pál festőművész, rajztanár és Kovách Tibor városi mérnök remekbe terveztek, valóiban fejedelmet vár, a Vitézi Szék fejedelmi gonldlolátának bevonulását ezekbe a termekbe s ezeken át a még pompásabb hajlékba, lelkes magyarok szivébe, hogy ott szebb jövőt sarjasztó otthonra találjon. Ma van a Szabolcsvármegyei Vitézi Szék bálja. Katonai és polgári rendezők nagyszabású, lelkes előkészítő munkája Reviczky László tábornok vezetésével' a Vitézi Szék karának és a nagy vigalmi bizottságiak egész vármegyénkre kiható akciója már eleve biztositották ennek a nemes intencióju estnek fényes sikerét. Mikor kedidjen este betekintettünk a diszes termekbe, az már készen várja nemes vendégeit. A lépcsők friss fenyőfüzére most nem a sablonos lombdisz, hanem Ízléssel

1 átgondolt vonalakban fonódik a karfára, a falra. A termek disze megkapó. Ilyen szép még sohasem volt a Korona. A nagyterem bejáratával szemben gazdag szmimaszőnyeggel boritott piedesztál' van a bálanyák részére. Középen perzsaszőnyeg és bíborbársony baldachin alatt a kormány zó olajképe babérfák között. A nagypáholy falait biborszövet fedi, előli nemzetiszínű drapéria zárja el. A fenyőlombdisz barokvonalakban kúszik a mellvéden, amelyet aranyos cimer ékesit. Bordóemyős lámpából omlik a fény. A' páholy fellett bársony drapéria, örökzöldiből font lant moaréselyem nemzetiszinü szallaggal. Kétoldalt két sas kiterjesztett szárnyakkal. A nagypáholy mellett zöld lombfalak meleg hangulatú lu|g|asokra osztják a folyosót. A lugasokban asztal, székek, batikernyős lámpa. A lugasban szőnyeg, füzér, zászlós cimerek összhangzó szin hatása, mindenütt. A páholyokból is perzsaszőnyeg omlik lie és mindegyikben más más szinü lámpafény áraszt melleg hangulatot. Nem ismerünk rá a kisteremre sem. A par(kettett perzsaszőnyeg borítja. Borszékek nyújtanak kényelmes pihenőt. Magas állólámpa drapp selyem ernyővel, a falakon szőnyegek és Szalay Pál hangulatos festményei. Kilenc órakor elhelyezkednek a címeres jelvényes rendezők. A folyósókon sisakos katonák állnak sorfalat. A nagyterem egyik fülkéjében vitézekkel találkozunk. Vitéz Botos András tiszthelyettes berkeszi, Vitéz Szőke Péter tiszthelyettes pátrohai, Vitéz Istvánffy Elek törzsőrmester, komoróii vitézi telkes jött el a Vitézi Szék báljára. Szőke Péter elhozta a nemzetes asszonyt is. Majd sorra érkeznek a fényes vendégsereg tagjai'. — Kilenc óra után felzendül a Rákóczi-induló, megérkezik a honvédelmi kormány képviseletében Kratochwi* Károly tábornok, körlet parancsnok s a Vitézi Szék törzsének képviseletében Vitéz Toókos Gyula törzskapitány feleségükkel. Itt látjuk Reviczky László tábornokot, [nagyszámú törzstiszt élőn, Ghiezy Tihamér m. kir. allamrendőrségi kerületi főkapitányt, Lovassy József főfelügyelő, rendőrkerületi parancsnokot, az egyházak képviselőit, Geduly Henrik püspököt, Énekes János kanonokot, a polgárság ilLlusztris képviseletét rfr. Jármy Béla főispánnal élükön, A gyönyörű terem előke lő ízléssel öltözött hölgyek, egyenruhás, frakkos urak színes csoportjának pompás kerete. A hölgyeknek meglepetésben van részük. A rendezők Szalay Pál' festőművész kézifestésü táncrendjével keSdveskednek. Tiz órára megtelik a terem s a karzatok a fényes bál vendégeivel'. Csakhamar rágyújt Mantu Aladár teljes gárdával felvonult kitűnő zenekara az Őrmester és kapitány Nem stimmol már ezután Rapportra... kezdetű ropogós csárdásra. Kratochwitl' Károly tábornok, körlietparancsnok Jármy Béláné főispánnéval, Reviczky László tábornok Kratochwitl Károlynéval, Okolicsányi Lajos Báró Molnár Viktornéval, Péchy Gábor Toókos Gyulánévafl nyitják meg a táncot, mely fesztelen jókedvben regggelig tart. Az első négyest hét colloneban nyolcvan pár táncolja. A négyesrendezők: Sürger Jenő százados és Székely. László. A második négyest ifj. Mikecz Miklós rendezi. A dliszes teremben mindvégig festői látványt nyújtanak a táncosok. A megjelent hölgyek közül a következők nevét sikerült lejegyeznünk: Asszonyok: Alvrcnschild Károlyné, Ányos Aladárné, Becsky Andrásné, dr. Bencs Kálmánné, Buday Anldorné, Búzás Istvánné, Bodor Zsigmonidlné, Csűrös Gyuláné, Cserta Kálmánné, Ehrlich Antalné, Erdélyi Earkasné, Faragó Ödönné, Ghiezy Tihamérné, Özv. Grandics Otííönné, dr. Garay Gyuláné, Gedüly Henrikné, Gerlóczy Lászlóné, Gerlóczy Gáborné, Görgey, Lajosné, Groák Lajosné, Gencsy Károlyné, dr. Horváth Dezsőné, Heringh Andlorné, özv. Hauer Jenőné, Issekutz századosné, Irinyi Csabáné, dr. Jármy Béláné, Jármy Menyhértné, Jánószky Gyuláné, Kratochwill Károlyné, Kállay Miklósné, Kállay, Emiiné, Kausay Tiborné, dr. Kausay Ödönné, Kovács Andrásné, Kovách Árpádné, Kovács Dezsőné, Kovács Lajosné, — Krasznay Sándorné, Klár Leóné, Kiss Mihályné, Lator Zol'támié, dr. Lázár Ferencné, Lázár Károlyné, László Imréné, Mikecz Istvánné, dr. Mikecz Lászlóné, Marsalek Jánosné, Miller Jánosné, Báró Molnár Viktorné, Nozdroviczkv Lászlóné, Oko licsányi Lajosné, Orbán Andrásné, Orbán Rudolfné, Perczél, Dénesné, Reöck Istvámié, Retsky Andrásné, Rónay Jenőné, özv. Sefcsik Józscfné, Báró Splényi Viktorné, dr. Sasi Szabó Lászlóné, dr. Szmrecsányi Lászlóné, Szentimrey Istvánné, Szőke Péterné, Toókos Gyuláné, Tóth Lászlóné, özv. Tóth Béláné, Torys Gyuláné, Vass Jéenőné, Vay Miklósné, Bá(Tó Vieland Albinné, Vincze Andírásné, Wack Károlyné, Újhelyi Károlyné. Leányok: Barzó Irén, Bordeusz Böske, Dohnál Olga, Decsy Margó, Erdélyi Ilonka, Fráter Dodó, Garay Etta, Groák Berta, Geduly Baba és Gyöngyi, gróf. Hoyos Kamilla, Hauer Irén, Jákó Margit, Jánovszky Piroska, Klár Bózsi, Koncz Erzsébet, Kovássy Margit, Kiss Sárika, Krasznay Ili és Joli Kölcsey Erzsike, Lórencz Ilonka, Mikecz Sári, Móritz Margit, Prok Magda, Prok Juci, Reök Gabi, Sefcsik Piroska, Szmrecsányi Kató, Tóth Sári, Vitéz Irénke, Varga Alice, Verkedy Manyika, Újhelyi Auguszta, Újhelyi Krisztina. Átértékelés. Ha a pénzintézetek, ipari és kereskedelmi stb. vállalatok mérlegeit figyelemre méltatjuk, azt láthatjuk, hogy azok a vállalatok, amelyeknek ingatlanaik is vannak, ezeket az ingatlanokat épen ugy a beszerzési áron szerepeltetik