Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 222-247. szám)

1921-10-04 / 224. szám

okMber 4 Szabolcsvármegye őszi közgyűlése Szabolcsvármegye törvényhatósága •któber hó 11-én délelőtt 10 órakor tartja a vármegyeháza nagytermében őszi renÖefi közgyűlését. Az állandó választmány, 7—én reggel 9 órakor ül Össze a vármegyeháza kistermében. Az őszi közgyűlés hatalmas, kereken ötszáz pontból kilő tárgysorozata élén a Kormányzó Ur őfőméltósága kabinetirodájának a törvényhatóság üdvözlő táviratára küldött köszönő irata van. Ezt követi a vármegyei közigazgatás félévi állapotáról szóló jelentés, amelyet a vármegye ezalkalommal is sajtó talá helyezett s nyomtatásban ad a bizottsági tagok rendelkezésére. Az őszi Jfözgyülés jelentős tárgya lesz az alispánnak a tűzifa beszerzésre vonatkozó előterjesztése több átirat, amelyek közt különös érdeklődésre tarthat számot Szatmár lálirata a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában. — Két átirat is foglalkozik a vasárnapi munkaszünetnek méltóbb biztosítása, a szesztilalom elrendelésével, Budapest főváros pedig a hazai ipar ós kereskedelem érdekeit előmozdító kormányintézkedés tárgyában ir át a vármegyéhez. Az őszi közgyűlésen sorra kerül két szolgabírói és egy aljegyzői állás betöltése is. Lesz-e szenünk a télen? Nyíregyháza, okt. 3 Nyirvidék ludósitójátó Ahirtelen beállott hideg ősz egy uj gonHot akaszt az emberek nyakába : a fűtés problémáját. A fa megfizethetetlen drágasága a szén felé fordítja a figyelmet, lesz-e télire elegendő szenünk ? Felkerestem egyik helybeli szénkereskedőt, ahol a következő — nem igen vigasztaló — információkat kaptam szénellátásunkra vonatkozólag: Magyarországnak ma igazában csak «égy szénbányája van : tatai, környei, salgótarjáni és legújabban a pécsvidéki. A tatai egész termését a Máv. veszi igénybe, a salgótarjáni pedig kizárólag csak a budapesti villamos és egyéb üzemeket látja el, a környei pedig a gyárak és nagyobb ipari üzemek réIBzére szállít. Sok reményt fűztek a pécsi bányák megnyitásához, de ennek termését meg a Dunahajózási Részvénytársaság emészti fel 6 ami megmarad, az is tul van terhelve. Ilyenformán belföldi szenet egyáltalában item lehet szerezni, nagy kereskedelemről pedig szó sem lehef, ennek feladata csak az importált szén kezelése lehetne, mert a salját termésű szenet az Országos Szénbizottság osztja szét. Van ugyan az emiitetteken kivül is szenünk, leginkább lignit, borsodi és várpalotai szén. Tőzeg is van elegendő, de ezek csekély kalóriatermelésük miatt nem válnak be. — Különösen ipari üzemekben nem, ahol csakis magas kalóriáju szenet használhatnak. Szükségletünkön tehát csakis import segíthetne, de ez meg valutánk lezuhanása következtében vált lehetetlenné. Mig a szokol 8 koronába kerül, addig a cseh' koksz számunkra megfizethetetlen, mert 800—1000 ko rónába kerülne mázsája. A porosz szénről pedig jobb nem beszélni. Ma csak a kovácsszénből van behozatal, mert a kovácsok kénytelenek minden árat megadni, hogy 6—7000 kalóriás szénhez jussanak. Ók csak 'ilyet használhatnak. Azonban a nagyközönség nem fizetheti meg ezeket az árakat, mert itt még ma is 200 korona a jó szén ára. Ilyenformán nagyon szomorúak kilátásaink a télre. Csak egy enyhe tél segíthetne aggasztó helyzetünkön. Azonban a mármost beköszöntött hideg azt sejteti velünk, hogy aligha lesz a tavalyihoz mérten enyhe télben részünk. Öszi búcsú Máriapócson A magyar görögkatolikusok szövetségbe tömörültek A magyar görögkatolikus világ történelmi napja Hyiregyházt, okt t Saját tadágitónktól. A magyar görög katolikus világnak, amelynek szellemi légkörében ősi magyar évszázadok lelke él, Máriapócs a központja Évről-évre csodálatos erővel mélyül itt el az áhítat, amelynek hatalmas tömegpszichologiai energiájáról fogalma sem lehet azoknak, akik a búcsúsok hullámzó tízezreinek zsolozsma—zsongását nem hallották. Amikor Miklós}- István püspök a nagy augusztusi bucsun a Bazil-rendi atyák refektóri urnában papságának lelkes ováció jától kisérve kijelentette, hogy székhelye Nyíregyháza, de egyháza valódi központi helyének, erős várának Máriapócs©l tartja. Máriapócsra, mint a görög katolikus hitélet oltahtatlan erőforrására mutatott rá. Szombaton október 1-én a magyar görögkatólikus világ történelmi nevezeteségű eseménye játszódott le Máriapócson. Az ősi magyar egyház fiai szövetségbe tömörültek. Az őszi bucsun ezalkalommal megjelent a magyar görögkatolikus világ színe-java. Itt voltak a görögkatólikus községek képviselői, az egyházt'ejedelem-. Miklósy püspök, kíséretével, a papság sokaságába a görögkatólikus társadalom sok jeles képviselője vegyült, bankárok, egyetemi tanárok, mérnökök, tanitók, gazdák, iparos és kereskedők, csaknem valamennyi társadalmi osztály képviselve volt. A mintegy tizenötezerre tehető gyűlés már kora reggel a kolostor tágas udvarán helyezkedett el, ahol szószék emelkedett. Az előkészítő-bizottság nagy körültekintéssel rendezte az impozáns gyűlést, amely, a magyar görögkatólikus világ szövetségét volt hivatva kimondani. A korelnök javsalatára küldöttség ment a magyar görög katolikus egyház fejedelméért, Miklósy püspökért. Mig a küldöttség odavolt, ifjú gárda vonult fel a gyűlésre. A nyíregyházi állami tanitóképző-inté zet görögkatólikus kántortanító jelöltjei jöttek Czimbolinecz Jenő nevelőjük vezetése mellett. Ajkukon az ősi Mária ének csengett szárnyalón: Angyaloknak királynéja«, a sok százados magyar éneket meghatót tan hallgatta az ezernyi sokaság. Most kanonokjaitól kisérve megérkezett Miklósy püspök s elfoglalta az elnöki széket. Jegyző Kozma miskolci bankigazgató lett. Az állami tanítóképző intézet ifjúsága a Himnuszra zendített rá. A fiatalság érces fohászát a sokaság éneke fokozta hatalmas erejűvé. Majd áhítatos csend lett: István püspök szól gyermekeihez. Gyönyörű magyar mondatai a reflektor fényével yilágitják meg a grandiózus célt, a magyar görögkatólikus öntudat életreébresztését, acélos erejű egységbe tömörülést. Történelmi távlatban mutatta be a görög katólikusság ősmagyar motívumait. A magyar görögkatólikus egyház szertartásai ma ugyanazok, amelyeket Szent István korában a magyar egyházak gyakoroltak s ezeket megtartani, kegyelettel ápolni, ősi magyar múlthoz való fenkölt hűség is. Most Fed(ák Miklós leveleki lelkész mond gyújtó beszédet. Megrázó szónoki erővel ostorozza a görögkatólikus yilág | eddigi tunyaságát, amellyel engedte, hog^ a forradalom bűnös zavaraiból támaat exísztenciák irányítsák. Rámutatott a közelmúlt lelki és testi borzalmaira és meggyőző okfejtéssel mutatott rá, hogy a szövetségbe tömörülés a görög katólikusság lét-nemlét kérdése. Határozati javaslatára a hatalmas gyűlés egyhangú lelkesedéssel kimondotta, hogy megalakítja a magyar görögkatóllkusok szövetségét. Sorra szólalnak fel ezután Maxim Athanáz rendfőnök, flr. Illés József egyetemi tanár, dr. Újhelyi Sándor miskolci Máv. üzletvezetői tanácsos. A felszólalók rendre fejtik ki a szövetség programmját. Maxim Athanáz a Szt. Bazil-rendi kolostor főnöke a szövetség hitéleti programmját fe/ü ki, Dr. Illés József egyetemi tanár a szövetség munkássága számára kulturprogrammot ad. A szövetségre széleskörű nevelőmunkásság, kultúrintézmények, így főgimnáziumok, kántortanitóképző-intézet, szeminárium létesítése vár. A szövetség gazdasági programmját Dr. Újhelyi Sándor miskolci Máv. üzletvezetőségi tanácsos "fejtette ki, rámutatván a szövetségre váró gazdasági szervezkedés lehetőségére, bank, részvénytársaság, termelő, fogyasztási szövetkezetek alakításának szükségességére. A szónokok valamennyiét lelkesen ünnepelték a görög katólikus hivők, akik elfogadták az előkészítő bizottság által készített alapszabályokat és javasolt szövetséi tisztviselőket eggyhangu lelkesedéssel* választották meg. A tisztikar a következőképpen alakult: Diszelnök: dr. Illés József egyetemi tanár; elnök: Papp János hajdúböszörményi kanonok; alelnök. Szabó Kornél bankigazgató Budapest, — Szabó Miklós esperes, Maxim Athankk házfőnök; ügyvezető-igazgató: FedákMiklós leveleki esperes-lelkész; főtitkár: Révész Mihály hajdudorogi takarékpénztári igazgató, titkár: Festori Antal jegyző, — ügyész: dr. Lengyel Béla Ügyvéd; pénztáros: Kricsfalusi Gyula, ellenőr: Papft Gyula; könyvtáros: Sterkó Józsej máriapócsi tanitó. Választottak tizenkét igazgatósági és százötven választmányi tagot is. Ezután az állami tanitóképzőintézet növendékei a »Dicsőség magasságban® kezdetű egyházi dalt énekelték s végül a Szózattal záródott le a görögkatólikus magyarság históriai jelentőségű szervezkedő aktusa. A hivők ünnepi nagy misére vonultak, amelyet körmenet követett. Majd a a kolostorban ebéden vettek részt a kongresszus no labilitásai, amelyen lelkes ünneplésben részesítették Miklósy István püspököt. A kongresszus előkelő fővárosi résztvevői dr. Illés József és dr. Hodinka Antal egyetemi tanárok vasárnap Nyíregyházán időztek s dr. Illés Andor kir. ügyész vendégei voltak. A Nyirvidék munkatársa felkereste a magyar görög katólikus társadalom egyik előkelő reprezentánsát, aki a szövetséget alakító kongresszuson nyert imresszióiról a következőket mondotta: