Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-02 / 50. szám

19S1 míhnus í a successiós államokban érvényesek ,azt kelt találnunk, hogy nem is olyan bolond dolog, kényszer intézkedésekkel szorítani a különböző vállalalokat arra, hogy laká­sokat építsenek, ha csak munkásaik és tisztviselőik részére is. Ugyanis ,semmit sem változtatna az egyes nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok mérlegén az, ha birtokukban levő ingatlanokat a mai viszonyoknak megfelelőlég átértékelnék és ha az átértékelés folytán jelentkező nyere­séget bizonyos meghatározandó mértékben adómentesen, lakások épi ésére fondiianák. Ez a körülmény effective ,semmiben sem befolyásolná kedvezőtlenül a mérlegeket és az üzemek, vagy vállalatok folyó üzle­teiből származott és származható ered­mények változatlanul juthatnának a rész­vényesek és az üzletrészesek birtokába, osztalékként. Iliyen álérlékelés ese én, még a részvények is önként javulnának addig a mértékig .ameddig az illető vállalat fo­lyó üzleteiből származó eredmény az. megengedi Ennek a gondolaLnak kellő megfonto­lása és törvényhozási, avagy akár csak rendeleti uton váló rendezése is, a gondol­kodó előtt széles perspektívát kell, hogy feltárjon, ugy pénzügyi, mint általában nemzetgazdasági szemszögből és kell, hogy mérlegelje azt a gondolatot, hogy a felvetett kérdés megfelelő rendezése,' gaz­dasági fellendülésnek lehet hatásos magva. Píssajer János, Az áruló sárga bőrkabát. Nyíregyháza, március 1. A Nyirvidék tudósítójától. A mult hó 17-én egyik nyíregyházi éjjeli mulatóban Nagy József polgári rendőrnek feltűnt egy sárga bőrkabátos férfi, akinek bizalmatban arca és modora arra emlékeztette az éles szemű polgári rendőrt, hogy a sárga bőrkabátossal raz­ziák alkalmával találkozott Fel is ismerte l>enne a néhányszor igazoltatott Cseh Jó­zsef hely és fogJJatkozásiiélküli villanysze­relőt. Csehet nyomban igazoltatta a va­donatúj sárga bőrkabát dolgában, de a sárgakabátos azt vallotta, hogy a bőrka­bátot Budapesten vásárolta 13 ezer koro­náért. Mindenképen gyanús volt Cseh Jó­zsef, akit a polgári rendőr előállított a rendőrségen. Itt is erélyesen tagadlott s nem is volt semmifele bizonyíték ellene, bár a zsebében talált K. M. monogrammos zsebkendő is fokozta a rendőrség gyanú­ját. Cseh Józsefet ezután beszállítóIták az Erzsébet közkórházba, mert amint vallotta Beregszászból szökött meg tár sávtat, Orosz Andrással s útközben a havas uton elfagyott a lábuk Csehet a kórházban, Oroszt a lakásán ápolták, a nyomozás azonban tovább folyt ellenük. Az államrendőrség fáradozását ez alkalommal is siker koronázta. Értesülést kapott Beregszászról, hogy ott Kertész Mór ügyvéd lakását felilörték, kirabolták a házban lévő Glász-féie divatárukereske­déssel együtt. Ebben az üzletben árusí­tottak olyan sárga bőrkabátokat, amilyent Cseh József is viselt és a nála talált zseb­kendő monogrammja is egyezett Kertész Mór nevével. Cseh Józsefet társával' együtt, felgyógyulásuk után újra vallatóra fogj­ták. A terhelő adatok súlya alatt mindket­ten megtörtek és beismerték, hogy ők kö­vették el a betöréses lopást Beregszászon. Az elrabolt holmit részben cseh megszál­lott területen, részben Budapesten értéke­sítették. Cseh József mindent eladjott há­JNCtxiwidék rom zsebkendőn és a szép sárga bőrka­báton kívül, amelyet azonban vesztére tar­tott meg. i A beismerésben levő betörőket az ál­lamrendőrség előzetes letartóztatásba he­Nyiregyháza, február 28 A Nyirvidék tudósítójától. A borbélymestereket élénken foglal­koztatja a vasárnapi munkaszünet kérdé­se. Az e tárgyban irt közleményünkre ma egyik nyíregyházi borbély és fodrászmes­ttertől a következő levelet kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Urü Becses lapjának f. hó 24-iki számában közölt > Mozgatom a teljes vasárnapi mun­kaszünet érdekéhen' cimü cikkre a félreér tések elkerüléseé végett tájékozás szem­pontjából a következők közlésére kérem: A vasárnapi munkaszünet szabályozá­sánál a Magy. Kir. Kereskedelmi Minisz­ter ur által kiadott legutóbbi renldtelet a borbély és fodrász iparra ekkép renjdielke­zik: Budapesten és azon vildléki városok­ban, ahol két éven belül három hónapig egyfolytában zárva voKak vasárnap a bor­bély üzletek, ott a teljes vasárnapi mun­kaszünetet rendeli a miniszter ur. Azon városokban pedig, ahol két éven belül há­rom hónapig egyfolytában nem voltak egész vasárnap zárva a borbély üzletek, ott a rendelet megengddii a borbély üz­leteknek délig való nyitvatarlását. A cikkben felhozott azon állítás, hogy a helyi mesterek