mérlegeikben, mint a berendezéseket és aZ egyéb ingóságokból álló vagyontárgyakat. Pénzügyi szaklapok irnak arról, hogy a különféle vállalatok rnutt évi mérlegeinek elkészítése és a közgyűlések megtartása késik, mert nagy bizonytalanságban vannak különösen a hadikölcsönök értékelése terén, úgyannyira, hogy ha a hadikölcsönöket mai értékükben szerepeltetnék mérlegeikben, nagyon sok intézet nem tudna másminő, mint csak veszteséges mérleget készíteni. Méjg egyet. . A vagyonváltságról szóló törvény engedélyt ad arra, hogy azok az intézetek, a melyek a vagyonváttságot egy összegben fizetik le és készpénzben, jogosultak a tulajdonukban levő ingatlanoknak mérlegszerű értékét, a lerótt vagyonváltságöszszeg mértékével felemelni. Az itt felhozottak, tág perspektívára nyújtanak alkalmat. Az évi mérlegek elkészítésénél, a hadikölcsönök átértékelése tekintetében ugyanaz az elv volna követendő, mint a vagyonváüság készpénzben váló lerovásánál. Semmi tekintetben nem befolyásolja a mérlegeket, illetve azok eredményét, ha a hadikölcsönök értékcsökkenésének mértékéig , megenjgjednék az ezirányban alkotandó intézktídíések, az illtető vállalat birtokában* evő ingatlanok értékének felemelését es emez átértékelt számnak, a mérlegbe iktatását. Hiszen, ha az egyes intézetek mérlegeikben az ingatlanok értékét tekintjük, szinte csodálnunk kéli, hogy milyen mesésen potom áron becsülik azokat. Amikor tudjuk, hogy manapság üres telkeket is ha azok valamennyire elfogadható helyen fekszenek a községeknek és városoknak, alig lehet százezer koronán alól megszerezni, akkor találunk vidéki intézeti mérlegeket, ahol nem is az > ingatlan«, hanem »ingatlanok« cime alatt, negyvenezer koronát alig meghaladó összeg szerepel. — Többemeletes paloták szerepelnek a mérlegekben 300000 koronás értékkel. Hatalmas épülettömbök értékeltetnek másfél millióval. Általában azt mondhatjuk, hogy ezek a mérlegek, az ingatlanokat, azok hetvened vagy hatvanad) részével szerepeltetik mérlegszerű értékeléseiknél. Ha gondolkodtunk, akkor ezt hibának kell tartanunk. Hibának azért, mert nem felélnek meg a kereskedelmi törvény ama rendelkezésének, amely szerint a vagyont azzal az értékkel kell leLtárba venni, amellyel az a leltározáskor bír. De hiba azért is, mert ha a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok mérlegeiből állitanók össze azok vagyoni állapotát, akkor a békeideivel szemben óriási csökkenést kellene megállapítanunk, a valutáris differenciák figyelembe vétele mellett és ha ezekből kellene és lehetne a nemzeti vagyonra következtetnünk — mint ahogyan nagy vonásokban lehetséges is ez, akkor a Csonkaország nemzeti vagyonának olyan minimális összegét találta ók, amely semmiképen sem állhat meg. De más szempontból is helyes lenne az ingatlanoknak átértékelése. Ha a mai nyomorúságos lakásviszonyokat tekintjük és figyelemre méltatjuk azokat a szigorú intézkedéseket, amelyek „ELITÉ" előadások keretében ma a Városi Színház Mozgó teljes 3£ötüMllZ8H@JlSF ^^ ^szegéáriQu^ netét" P. Menichellivel mutatja be.