Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-19 / 41. szám

t Mtt. fehwftx 19 Nyíregyházi írók. A Bessenyei Kör irodalmi matinéján elmondotta Kardos István. Dr. VMórisz István Az alkotás és irói művészet lélektanában a legizgatóbb kérdés marad mindig, mennyi megy át az emberből az iróba ? Minden iró, művész kettős eltetet él, mint a színészek. Jókai bizonyára átélte a keleti élet minden káprázatos gyönyörűségét, mikor a Svábhegyen a kora nyári reggeleken rigófütty és rózsanyilás idején Íróasztala mellett gömbölyű gyöngybetüi ezreit rótta. Jászai Mari,, vagy Márkus Emilia egyéniségében kell lenni valami nagyszerűen asszonyinak,. hogy eljátszott alakjaik az életet anynyira megfelségesitő művészet igazságával törnek reánk. Ezt a gondolatot forgatom magamban, mikor Vietórisz István lírájának kulcsát, forrását kutatom. De annyira elrejtőzik gondolatai mögé, oly nehezen engedi megláttatni a törhetetlen embert. Pedig lírikusoknál sokkal könnyebb ezt megtalálni, mint az epikusoknál vagy drámaíróknál. Dalait technikai készség, tartalmas és mély gondolatok költői formában való megjelenítése, festői erő jellemzik és valami melancholikus báj,, valami rejtett szomorúság, vagy tartózkodás. Vietórisz Istvánt talán az élet mindennanapos apró-cseprő munkája, lelkiismerettel végzett sok kötelessége vonja el attól a költői bátorságtól,, hogy nem törődve senkivel és semmivel, ugy énekeljen, ahogy benső, igazi én/e diktálja. Taine milieu elméletét igazolja a költeményeken átvonuló érdekes és sajátságos lelki megvilágítás. De nekem így kedvesek ezek az írások így ahogy vannak. Oly nyugalmasan, szépen tisztán haladnak. Pl. Mintha napfény hajnalban megindul, Aranyba vonva völgyet, bérceket, Ugy szállt az igen messze tengeren tul, Felrázta álmukból a lelkeket. Meddig bolyongtok árva éjszakában ? Miért üldöztök most is engemet ? Óh nézzetek szét, jme más világ van I Alapja erkölcs, béke, szeretet. Hogy mennyire sordinó alá rejti érzelmeit,, a legjellemzőbb tán az a két sora, mikor a szerelemről azt mondja : Ifjúságom rögös utján Buzdítom a jóra ... Más tán mindent elsodró piros vérhullámmal, gátat elsöprő érző vágyakozással jeleníti meg ezt a hatalmas érzést, nála a fehér virágok köntösében bólintgat felénk'kecsesen ártatlanul, leányosan. Pedig drámai erővel is tud zengeni, pl. mikor a szeretetlen világot ostorozza : Olcsó az erkölcs, most a szűz erénynek A kapzsi kéj készit halotti tort, Hol becsületnek tisztasága fénylett, Csalás, hazugság mindent elsodort. Epikai müvei drága szép emlékek visszhangját keltik bennünk s az ezeken átvonülo költői subjektiv megindultság sajátságos varázst ad az egésznek. Ha a filozófiai alapot keresnénk, azt az életszemléletet, mely szerint életutjait igazgatja és irányítja, Kant és kortársai, a nagy német filozófusok elveiben találhatnók meg, kik azt mondták, hogy az élet célja a kötelesfségteljesités, a munka. Igazán örülök hát, hogy a mai alkalommal, az ámyas erdő, karácsonyi ének, a napkeletre szálló felhők s a csendes tiszta éjek dalnokát elragadhatom a kategorikus impev rativustól, és azt mondhatom neki: Csak énekelj azokon a szivtiszta hangokon, melylyel a Mindenható megáldott, s légy ezentúl is a reménynek, szeretetnek, hazafiúi igaz érzésnek lantosa ! !. I ].,„ ).... A láthutailan ember Zétája szerint Vietórisz István a lelkiismerete rabszolgája. Vertse K. Andor Tizenhárom éves korában már redaktor Vertse Andor, az önmaga által irt, rajzolt, másolt és kiadott ifj. folyóirat szerkesztője. Azután bölcsész, zongorista, jogász, tisztviselő, iró, zeneesztétikus, nyugdijas, hivatásos újságíró oly gyors egymásutánban, mintha ezzel amerikai tempót akarna diktálni és csinálni. S ma 31 év körül, könyvek, újságcikkek és tanulmányok egész sora áll a háta mögött. Ezt a rekordot Diogenes, a sinopei gö- j rög filozófus névhordozója igazán bravuro- * san tette meg. Általában sok paradoxont lehetne benne j és nála találni,, ha a láthatatlan embert ke- | ressük. ' i •; ÜW -Y j Diogenes életmódjával azt akarta bebi- j zonyitani, hogy az igénytelenség a legfőbb jó Hát a mi Diogenesünk ? Szellemiek terén kétségtelenül nem az igénytelenség híve. Legalább ezt mutatják az írásai s hogy másokkal szemben sem helyezkedik feltétlenül erre az álláspontra, igazolhatja a szerkesztői papírkosár. Diogenes hordóját semmiféle vonatkozásban még érinteni sem kívánom. Maradna hátra a lámpa, mellyel a cinikus filozófus fényes nappal embert keresett. És itt álljunk meg. Én is az efcnbert keresem és ki merem mondani, hogy én az ő komoly írásait szeretem és becsülöm jobban,, mint a vidámabbakat. Vertse Andor tudni illik széleskörű,, sokszor lexikális tudásu író,, emellett igen érzékeny,, idealista, az élettől sokat kivánó és váró lélek. t Irtózik a hétköznapiságtól, az élet apró megbántásaitól, felveszi hát egyszer a cinikus, másszor a humorista köpenyt, s játsá fölényességgel szeretne felülkerekedni az eseményeken. Itt van hát a nyitja a léleknek. A clown nevető arcráncai között, a szem szögletében sokszor egy-egy könnycsepp csillog. Ilyenkor jön aztán a sarcasmus, az irónia. Csak egy rövid részletet ennek igazolásául : Nem rosszak alapjában véve az emberek csak kissé önzők — mondja — főkép a pénz ) az, ami kiforgatja lelküket eredeti mivoltá- j ból. Ezért a hatalomért képesek minden rossz j ra. Ezért nem bírom én sokáig az emberek között való tartózkodást, ezért megyek vissza a csöndes természetbe, a könyvek közé, a muzsikához. írói tehetségére ráillik,, amit ő j mond a muzsikusokról, felosztván * őket í abszolút és programmzenészekre. Vertse Andor mint iró az első kategóriá- j hoz tartozik, ki mire leül íróasztalához, már j kész a tárggyal, anyaggal, móddal, csak j játékszerűen le kell irnia. Sokszor napokig nem tud dolgozni, mikor aztán hangulata,, kedve van, ég a keze alatt a munka. Azt irja egyszer : Sajátságos, hogy akinek mestersége az írás,, irtózik tőle, akinek pedig tisztességes foglalkozása van, az egytől-egyig irodalmi babérokra vágyik. A Syrius csillag felé c. müvében oly kedves bánattal és lemondással ecseteli a gyermek és ifjú vágyát az elérhetetlen ábránd világ felé és csalódását az emberekben. Fájó szivvel sirok befelé — mondja — és fordulok el az ígéret földjétől. Ezért szeretném azt mondani neki, hogy vegyen ugy bennünket embereket, amilyenek vagyunk, kicsinyesek, önzők, rosszak, néha tán gyöngédek, meghatottak. így változatos az irói kaleidoszkóp. Aztán térjen vissza a muzsikához, melyről azt mondja, hogy mindennél drágább kincse az embernek. Folytassa zeneesztétikai tanulmányait, s aztán, ha még kedve van, humorizáljon annyit, amennyi csak tetszik. Vertse Andor bohémságának rabszolgája — Fényes lJ&Aú könyve: »A forradalom okai ós a Tisza-bűn per vádja« újból! kapható az Uj.ságboltban. M I 1 r•" l % Cr f f*} t~> < • • r> o í xt r >1 diadal mo&cj/á Február 17, 18, péntek, szombat 5, 7 és 9, 19 én, vasárnap 3, 5, 7 és 0 órakor Katonazene kísérettel Tavaszi szerelem dráma 5 felvonásban. :•: Játszák : MaUyasevszky Ilona, Fenyvessy Emil, Uray Tivadar, Bánky Vilma, Takáts Ily. Vandory Gusztáv. Kiséretiil J 2 felvonásos burleszk. i; Zigottó és a kémek Felhívjuk figyelmét GYAPJÚ. Uradalmaknál, bérlőknél és kereskedőknél jól bevezettt szakmabeli helyi képviselőt keres előkelő budapesti vetőmagnagykereskedő czég nyíregyháza és környéke részére, gazdasági magvak eladására és vételére. Referenciákkal ellátott ajáalatokat kérünk ,,Magvak" jeligére Bokor, Benkö és Társa hirdető irodába, Budepest V. ke rület, Dorottya-utca 7. 734-1 am Vezérképviselet Előkelő önálló foglalkozás! Gyári lerakatunk részére (mezőgazdasági kisgépek és mindenki által szükségelt tömegeikkek) azonnal átadó. Jó megjelenésű, tehetséges urak részére fényes megélhetés, állandóan növekvő magas jövedelemmel. Megfelelő áruhitelen kivül nagyobb összegű havi készpénz pótlékot biztosítunk. Az áruraktár biztosítására 50.090 K előleg feltétlen szükségelte tik. — Ajánlatokat „Egyesült gyárak" jeligére Bloekner J, hirdető iroda Budapest, IV., Semmelweiss u. 4. továbbit. 732-1 siti I

tik. B1 Sen KS m a vidéki kalapkereskedők La JSL P Osztályunkra. Beérkeztek a tavaszi újdonságok! Capellifició Monzese gyári lerakata LATIAJ-MAGYAR KERESKEDELMI R.-T. Budapest, VI. ker. Gyar-u. 28. a nyugati pályaudvar közeiében. Interurbán telefon : 183—38, 142 —18.