tekintélyes része szintén kívánja a teljes vasárnapi munkaszünetet, ez csak annyiban fele* meg a valóságnak, hogy a bel téren egy pár mester szorga l ­mazza azt, mivel üzletük köznapokon is eléggé forgalmas és nincsenek ráutalva, hhogy vasárnap üzleteiket nyitva tartsák, de a nagv többség ellene van a teljes va­sárnapi munkaszünelnek, meri egziszten­ciális ft'deke ugy kívánja, amit eléggé bi­zonyít az, hogy az ez ügyben tartott érte­kezletükön tizennégy szóval öt ellen el­vetettük a teljes vasárnapi munkaszüne­tet. Tehát kérünk mindenkit, hogy ezen egzisztenciális jogunkat ne ijgyekezzék csorbítani senki, mert Nyíregyházán a legtöbb borbélymesterre létkérdés a vasár napi nyitvatártás. Hogy munkásaink dolgoznak a teljes 3 —M——•— lyezte s minthogy mindketten kijelentet­ték, hogy magyar állampolgárok, bár a betörést idegen megszállás alatt levő te­rületen követték el, á'adta őket a- nyír­egyházi kir. ügyészségek. vasárnapi munkaszünetért, az nagyon ért­hető, de nem azért, hogy egy nap pihe- j nőjük legyen, mert hiszen pihennek ők I eleget köznapokon, amennyiben a borbély j iparnál nincs meg az egyfolytában való l| munka, mint más iparágaknál. Az sem<| mondható, hogy az Istenházába akarnak I menni, róla megemlékezni. Erről volt 1 módomban meggyőzőJdltii a kommün alatt, | amikor egy pár vasárnap a kényszer ha­tása alatt kénytelenek voltunk üzleteinket zárva tartani. Mint jó keresztényhez iüő elmentem a templomba Istennek szolgál­ni, de én bizony sohasem láttam ott egy borbélysegédet sem. Azonban borotvál­kozni akkor is lehetett, de nem a borbély­üzletekben. A borbélysegédek jót tuidiják, hogy Nyíregyházán a borbély iparnál lehetet­len a teljes vasárnapi munkaszünet, mivel a munkaviszonyok nem engedik meg. De talán épen ezért akarják a teljes vasárnapi munkaszünetet, mint budapesti kollégáik, akik a mesterek rovására vállalnak mun­kát vasárnap, természetesen a saját zse­bökre: Bizonyára itt is a budapesti rend-' szert akarják meghonosítani és ami a ieg­kómikusabb a dologban, hogy a budapesti borbélymesterek vasárnapra is fizetik se­gédeiket. Ezt elkerülendő,, mi nyíregyházi bor­bélyok ragaszkodunk a vasárnapi munká­hoz, mert ettől függ a k^több mesternek, egzisztenciája és azt hiszem az a vasára napi kereset egyedül csak minket illet, a<kill nagv adót, nagy boltbért fizetünk, drágJ fűtés, világítás és egvéb kiadásokkal tartl juk fenn üzleteinket Ejjy önérzetes munkás nem kívánhatja! azt, hogy kenyéradójának megkárosilásá-l val őt meg nem, illető anyagi előnyöket! szerezzen magának. Még a segédi karhoz volna egy pár szavam, t. i. az, ha a segédeket, a teljes vasárnapi munkaszünet elérésében neinj vezérli más szempont, mint a kényelmi, ak kor hagyják annak kivívását a jobb időkre •nem akkor, amikor annyi kis egzisztencia Négyen fuladtak a Tiszába. Törvényszéki főtárgyalás a gondatlan csolnakos ügyében. Nyíregyháza, március 1 Saját tudó­tónktól. Még 1919. augusztus 24-én tőrtént, hogy hat berúgott cigány VencseHŐrtél át akart kelni a Tiszán s felszólították Bor­sos Ferenc csolnakost v hogy vigye át őket a túlsó oldalra. Borsos nem akarta fölven­ni valamennyiüket, mert a csolnak befo­gadóképessége nem hét emberre volt szabva, hanem kevesebbre, azonkívül a cigányok nagy csomajgtokat is hoz ak ma­gukkal, amelyeket át akartak csempészni a túlsó oldalra. A cigányok azonban köve­telődztek, kiabáltak, mire Borsos fölvette őket rozoga jármüvébe és megindult ve­lük. Alig távolodtak el a parttól, a csolnak hirtelen elsülyedt és a benne ülő hét em­ber kétségbeesetten igyekezett kievickélni a partra, de ez csak az úszni tuxló csolnap i kosnak és két cigánynak sikerült, mig Ban- | csok Mihály vencsellői, Balog Julianna gávai, Sugár Ferenc és Fuvar Károly gé­gényi lakosok belefuladtak a vizbe. A Fu­var Károly hulláját még aZnap sikerült kifogni a Tiszából, a többiekét pedig el­vitte a sodró viz. A királyi ügyészség Borsos Ferenc el­len négy rendbeli gorudiaHanság ál at oko­zott emberölés vétsége mialt emelt vá­dat. A nyíregyházi törvényszék tegnap tár­gyalta az ügyet s Borsos Ferencet üsszbün­tetésül 2 heti fogházra ítélte. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményül' mérle­gelte azt, hogy Borsos csak a cigányok erőr szakos fellépésének halása alatt engedte mind a hat embert csolnakába s igy a halálos szerencsétlenségnek legnajgiyobb mértékben a vizbefullak maguk voltak okozói. Nyilatkoznak a borbélymesterek a vasárnapi munka­szünetről. | Az Apollóban van AZ EZ ERARCÚ EMBER II.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom