Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-06 / 5. szám

egyhaza, 1922. január 6. 4 Péntek XLDI évfolyam. • 5. szám. a, mt tmtOOK, Wé*r* mo K, K. — Kám Ara 8 k 180 Alapította JÓSA ELE* mrkMiX Dr. & SZABÓ LASZLO Zita királyné Ottó főherceggel megjelenik a magyar r nemzetgyűlés előtt. Átadja Károly király lemondó levelét. Budapest január 5. Saját tudósitónkj­tól. Berlinből jelentik: az itteni politikai köröket erősen foglalkoztatja Zita kij- j rályné svájci utazása, amellyel kapcsolat­ban a berlini lapok a következőket irják: Zita királyné a napokban érkezik Founchalból Svájcba s jelen lesz fiának megoperálásánál. Az operáció után meg­várja fiának felépülését, majd engedélyt kér a magyar kormánya­tói arra, hogy Ottó főherceggel Magyarországra jöhessen' a nem- É zetgyülésen megjelenhessen és át­adhassa Károly királynak a ma­gyar trónról önként lemondó Jeve­lél Ottó főherceg javára. Károly király budapesti megbízottja állítólag ebben aZ ügtyben tárgyalt Beth­len István miniszterelnőkkel, de erről a tárgyalásról hir még nem szivárgott ki. Belgrád, január 5. Az itteni politikai körök a berlini lapoknak azt a hirét, hogy; Zita királynő fiának megoperálása és fel­épülése után Svájcból Magyarországba jön és Ottó főherceggel megjelenik a nemf­zetgyülés előtt, ahol átadja Károly király­nak Ottó javára lemondó levelét, nagy iz­galommal tárgyalják. Egy a kormányhoz; közelálló személy evvel a hirrel kapcsor latban a következőket mondotta: A kérdésről egyelőre nem nyilatkozí­hatom, csak annyit, hogy a szerb kor­mány álláspontja szerint a magyar det­ronizálás az egész Habsburg dinasztiára vonatkozik. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest január 5. Saját tudósitónkj­tól. A mai nemzetgyűlést 11 órakor nyi­totta meg Gál Gaszton elnök. Bejelenti azután, hogy Apponyi Albert napirend előtt kiván felszólalni. Apponyi a követkef­zőket mondotta: A napokban egy. közgazdasági szakr lap egy. magasrangu hivatalnoktól cikket közölt, amely sértő az amerikai magyaiv ságra. Ugy. értesült, hogy ez a nyilatkozat nem ugy történt, ahogyan azt a hírlapok hozták. Az Egyesült Alliamok képviselője felvilágosítást kért ebben a kérdésben, ami azt bizonyítja, hogy ez ügyben már a hi­vatalos lépés is megtörtént. Kijelenti, hogy két izben volt alkalma megismerf­keddni közvetlen közelből az amerikai magyarsággal, s mindakét alkalommal azt tapasztalta, hogy. az amerikai magyarság • nagyon jó hírnévnek' örvend az újvilágban s esze ágában sincs elszakítani azokat a kötelékeket, amelyek az óhazához fűzik. — Csak azért szólalt féli, hogy. ennek az ér­tesülésnek. mely a valló tényeken alapszik, kifejezést adjon. Utána Czeglédy Imre szólalt fel s megokolta a közmunka megintütása tárá­gyában beadott indítványát. A közműn^ kát azonnal meg kell kezdeni az állami épületeket, vasutakat rendbe kelll hozni, hogy ezek a nagyértékü dolgok ne men­jenek veszendőbe. Elnök bejelenti, hogy a javaslat tár­gyalását későbbre fogják halasztani. Ezután Karaffiáth Jenő szólalt fel a főiskolai ifjúság jelenlegi helyzete érder kében. Az ülés lapzártakor folyik. Nyugtalankodás a cannes-l konferencia előtt A jóvátétel kérdését nemzetközi konzorciumos kereskedelemmel akarják rendezni. London, január 5. Agence iWolff: A' Timesnek jelentik Párisból. Egész Fran­ciaország lázas izgalommal várja a közeli napok politikai történéseit. Mindenki csak a cannes-i konferenciáról beszél. Talál­gatják, mit hoz a konferencia