Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 273-297. szám)

1921-12-10 / 280. szám

•mmmmmmmmm 192i. decam&eí í() A Bessenyei Kör első lyceál/s előadása. Rugontalvy Kiss István a magyar faj tragikumáról. Nyíregyháza, december 9. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyháza városnak a tudás javaiért lelkesedő széles rétegű közönsége várvavárja az évad kezdetét, amelyet a vármegye hatalmas közművelődési egyesülete, a Besseii3

rei Kör gazdag prögramkitüzéssel tett ez idén is biztatóvá. A Kör lyceális szakosztályának alig huszonnégy óra állt rendelkezésére, hogy első előadását meghirdesse szerda délután hat órára mégis tekintélyes számú, komoly érdeklődéstől áthatott közönség gyűlt össze az ev. főgimnázium dísztermében, mely már annyi mélyen szántó Bessenyei-Köri előadásnak volt zsúfolt színtere. A tegnapi előadás tárgya komor aktualitású'téma; a magyar faj tragikuma s kifej tője a debreceni Tisza-egyetem egyik tudós büszkesége, Rugonfalyy Kiss István. Az illusztris előadót Zimmermaim Rezső főgimn. tanái', a Bessenyei Kör lyceális szakosztályának uj elnöke mutalta be, lelkes szavakkal tűzvén ki a Kör lyceális előadásainak célját. A régi Bessenyei Kör előadások teremtő szelleme fog életre kelni itt, a haladó magyarság érdekei' az élettel való kapcsolat szempontja irányítja előadásainkkal, mondotta a haladásért és á magyarságért lelkesedő hallgatóság tetszésnyilvánítása mellett. Ezzel meg Is indult a gyönyörű kultur munka. a leghivatottabb mester, Rugonfalvv Kiss István kezdte meg előadását. Feszült figyelem lelt csendjébe metsződ tele be szép magyar mondatai a fájdalmas voltában is bátorságra jogosító témáról, a magyarság tragikumáról. Minden mondata élésen rajzoló vonal, mint egy rézmetszeté s az eredmény: a vallott és hirdetett históriái igazságot klasszikusan szemléltető kép. A magyai- faj tragikuma. Ez a témája s beismeri, ez á téma kimerithetetlen, mégis megkísérli a mélyére világítást. Azzal kezdi, hogy: minden ember idézel őseiből. Ősei múltjának ismerete nélkül a népet, a nemzetet sem érthetjük meg. A magyar múltba mélyedve, a honfoglalásról Szól' mindenekelőtt. Háromszázezer ember 325000 négyzetkilométert foglalt el. Egy emberre több esett egy négyzetkilométernél. Itt az első probléma, hogy foglalt el ilyen kevés ember ekkora területet. A véletlen sodorta ide a kis népet. Egyes csoportok szállták meg az ország különböző vidékéi. Egymásról talián nem is tudtak. Szent István olvasztotta először össze őket. Veszedelmes területre a népek orutjára jutottak. Éket vertek az északi és déli szlávok közé. Egy francia törlénettudós doktori értekezésében kiemeli, mily kárt szenvedtek a szlávok a magyarok beékelődésétől. De rámutat arra is, hogy a Teremtő villámhárítónak küldte ide őket nyugat-kelet közé. Ami egyetlen más népnek sem sikerült, a magyarság gyökeret. _ vert a veszedelmes földben. Ehhez az kel- • lett, hogy mig egyfelől kelet minden erényét magával hozta, másfelől alkalmas volt a nyugati kulturjavak átvételére is. Számban azonban sokkal kisebb volt semhogy faj tisztaságának feladása nélkül betölthette volna 'a megszállt nagy területet. Szükségképpen keverednie kelleti másokkal. Ebben van a magyarság tragikumának első oka. Szent Istvánnak az a mély bölcsességi) mondása, hogy »az egynyelvű ország gyönge és törékeny« ennek a tragikus hely zetnek lángeszű felismerését jelenti. A kalandozások is, mig egyfelől a ha. tár biztosítására irányultak, másrészt a legdrágább zsákmányt az embert keres** ték. Amikor pedig békés napok következtek, megindult a népvándorlás Magyarország felé, mini manapság Amerikába. Az Árpádok korában, csakhamar tízszer annyian vannak a bejött idegen fajbeliek A magyar história pedig harc, harc, harc: a történelmi hivatásért. Az aránytalanság terület és nép között állandó veszedelemAddig" azonban, mig a magyarság majga intézte sorsát, nem érzik a veszélyt, mert a telepítést céltudatosan faji politika szempontjából végezhették. Mikor azonban á török uralma alatt elnéptelenedett országot a bécsi kormány setét, nemzetellenes tervei szerint kezdték hetelépiteni, tragikus fordulat állott be. Addig nyom nélkül tűntek cl a magyar tengerben az idegen települők, a magyarság páratlan asszimiláló erejének nem tudtak ellenlállni, most a határok mentén, anyalerüíetükkcl összefüggésben, ördögi terv szerint letelepített tótok, oláhok asszímilálhatatlanokká lettek. ItJ van a magyar faj tragikumának, újkori szenvedéseinknek főbázisa. Íme tragédiánk: 300009 magyar '— 325000 négyzetkilométeres terű léten. A magyar tragédiának másik vég ze'es moiivuma nem helyzclb?li hanem jellembeli. A népkeveredés megváltoztatta a magyarság lelki struktúráját is. Nem tudunk egységes véleményre jutni, nincs egységes magyai' érzület. Utazás közben minden állomáson más tipusu arcokat látunk, de mások és mások az emberek lélekben is. Ez az egyik oka a tragédiánknak. Csak erős kezű Irányító tud bennünket egy irányba terelni? egységes erőkifejtésre bimi. Van egy másik tragikus jellembeli vonásunk is. i A nyugati kuli uráért hozott har_ v eokbaan. áldozatokban többször kifáradtunk. Ilyenkor nem teljesilettük kötelességünkét a közzel szemben. Kifáradtunk pl. az Árpád-kor végén, a mohácsi vész előtt s mindig, akkor, mikor a legnagyobb szükség lett volna az áldozatkészségre. Ilyenkor, ha nem volt erőskezű vezető, az önzés árja átszakította a gátakat, az egyesek nem törődlek a generáció sorsával. Önzés és í árulás, egyesek és tömegek önzése nem j törődött a nemzet érdekeivel, "fis rette- í netesen veszedelmes volt valahányszor nemcsak az egyesek, hanem egész tömegek önzése renditette meg a nemzet létét. Ezek voltak a forradalmi idők. Amilyen nagyok ludlunk lenni az erőkifejtésben, áldozatkészségben olyan rettenetesek leltünk az ősi pillérek lerombolásában. És ennek veszedelme is összefügg tragédiánk alapokával: 300000 ember — 325000 négyzetkilométer területen. Ha több a magyar ha faj tisztasága nagyobb, nem hatalmasodhatott volna el az önzés, többen erősei)!) váll vetéssel tajpra állottak volna s nem lenne olyan visszataszító egyes korok önzése, árulása. Mai szerencsétlenségünk rugója is kettős

: a nemzetiségi kérdés és az egyéni önzés. mely a világháború után együtt jelentkezett. Magyarországot a világháború után nem fenyegette volna veszem ele

m^ 150000Ö emberünk lett volna a határok' megvédésé re. De azt hirdette az önzés, lit^- ,

tara

d/; tak vagyunk, pihenni dukál, pedig oscint néha ötven-hatvan évig küzdöttek n

uS elfáradtak. Aztán jött az osztályönzés, .

az egyesek érdekeinek a haza érdekei fele, való emelése, a pacifizmus hirdetése, mikor ellenségeink fegyverkeztek ellenünk. És egy világ elvnek próbaképpen odadobták az ezeréves Magvarországot. — Rugonfalvy Kiss István 'a magyar tragédia okainak kifejtése után néhány szóval a megszállás alatt szenvedő magyarság jövőjéről szól. Sokan a magyarság végét jósolják. Ez a setét pesszimizmus jogtalan. Az évezreden át ránkváró történelmi feladat, villámhárítónak lenni az ellentétes kelet és nyugat közölt, ma is aktuális. Ami pedig a megszáiiotl területek magyarságának jövőjét illeti ne feledjük, hogy a magyarság minden időben asszimilálta azokat" az idegeneket, akik közelébe férkőztek. Az eddig a hegyek közzé húzódott oláhság most m völgybe, a magyai- városokba húzódik s a magyarság között fel fog szívódni. — Erre a história ad bizonyságot s bár tiszteletreméltó az aggódás, megszállás alatt szenvedő, véreinkért, nem utolsó dolog a történelem igazságában való hit sem." A setét képek rajzával is bizalmat és hitet gyújtó előadást hálás tapssal köszönte meg á közönség, mely abban a tudatban távozott, hogy ime életrekeltek a Bessenyei Kör minden időben apostoli erejű lyceális összejövetelei.. A városok orságos kongresszusa. Nyíregyháza város polgármestere egyik előadója. Nyíregyháza .december 9. A Nyirvidék tudósítójától. A magyar városok országos kongresz szusának állandó bizottsága december 14 -én, szerdán Budápesten a Központi Városháza tanácstermében ülést tart. Ezen a kongresszusi ülésen szerepel a katonai laktanyák helyreállítási költségeinek megtérítése és ezzel kapcsolatban a katonai beszállásolási törvény módosítása, a katonai laktanyák bérének emelése, műit egyik égetően sürgős tárgy is. Ennek a bonyolult kérdésnek fejtegetésével s a rávonatkozó előadói javaslat előkészítésére Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere >a városok kongresszusának elnöke dr. Dencs Kálmánt, Nyíregyháza város polgármesterét kérte fel akinek avatott kezében látja jó helyen a nagyjelentőségű ügy megoldásának * előkészítését. Értesülésünk szerint a polgármester; gyengélkedése miatt nem jelenik meg személyesen a kongresszuson, hanem írásban küldi fel javaslatát. Ebben annak a felfogásnak fog kiefjezést adni, mely a beszállásolási törvény módosítását, a laktanyáit bérének emelését kívánja. Lehetetlen ugyanis, hogy a városok a békeidőben megállapított béreket kapjanak a laktanyákért, amelyeknek a. tisztítása is többe kerül az alacsony bérösszegnél. Valószínű, hogy "a kongresszus amellett is állást foglal, hogy a laktanyák egy részét engedjék át magánlakások céljára. a bérét pedig emeljék fel oly mértékben, amennyire a magánlakások bére emelhető a vonatkozó rendeletek szerint.