Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-13 / 10. szám

JSfYÍRYIDÉK 19S2. január 13. jajdult: mentsetek meg, mentsetek meg. De mire egy félóra mulya ráakadtak már halott volt. A helyszínre érkezett dr. Derűjén orvos a halál okául fulladást állapított m eg . Az áldozat A szerencsétlen áldozat Ferkó Páli 34 éves ág. ev. vallású fékező a Kiss Ernőutca 20. szám alatt lakott féleségével és 5 gyermekével. A legidősebb gyermeke 10 éves, ugy, hogy az 5 kis árva kenyérkereső nélkül maradt itt, nagy nyomor, ínség és nélkülözések elé nézve, & szerencsétlen asszony, másállapotban van, mikor meghallotta a szerencsétlenséget, ugy, ahogy. volj:. kendő és kabát nélkül kirohant az állomáshoz, de nem engedték oda férje holttestéhez, hiába kérlelték menjen haza — addig nem ment tnig a hidegétől és izgalomtói össze nem esett — A romok eltakarítása Este kilenc órakor még 30 ember dolgozott a romok eltakarításán. Délután Debrecenből különvonaton érkezett Sidó Géza főművezető a munkálatok vezetésére. A fáklya lobogó fényében szomorú látvány, tárul elénk, összeroncsolt vasvázak kerekeikkel égnek meredve szomorú obeliszkjei a szerencsétlenségnek. Sidó főmül" vezető kérdésünkre ugy, nyilatkozott, hogy reggelre szabaddá fogják lenni a síneket. s A romok eltakarításánál és a mentési munkálatoknál a helyszínen levő Horváth ' Sándor 86. sz. rendőr és Zoltán Imre fá- ' radságot nem kímélő odaadással i&egéd^- j keztek. Az eljárás már megindult annak kid e- ' rilésére, hogy a szerencsétlenségért kit terhel a feletősség. j m. Súlyos vasút, szerencsétlenség a nyíregyház, állomáson. S^^S^ü^ Három teherkocsi kisiklott. — Egy vasutas meghalt. Nyíregyháza január 12. Saját tudósig tónktól. A szerda virradóra beállott nagy havazás és erős fagy. meghozta la tegnapi nap szomorú szenzációját. A nyíregyházi állomáson tolatás közben kisiklott három szén nel megrakott vagon, amelyik Ferkó Páli vasúti fékezőt maga alá temette. A szerencsétlenség Szerdán délután 12 óra 30 perckör a Máv. pályaudvaron a 326 számú tartalékgéppel, amin Martinszki János mozdonyvezető és Kovács János fűtő teljesített szolgálatot, a 11-ik sínpáron tolatást végeztek. Amint a 25 kocsiból álló szerelvényt visszafelé maguk lelőtt tolták, az az u tolsó szénnel megrakott kocsi a 11-es váltónál levő sinelágazásnál — közvetlen a huszár laktanya mellett kisiklott. Bencs Mihály kocsirendező azonnal lieadta a szükséges zászló vészjelzést — de az ellenkező oldalon álló mozdonyvezető nem vette észre, minek következtében a két utána következő kocsi olyan erővel vágódott a kisiklott kocsihoz, hogy, mind a három kocsi a sínekről messze kivágódott és felborult. Az utolsó kocsin állt Ferkó Pál fékező, aki az utolsó pillanatig helyén maradva kezelte a féket, mikor látta már, nincs menekvés, leugrott, szerencsétlensé|. gére éppen abban a pillanatban, mikor a kocsi félreborult, ugy, hogy a 150 mázsa szénnel megrakott kocsi maga alá temette Minisetek mentsetek meg Az irtózatos recsegésre-ropogásra öszszefutottak a közelben foglalatoskodó vasutasok. Azonnal megkezdték a romok eltakarítását a kivezényelt huszárszakasz segítségével, a szerencsétlen ember kiszár baditását, kiabálni kezdték a nevét, mire a széntömeg alól elcsukló siró hangon feltahitotta, volt szekundéit kapni. Egyébiránt Kiss Józsefnek Debrecen a hárorn szekunda ellenére is jó emlékezetébe maradt. Erre vall az is„ hogy valami 25 évvel ezelőtt,, mikor egyik fiának nehézségei támadttak a maga budapesti középiskolájában,, a fiúval a debreceni református gimnáziumban szeretett volna vizsgálatot tétetni. Ebben az ügyben én is eljártam,, Kiss József személyesen is megfordult Debrecenben,, de tudtommal a fiu ott maradt Budapesten és nem lett csak egy félévre sem,, mint az atyja, debreceoi diák. Érdekes megjegyeznünk,, sőt ezt véssék jól emlékezetükbe mindazok,, akiket^ illet, keresztyének és zsidók egyaránt,, hogy a debreceni ref. főiskola Kiss Józsefet és vele együtt a többi magyarországi születésü zsidókat a magyar nemzethez számította,, pedig akkor még hol voltunk az emancipációtól,, hát még a recepciótól ? Toborzás. Kiss József debreceni diáksága. Egyik tanulótársa s

zamueli Dávid volt. Kardos Alblent a következőket írja a Debreceni Független Újságban a napokban elhunyt költőről: Köztudomásu Kiss József életrajzi adataiból,, hogy a debreceni református gimnáziumnak is tanulója volt. Fölkutattam a rávonatkozó adatokat és Karai Sándor igazgató ur szives útbaigazításával a következőket találtam az 1860—1. iskolai év 1. feléről kiállított névkönyvében,, amely a tanulók névsorát és osztályzatát foglalja magában : A névkö(nyv egyes lakjai fölött ez a fölirás olvasható: 'A Reformátusok debreceni Főiskolájának l

a Gymn. IV-ik Oszt-beli tanulók sorjegyzéke az 1860—1. iskolai év 1. felében. A nyomtatvány baloldali rovatai igy vannak kitöltve : Sorsiám : 35. TA tanuló neve : Klein József. Születés "éve: 843. Vallása: izraelita. Nemzete: niagyar. Születés helye: Mező Csat. 'Melyik megyéből vagy tartományból való? Borsod. !'Atyja, Gyámja vagy 'Gondnoka, annak ^Uapota és lakhelye: István,, haszonbérlő^ Rimaszombat. A jobboldali rovatok igy hangzanak: Jótéteményezett vagy nem : nem jótj. Erkölcs: I. Figyelemből: kielégítő. Szorgalomban: hanyag. Vallás: — Latin: dics. 'Magyar: dics. Német; kitűnő. Történelem: inem nyert osztályzatot. 'FfiMrni? • II r>crf Mértan: II. oszt. Természettan: II. oszt. Ének : wem járt. j Rajz : hanyag. Helyzeti szám: 68. A fenti adatok szerint Kiss,, akkor még ; Klein József a németből kitűnő, magyarból, latinból jeles, a földrajzból, mértanból természettanból elégtelen volt,, tehát három j tárgyból is megbukott. Bizonyára ez az egyik . oka,, hogy a II. félévről elmaradt. Vallástani j rovata üres ; hogy történelemből miért nem I kapott osztályzatot,, nem állapitható meg a névkönyvből. A mértan az algebrát és geometriát együtt jelentette Tóth József kollégiumi híres tanár münyelvi kifejezése szerint,, aki a mathematikát méréstannak magyarosította. Az osztályba 79-en voltak beírva,, akik előmenetel szerint voltak az osztályban elhelyezve. Kiss Józsefnek,, mint bukott tanulónak természetesein hátul jutott hely,, 68-ik lett. A tanulótársak között több ismert nevet találunk,, amelyek viselői Debrecen városában tisztes állásokat töltöttek be ; ilyenek Beczner Frigyes,, a reáliskoláinak elhunyt érdemes tanára,, a korán elhalt Zelizy Dániel, aki népszerű orvos volt és Debrecen monográfiáját szerkesztette. Tanulótársai közül életben van sőt friss,, jó egészségnek örvend Dávid Mihály református tanító. Különösségkép följegyzem, hogy egyik tanuló társát Bugyi Sándornak,, másikat Szamueli Dávidnak (Nyíregyháza) hívták. A névsort és osztályzatokat Tüdős János állította ki, valószínűen 1861. február havában, (sajnos a névkönyv nincs keltezve), aki osztályfőnök,, akkori elnevezéssel osztálytanár volt és aki vallást, magyar és latin nyelvet tanított. A mértarat és természettant a sziA m. kir. honvédségről szóló törvény alapján elrendelte a honvédelmi miniszter a honvédséggé vált nemzeti hadseregnek önkéntes jelentkezés utján való kiegészítését. A múlt év december 27-én kelt körrendeletében utasította a Csonkamagyarország területén levő törvényhatóságokat hogy a 17—35 éves korban levő férfiakat hívják fel a honvédségbe való belépésre. Az önként jelentkezőkre 12 évi szolgálati kötelezettség hárul. A jelentkezők egyelőre néhány heti esetleg 6 hónapi próbaszolgállatot tartoznak teljesíteni s csak azu^Sn nyilatkoznak végleg arra nézve, hogy. 12 évi szolgálatra magukat kötelezik. A 12 évi szolgálati időbe beszámittatik a már előzőleg — háború a'ilatt is — teljesített szolgálat, de beszámittatik a prőbaszolgálatí idő is. (A jelentkező a próbaszolgáliat alatt megismerheti a katonai szolgálat terheit.) Az önkéntes szolgálatot vállalók előnyös javadalmazásban részesü'linek, mivel próbaszolgálatuk tartama alatt rendfokozatukhoz képest havi 900—1500 korona pénzbeli illetményt kapnak — lakás, ruházat és ellátáson kívül!. A prób'áp szolgálat lételte után az első félévben, a legalacsonyabb illetékfokozatba havi 1100 a legmagasabb havi 1700 korona pénzbeli illeték. A pénzbeli illeték a szolgálat további folyamán fokozatosan emelkedik. A honvédelmi kormány nagy súlyt helyez arra, hogy az önként jelentkezők közül az iskolai tanulmányaikat folytatni akarók az iskolákat látogathassák. Eként alkalma nyílik a fiatalságnak a katonáskodás mellett államköltségen magát kiképezni. » A földműves nép számára is alkalmas az önkéntes szolgálat vállalás, mivel. a kormány, a földreformmal kapcsolatosan arra törekedik, hogy a 12 évet leszolgált földművest 2—3 hold földbirtokhoz juttassa. Ugyanis a zsoldpénz bizonyos hányadából visszatartandó megtakarítások) ból a jelentkező földművesnek saját községében földet fog venni s azonkívül jelei*, tékeny tőkét is ad kezükbe az első beren

J dezkedhetés költségei fedezhetésére. Nyilvánvaló hát, hogy az önkéntes katonáskodás nagy. előnyöket biztosit a jelentkezőknek. Eltekintve attól, hogy nyugdijat is biztosit azoknak, kik elvállalt kőtelezettségüknek eleget tesznek. Az elősoroltak mindenesetre kívánatossá teszik a honvédségbe való önkéntes belépést a komoly, és hazafias elemek részére.