Franciaor­szágnak. mely vegyes érzelemmel tekint a történendők elé, azt hiszi, hogy dicsőségén esik csorba, ha Németország részére ked­vező döntést hoz a tanácskozás. Letagad­hatatlan, hogy. a francia lelkeken setét bi­zonytalanság az ur, kellemetlen nyugtai ari­ság tartja fogva a világ szivét, Párist. A 1 kellemetlen bizonytalanságot az okozza, hogy még ma sem világos, mit akar az angol politika hatalmas koncepciójú iráj­nyitója: Lloyd George. Senkisem tudja, mi fog történni, mivel fogja meglepni Lloyd Georges Briand-t. A' cannesi konfe­renciának eddig még nincs is határozott programmja. Kereskedelmi körök azt a tervet, mintha a cannesi értekezlet Euró­pát egy hatalmas nemzetközi' kereskedeJV­mi konszorciummal akarná gazdaságilag talpraállitani, kivihetetlennek tartják és előre hirdetik, hogy ez a terv nem állja ki a nemzetközi kereskedelmi szakkö­rök kritikáját. Nagyonn egészségtelen gondolatnak ta­lálják Németországnak konzorciumba való be­vonását azzal a célzattal, hogy az ebből szár­imazó haszon felét jóvátételi kötelezettségei­nek lerovására szolgáltassa be. Hangoztatják,, hogy a legfelsőbb tanács korántsem oldhat meg mást, mint legfeljebb a sürgős problémákat és üdvös javaslatokat és kMéhivatai; SZÉCHENYKJrr >. SZÁM. iátm 588. Postscfc##w Káekstoket hm adunk vissza. tehet. Ha a konferencia látni fogja,, hogy a jóvátételi kötelezettség tervbe vett behajtása Olaszország kereskedelmének kárára lehet, akkor Annglia és Franciaország az összeüt­köző érdekeket közös akcióval igyekeznek összeegyeztetni. Búvárhajó nem támadhat ke­reskedelmi hajót. .Washinngton : Agence Havas-: Francia­ország elfogadta az amerikai javaslatoknak azt az alapfelétételét, amely megtiltja, hogy buvárhajók kereskedelmi hajók ellen támad­hassanak. Franciaország végleges elhatározá­sát egyébként csak akkor hozza nyilvános­ságra, mikor a megegyezés pontos szövege elkészül. Bizonyos azonban,, hogy hozzájárul Boodnak azon kategorikus bejelentéséhez hogy tengeri rablásnak minősítik a jövőbenn azt az eljárást, amikor búvárhajó kereskedelmi hajókat támad meg. Tárgyalnak Cannes-ban. Paris, január 5. Catines-ból jelentik : Briand és Lloyd George két óra óta tárgyal­nak. Redukálták a vörös hadsereg katonatanácsainak hatáskörét. Moszkva. Január 1-én életbelépett a[ vörös hadsereg uj szolgálati szabályzata, amely a háború előtti' szabályzat határoz­mányaira támaszkodhatik és a katonata­nácsok hatáskörét bizonyos jogokra korlá­tozza. Az uj szolgálati' szabályzat a felebb­valók tekintélyét egész terjedelmében isi­mét helyreállítja. A' katonatanácsoknak olyj; ügyekbe való beleavatkozását, amelyek nem tartoznak hatáskörükbe, lázadásnak; minősitik és bíróilag üldözik. A mai tőzsde hirei Budapest, január 5. Saját tudósítónktól. Valuták.- Napoleon 2360—2390, dollár 612—622, francia frank 4925—4975, márka 325-335, lira 2565—2685, osztrák korona 9 -10, rubel 49-50, lei 475—485, szokol 987 —997, dinár 800—810. , Devizák: Bécs 81/2—91/2, Prága 990— 1000, Berlin 315-325, Zágráb 210, Newyork 615-625. s r/£. Zürichi jelentés : Budapest 85. Terménytőzsde: buza (tiszavidéki) 2375 —2400, egyéb 2365—2390, rozs 1550—1575, árpa 1775-1850, köles 1500—1600, zab 1500—1530, tengeri 2025—2050, repce 2700 —2800, korpa 1120—1130. Sertésvásár: Szabadvásári maradvány 1325, érkezett 356, eladatott 87. Zárt vásári maradvány 108, érkezett 27. Zsirsertés fiatal nehéz 78—85, fiatal köonyü 70—80. Ára 3 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom