Nyírvidék, 1922 (43. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-06 / 5. szám

1 •JNyíryidék 1922. január 6 Egy nyíregyházi asztalosmester nyilatkozik a tanonc­oktatásról. Válasz a „Nyirvidék" cikkére. Igen tisztelt Szerkesztő Ur!! Csaknem 3 évtized óta vagyok önálló iparos, ha szabad azt mondanom, úgy­szólván a semmiből küzdöttem feli maga­mat. Ezalatt az idő alatt több minf 30 tanulót szabadítottam fel s mint tisztes­séges iparos mindegyike jelentős posiüot küzdött ki magának az asztalos iparban. AZt hiszem, hogy'mint tanonctartó iparosi­nak, ma is nekem van a legtöbb tanulóm. A tanonciskola tanárai igazolhatják, hogy, nincs egyetlen mester kollégám se, aki komolyabban veiiné a tanoncoktatást, mint csekélységem. Azt hiszem tehát, hogy 30 év tapasztalata és komoly törek­vése után eléggé kompetens vagyok ah­hoZ — mivel illetékesebb tényezőktől vár­tam a visszhangot, de ezideig hiába — hogy e kérdéshez a tanoncoktató mesterek részéről is hozzászóljak. Mindenekelőtt sajnálattal- állapítom meg, hogy a cikk igen tisztelt irója ugy állítja be.nagy általánosságban a tanonc­tartó mestereket, mint kerékkötőit az utánunk következő iparosnemzedék neve­lésének, önös érdek kitörésének titulálja a budapesti iparosmesterek határozatát, a tanoncoktatásról szóló miniszteri ren­delettel szemben. Megvádolja az iparos­mestereket azzal is, hogy — az általiam is elkerülhetetlenül szükségesnek tartott tanonciskola kapuit be akarják záratni. Ez a megállapítás azonban mindén irányban téves, mert az előbb emiitett ha­tározat hozóit ezen határozat hozatalára a cikkíró ur egyik ténybeli következteté­se sem indította, tudatában lévén a tanone­oktatás elvitathatatlan országos érdekű fontosságának. A rendelet nem számol — S az igen tisztelt cikkíró ur iis megfeledkezik róla — az adott helyzettel. Tanoncokat csak a kisipar, illetve kisiparos tart, a nagyipar keretébe gépek alkalmazása, munka megf­osztás stb. miatt a tanoncképzés nem il­leszthető be. Köztudomásu az is, hogy ta­noncaikat a mesterek legnagyobbrészt maf­guk élelmezik s hogy a mai idők egyik legnehezebb része az élelmezés kérdése. Ezt előrebocsájtva gondolja az igei? tisztelt cikkíró ur, hogy megkeresi az a tanuló mesterének azt, amibe az élelmet­zése kerül, nem szólva a betegsegélyző, balesetbiztosítási stb. dijakról, amit utána fizet?? Azt, csak nem kívánhatja a cikkíró ur, hogy — egy-két ma kedvező konjunk­túrának kitett iparágat kivéve — a magát s családját, máról-holnapra eltartani is alig tudó iparosmester az ő saját két keze munkájával tartson el egy-két eset­leg több tanulót, miveli a kisipar, illetve a kisiparos mester nem képviselő a tőkéi' igy. nem is igen gyakorolhatja a tőke »dé­moni hatalmát<r sem... és hogy még ma is tanulót tart. annak csak legtöbb esetben az az oka. hogy nem igen számol egy mester sem utána, hogy mibe kerül neki és mit keres meg neki az a tanuló. Teljesen elhibázott állítás tehát, ami­kor az igen tisztelt qikkiró ur a »profitot« állítja oda a nevezett határozat egyik in­dokának s a tanonctartó mestereket, mint valami tanoncnyuzó hiénákat mutatja be a nagyközönségnek. Hogy. vegyünk fel 4 középiskolát yég­zett tanulókat?? Köszönjük