Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-10 / 280. szám

lyiregyhsaa, 1931*. december 10. * Siombat XLII évfolyam. * 280. ssáa.. g(a«3telés! árak hatyiMn és vfcléfcen: w#ée* «vr» 800 K, MMvrt 300 K, r»«0yadávra 160 X, »oy Dóra 60 K. — Ejyes szám ára 3 korona. Alapította JÓBA ELEK Falalóa azarkaaztő Dr. S. SZABC LASZLÚ Szart awrtSság éa kiadóhivatal: SZÉCHENYKTT 9. SZÁM. Tataion szánt 13©. Postachaqw* Kéziratokat naaa adunk vissza. A mai nemzetgyűlés Rubinek ismertette az Andrássy Gyula gróí és társai ellen indított bűn­ügy aktáit. Budapest, dec. Q. Saját tudósítónktól. A mai nemzetgyűlést 10 órakor nyitotta meg Bottlik József alelnök. Az elnöki előter­jesztés után Temesváry indokolja a vagyon­váltság kedvezményes lefizetéséről szóló törvényjavaslatot A Ház a javaslatot a föld­mivelésügyi és pénzügyi bizottságok elé utalja. Elnök: Jelentem,, hogy Andrássy Gyula gróf és társaira vonatkozó iratok a Ház előtt vannak és azok hárki rendelkezésére állanak Rassay Károly hetekintést kér az iratokba Elnök : Méltóztassék az iratokba be­tekinteni Rassay és L)rózdy az iratokhoz rohannak Elnök kéri őket, hogy ne zavarják maga­viseletükkel a tárgyalást. Rassav kéri, hogy olvassák fel az ira­tokat. • Elnök: Az iratok kinyomatása iránt a Ház elnöksége megtette az intézkedéseket. Ezután Rubinek Gyula a mentelmi bi­zottság előadója emelkedik szólásra, felol­vassa a bizottság jelentését, majd az ügyész­ség indokolását. 'Jelenti, hogy a bizottság négy kérdés szempontjából vizsgálta meg Andrássy és társai ügyét. Ez a négy kérdés a következő: 1. A megkeresés illetékes ható­ságnak szólt-e ? 2. A képviselők cselekménye büntetendő cselekményt képez-e ? 3. A kép­viselők személye és a cselekmény között van­e okozati összefüggés ? 4. Nem forog-e fenn j politikai zaklatás esete ? ' j A mentelmi bizottság válasza az 1. és 2. j kérdésre igen. a 3. kérdésre az, hogy fennáll az okozati összefüggés,, a 4. kérdésre pedig az, hogy politikai zaklatás esete nem forog fenn. < Egyedül Beniczky Ödön eseténél nem léhet megállapítani a tettenérést Rubinek ezután felolvassa Binder Fe­renc vallomását Binder Ferenc volt az,, akit báró Lehár ezredes az Astoriába hívott tele­fonon. A beszélgetés folyamán Lehár arra kérte Bindert,. hogy érdeklődjön tiszttársainál milyen hangulattal fogadnák Károly király megjelenését s nem fordu Inának-c esetleg fegyverrel ellene. Bindert meglepték ezek a kérdések és -rögtön aziránt érdeklődött^ váj­jon a kormányzó ur tud-e a dologról,, s hogy nem kell-e külpolitikai bonyodalmaktól tar­tani ? Lehár erre azt felelte, hogy a kisantant mindenesetre protestálni fog Károly király visszahelyezése ellen, de cselekedni nem fog semmit. Ezután felolvassa Lórencz százados val­lomását. amelyben kifejezésre jut az a propa­ganda akció, amely megelőzte Károly király visszajövetelét. Amikor Károly király Sop­ronba érkezett,, ezt azonnal jelentették Be­niczky Ödönnel, hogy ő, Rakovszky és Gratz Gusztáv azonnal utazzanak Sopronba. Ezek a körülmények igazoltnak tüntetik föl azt, hogy Beniczky Ödön is részese volt a puccs előkészítésének. Andrássy. Gyula és a többi képviselők letartóztatása a tettenérés tény állad éká­tól eltekintve .azérl ís indokolt, mert a belső békét veszélyeztette. Ha két fontos jog összeütközésbe kerül, akkor azt kell megmenteni, amelyik fontosabb A jelen esetben a mentelmi jog meg­sértése kömiyebbeu korrigálható, mint a kormány felelősségének kérdése. A bizottság ugy találta, hogy a kor­mány kellő mérlegeléssel tartóztatta le Andrássyékal s javasolja, hogy a minisz­terelnöknek ez ügyben tett mtézkedéseit helyeslőleg vegye tudomásul s mondja ki, hogy ez ügyben a mentelmi jog nem szen­vedett sérelmet. Javasolja Andrássy ék mentelmi jogának felfüggesztését. (Nagy zaj.) ' [ 4, Ezután Frredrich István személyes megtámad tatás cimén kér szót. Bubinek István ugyanis tegnap azt kiáltotta feléje, hogy Magyarországon a terrort ő honosí­totta meg. Ez olyan súlyos vád, amelyet nem hagyhat szó nélkül. Kéri Bubineket. hogy álljon elő bizonyitékaival. Rubinek István képviselő kijelenti, hogy ő nem Siófokhoz köti Friedrich terrorisztikus szereplését,, hanem az 1918. október végi lánchídi csatához,, amelynek Friedrich veze­tője volt. f Ezután még Bethlen István miniszter­elnök szólalt fel röviden, mely után az ülés fél 2 órakor véget ért. Németország reménykedik. Budapest, deoember 9. Saját tudósí­tónktól. i Bécsből jelentik, hogy a Neue Ereie Presse berlini értesülése szerint kormány­körökben megszilárdult az a remény, hogy a londoni tárgyalások megfogják könnyíteni ;i fizetéseket. Bratenau azon elhatározása, hogy Londonból való haza­utazását elhalasztotta, továbbá Loucheur francia pénzügyminiszternek Ixmdonba való érkezése megerősítik Németország reményét. Az Ausztriának átadandó terü­leten nem vállaljuk az állam­adósságot. Budapest, dec. 9. Saját tudósítónktól. A békeszerződésben Ausztriának ítélt terület átadásával kapcsolatban a pénzügy­miniszter rendeletet adott.ki* amely szerint a természetes és és jogi személyek tulajdonát képező magyar háborús államadóssági cím­letekben kifejezett követeléseket a magyar ál­lam saját adósságának nem ismeri el és az ezek szelvényeinek beváltását megtiltja. Csehországnak védekeznie kell Magyarország támadása ellen Benes beszéde a cseh külügyi bi­zottságban. Prága deoember 9. A cseh sajtóiroda jelenti: dr. Benes ma a külügyi bizottság­ban részletesen ismertette a lengyel-cselí szerződést. A Magyarországgal kötendő szállítási és kereskedelmi egyezmények kassai tárgyalásáról kijelentette, hogy, Csehországnak védekeznie kell Magyarország támadása ellen de egyszersmint igyekeznie kell, hogy bé­kés helyzetet teremtsen a két ország kö­zött. mert hiszen Magyarország szomszéd. Kudlka képviselő Károly király apanázsa kérdéséi ben kéri felvilágosítást, amire Benjes kijelentette, hogy ebben a kérdésben még nem döntött a nagyköve­tek konferenciája. Egyébként megállapítja hogy a nagykövetek konferenciájának kér­dezősködésére egyes államok elutasító vá­laszt adtak és bizonyos, hogy Csehország is mindenkor ellenezni fogja a hozzájáru­lást Károly király költségeihez Németország nem vehet részt a washingtoni konferencián Pár is. december 9. Magasrangu ame­rikai funkcionáriusok közölték Harding elnöknek azt az elhatározását, bog}'. Németországot nem hívja meg a washingtoni konferenciára. Az elnöknek ugyanis az a nézete, hogy; , sem pénzügyi kérdések, sem pedig a szá­razföldi leszerelés kérdései nem kerülnek a konferencián tárgyalásra, Németország jelenlétére tehát semmi szükség nincsen. A mai tőzsde hirei Budapest, december 9. Saját tudósí­tónktól. A legújabb tőzsdei árfolyamok a kö­vetkezők: Napoleon 2870—2890. angol font 3200—3250, dollár 755—765, márka 108-418, osztrák korona 12.5—13.5, fran­cia frank 5825-5875, líra 3250—3300, ru­bel 44-45, lei 570- 580, szokol 897-907, koronadinár 1075—1085, lengyel márka 22 5-23.5. Devizák: Berlin 395—405, Prága 900 ­915, Zágráb 285 295. Newyork 765-775, Bécs 12-13. Zürichi nyitás: Budapest 62.5 Ám 9 korona*"

Next

/
Oldalképek
Tartalom