a tanácsot. — Mert higyje el az igen tisztelt .cikkíró ur. hogy sokkal jobban szeretnénk mi is, ha alispánok, törvényszéki bírák küldenék tanult gyermekeikét műhelyeinkbe, mint valami a legelemibb képzettséggel is alig rendelkező tanulót ,aki aztán a tanonct­I iskolában szerzi meg a legelemibb ismere­teket. Abban azonban igaza van a t. cikkíró urnák, hogy a kérdés tényleg ezen fordul meg. Mert ha 4 középiskolával rendelkező tehát már szíellemifeg aránytalanul képzet­tebb tanulókat kaphatnánk, mint amilyen tudásra szert tesz egy-két évet tanoncis­kolába járt. legtöbb esetben faluról, vagy, tanyáról bekerülő tanuló, már intelligen}­ciájánál fogva is komolyabb, szorgalma­sabb lévén, rövidebb időre lehetne föl­venni 1, igy a szülők könnyebben viselhet­nék a tanoncidő tartama alatt az élelmezés terhét s azt az időt, amit most jóformán az írás, olvasás és az egyszeregy begya­korlásával töltenek, szakirányú dolgok, mint a rajzolás, tervezés, szakszerű szár mitások tanulásával tölthetnék. Ez volna aztán az igazi »tanonckép­zése Másrészt a mester részéről elesvén az élelmezés kérdése, nem esnék rosszul a mesternek sem, amikor az állam az ő bő­rére akarja behozni azt. amit a szülők meg az állam a nép és féllsőbb oktatás terén egyszerűen elmulasztott. Hozzá a tanuló pénzbeli ellenértéket kapna, a mesterét­re csak az a teher nehezedne, hogy, fá­radságával és munkájával, ami egy tar nuló kitanitásával jár, szakképzett iparos nemzedéket neveljen a Hazának. Tessék tehát odahatni, hogy minél több középiskolával rendelkező ifjú jöj u jön ipari pályára, mert ezzel többet Hasz­nálunk e kérdésnek, mint aZ igen tisztelt cikkíró ur egyoldalú megállapításaival, amihez ismeretét itt bizonyára — mondj­juk nem a gyalupad — mellett szerezte, hanem csak irt, mert ugy érezte, hogy írnia kell... Sajnos ezt máról Lholnapra meg[ teremteni nem lehet. Igy számolni kéli a rossz munkaviszonyoknak, a megélhetés nehézségeinek kitett iparos jelenlegi helyf" zetével és a kérdés mindkét oldalát szem előtt tartva olyan megoldást kell keresni, mely mindkét részre kielégítő, ami egyen­lőre a vasárnapi 3 órás előadással s a munkanapokra maradó órák 4—6-ig való tartásával megoldható lenne. De sem az első, sem a második, sem más hasonló megoldássá 1! egész munkát nem végeztünk, mert előbb a még meg­maradt. de már utolsó óráját élő iparun­kat kell a végső pusztulástól megmenteni, hogy legyen aki aZ uj Iparos nemzedéket nevelje, hogy az eljövendő uj iparos nem­zedéknek ne kelljen egészen a romokból épiteni, mert arra már nem lesz képes, még ha minden tudást az anyatejjel sziv is magába. Majd, ha mindkettőt elrendeztük, ugy nyugodtan nézhetünk a jövőbe, mert az anyagi 1 és szellemi alapok megte­remtésével ujjá, hatalmassá, boldoggá te­hetjük a magyar ipart, mely képes lesz arra, hogy Hazánkat a Kárpátoktól az Adriáig újjáépítse. Vrabely András. asztalosmester. A nyíregyházi kir. törvényszék ügybeosztása az 1922. évrü. Nyíregyháza január 5. Saját tudósí­tónktól. Dr. Zelenka Lajos kir. kúriai biró, a nyíregyházi törvényszék elnöke most tette közzé a törvényszék ügy és tanácsbeosz­tását az 1922 .évre. A közönség tájékozta­tása szempontjából a beosztást egész ter­jedelmében az alábbiakban adjuk közre: A törvényszék elnöke: dr. Zelenka Lajos kir. kúriai biró. Helyettes elnök: Székely Sándor ta­nácselnök. l>OIGÁRI ÜGYSZAK: Elsőfokú polgári ügyek: a) 1. fokú polgári ügyek tanácsa: Szé­kely Sándor elnök, Sándor Lajos h. elnök, di*. Ináncsy Jenő, Abaházy József, Sze­keres Ferenc, Mandel Mihály, Szirmay La­jos birák. Tárgyalások házassági ügyek­ben: hétfőn, szerdán, pénteken, Székely Sándor, dr. Ináncsy Jenő, Szekeres Fe­renc; egyéb ügyekben: kedden Sándor La­jos, Abaházy József, Szekeres Ferenc. — Jegyző: dr. Szajbel Ferenc. b) Birtokrendezési vegyes bíróság: Sándor Lajos elnök, Abaházy; József h. elnök. Szekeres Ferenc, dr. Ináncsy Je­nő birák. Jegyző: dr. Szajbel Ferenc. — Tárgyalási nap csütörtök. c) Haszonbér félemelési és ineghosrí­szabbitásl, fakihas ználási, értékfelemelési Ügyekben eljáró vegyes bíróság: Sándor Lajos elnök, Fóris Gábor h. elnök, dr. Szajbel Ferenc jegyző. Tárgyalási nap: szombat. Helyiség: 57., 58. számú terem. Polgári fellebbviteli és lakbérieti Tóth Pál elnök, Szalöntay György h. elnök, Pulszky Mihailiy, Simonidesz Károly Szirmay Lajos bírák. Tárgyalások: polgári fellebbviteli ügyekben: kedden, szombaton Tóth Pál, Szalöntay, György Simonidesz Károly, csúi törtökön Tóth Pál, Pulszky Mihály, Si­monidesz Károly. Tárgyaló terem 59. sz. Felülvizsgálati és lakásügyekben pénteken Szalöntay György. Pulszky, Mihály, Sziif may Lajos, Abaházy József. Jegyző: ür. Hoffmann László: Tárgyaló helyiség: 94. szám. BÜNTETŐ ÜGYSZAK: I. számú büntető tanács: Dr. Zelenka Lajos elnök, Bindcr Jó­zsef h. elnök, dr. Kovácsy Ferenc, Szir­may Lajos birák. a) Vádtanács: dr. Zelenka Lajos el­nök v Binder József h. elnök, dr. Kovácsy, Ferenc előadó, Szirmay Lajos szavazó­bíró, dr. Torma László jegyző: Tárgyar lási nap csütörtök. b) Büntető fellebbviteli tanács: !dr. Zelenka Lajos elnök, Binder József h. el­nök, dr. Kovácsy Eerenc előadó, Szirmay. Lajos szavazóbíró, dr. Torma László jegyző. Tárgyalási napok: csütörtök köz­vádas, szombat magánvádas. c) Büntető főtárgyalási tanács: Binder József elnök dr. Kovácsy Ferenc h. elnök, Szirmay Lajos előadó, dr. Sípos Sándor jegyző. Tárgyalási nap: hétfő. d) Kegyellni tanács: dr. Zelenka La­jos elnök, Kosinszky Károly h. elnök, szavazóbíró az illető kommunista ügyben résztvett egyik bíró. e) Rögtönitélő bíróság: dr. Zelenka Lajos elnök. Binder József h. elnök, flr. Kovácsy Ferenc, Szirmay Lajos bírák, dr. Sípos Sándor jegyző. A tanács többi tag­jait esetről-esetre a II. számú büntetőta­nács adja. f) Fiatalkorúak I. és II. fokú figyel és az 1913: VII. itj-c. szerinti ügyek: dr. Zelenka Lajos elnök, dr. Kovácsy Ferenc Szirmay Lajos előadó, dr. Torma László jégyző. Tárgyalási nap: minden hónap, első csütörtökje. 94. számú terem. II. szíámni büntető tanács: Kosinszky Károly elnök, Brenner Mi­hály h. elnök 1 Keltemen Gábor, HorvátH Sándor, dr. Stróbl Alajos, Mandel Mih hály birák. a) Uzsorabiróság: Kosinszky Károly elnök. rBeníner Mihály h. elnök, Kelemen Gábor. Horváth Sándor birák, dr. Foltin Endre, dr. Siposs Sándor jegyzők. b) Gyorsított ügyek tanácsa: (Ha a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom