Nyírvidék, 1921 (42. évfolyam, 173-196. szám)

1921-08-10 / 180. szám

2 iflft ff** i flVniaiiiiiiWll^ftMI^ JNYlRnDEK 198Í, augusztus 10 Vindoii Budapestnek jut Nyíregyháza város képviselő testületének e havi rendlkivüli közgyűlésén elnöki bejelentésben foglalkozott a polgármester annak a budapesti utjának eredményéről, amely a kislakások épitésére törvényhozásiig megszavazott 300 millió koronának szétosztása dolgában való tájékozódásnak szólótt és egyben azt célozta, hogy Nyiregyháza ebből az összegből legalább 10 millióban részesüljön. Ekkor arról értesült, hogy a 300 millióból Budapestnek 260 milliót, mig a vidékre, az: egész Csonkaország területére, összesen és mindiössze—vissza 40 milliót szántak, amiből Nyíregyházára másfél millió esnék. Borzasztó... Ezt mondltam, amikor © számokat hallottam. Szinte elképzelhetetlen, hogy még mindig ennyire favorizáltas sék Budapest a többi városok rovására. A háborút megelőző időkben, amig az országhoz méltó fővárosnak kiépítése volt minden magyarnak célja, érthető volt, hogy Buidapestet táplálták minden jókkal. Sikerült is olyan fővárost kifejleszteni, amely külsőjében, kereskedelmi forgalmában és mindazokban a javaikban, a melyek egy ország fővárosától elvárhatóik 'és amelyekkel annak rendelkeznie kell

1, e főváros már addig, a háború kitöréséig rendelkezett is. Budapest a nagymagyarországi forgalmaknak teljesen megfelelő fővárossá lett. Továbbfejlesztése azt jelentette volna, hogy túlnőne szükséges mértékén. A háború utónyavalyái azonban lefsonkitották országunkat. A csonkított országnak fővárosa talán már túlságosan nagy is, az ország területéhez viszonyítva, a lakosság elosztását figyelembe véve. Tudjuk jól, hogy a régi időkben a főváros fejlesztése minő szükségesektől fosztotta meg a perifériákat. Szinte azt lehet mondani, hogy a fővárosnak ez a mesterségesen táplált felszívó ereje elszitta azokat az erőket, amelyeket a nemzetiségek lakta vidékek magyarságától elvonni egyet jelentett a nemzetiségek erősitéséisével, mert e vidékek kívülről nemzetiségükhöz tartozó államok intézményeitől nyertek olyan tápláló erőt, amelyet ellensúlyozni a magyar állam nem tudott, vagy talán nem is akart. Ez volt az az ut, amelyen keresztül mesterségesen tenyésztek a hazafiatlan gondolatok és törekvések a perifériákon és amelyeknek szomorú következményei a békeszerződésből olvashatók. Hiszen még a legszükségesebb vasútvonalaknak megépítését is megtagadták előre nem látó kormányaink. Nem fejlődhettek ezek a vidékek. Ellenben az ott élő magyarok megélhetésüket biztosítandó, kénytelenek voltak az idegen államok területére munkára kimenni, mert g magyar állam mindent Budapestbe tömött és minden lehetőt elvont a periferiák tói. Most Ugyanaz a politika folyik. Legalább a kislakásactióra szánt összegek szétosztása körül iez tapasztalható. Hát mit akarnak még Budapesttel ? — Meddig akarják még felfújni ? Avagy minek tekintsük azt a törekvést, amely most kislakások épitésére egyheted résznél is kevesebbet szán a vidéknek és a többit mind Budapestnek akarja juttatni ? Talán annak, hogy a munkástömegeket Budapestre koncentrálja, hogy a budapesti nagy, tőkés bankok és érdekelt vállalatai számára biztosítsa á munkáskezeket, rovására minden vidéki városnak ? Mert egyebet nem láthatunk ebből! Az elpusztított ország fejlesztése szempontjából, még pedig elsősorban nemzeti szempontból az a fontos, hogy a vidéki városok erősíttessenek meg. Minden olyan tö fekvés, amely a már most, a mai viszonyokat tekintve, felpuffadt Budapest tovább hizlalására irányul, elhibázott és végzetes politikának mondható. A főváros az ország szive ugyan, de ha ez túlságosan elzsirosodik, akkor az egész test pusztulását is okoz hatja. Elég volt Budapest hizlalásával. Ezt folytatni nem szabad. A vármegyéik törvényhatóságainak és városainak kellene tiltakoznia az ellen, hogy Budapest ezután is elszívja az egész ország életerejét. Elég volt eddig. Ez tovább így nem mehet, mert végzetessé válhatik. Budapest, szülővárosom. Senki szemembe nem mondhatja, hogy nem szeretném. Mindig büszke voltam reá. A városra!, nem későbbi lakosaira. Büszke voltam azokra a »Spies-bürgerekre«, akik még német szóval is visszautasították gyanúját is lannak, hogy Ők nem volnának jó magyarok. »Ich bin ein achtundvierzker!«, ha magyarul nem is tudta megmondani, hogy »Negyvennyolcas vagyok !« És erre büszke is volt. A főváros fejlődésekor éltem Pesten. Onnan hozott a kötelesség ide es itt maradtam. Senki ne mondja nekem, hogy szülőVárosomat nem szeretem. Sok uj alkotás megteremtésében volt ott részem. Mégis azt mondom, tovább fejleszteni, tovább is mindent oda koncentrálni, minden erő ioda vinni, nemcsak arra a városra, hanem az annak életerőt adott vidékre lenne már Végzetes. Magyarország városai messze el vauinak maradva a főváros mögött. Boppantul nagy aránytalanság van a főváros minden irányú városiassága és a vidéki városoknak a faluhoz hasonló kulturálatlansága között Ezt la kétségtelenül káros és nagy differenciát kiegyenlíteni legyen a közel jövő feladata, nem pedig e differencia növelése. Ugyan hány magyar város dicsekedhetik Budapest mellett jól működő vízvezetékkel, jó csatornázással, praktikusan és hygiénikusan kiépített belsővel, jól burkolt utcákkal és terekkel, valamint mindazokkal, amik a város forgalmát helyesen felfo gottan,' attól el nem választhatóan szükségesek ? Ugyan mondhatjuk-é azt, amit más államok elmondhatnak, hogy vidéki városaik fővárosi nívójú kiépítést és fejlesztést nyertek ? Szégyenletesen kell bevallanunk, hogy nem. Hát mindent a vidéki városok saját ere jére biznak már ezután ? A közadók felhasználásában pedig mindent a fővárosnak kell juttatnunk ? Nincs aki ennek ellene mondjon ? Hát a vidéki városok örökké a portengert vallják ezután is egyedüli»kultúrájúknak ? Ez lehetetlen ! Éppen a kislakás építési actió actualitásából folyólag tehát tiltakoznunk kell az ellen, hogy felpuffasszák tovább is Budapestet, mert akkor az oda szivárgó nagy internationálizmus kapcsán még megpukka nik, vidéki városaink pedig elsenyvednek. Elég volt már a Budapestnek adózásból. Juttassanak a vidék fejlesztésére is. Ma már eljutottunk odáig, hogy ennek szükségét belássuk. Csuda, hogy ezt a kisgazda képviselők nem látják még ma sem. Pisszer János. A szabadforgalommal megindult a csempészek munkája is — ["!'!' A határmentén gy&jtik a gabonát és a lisztet Nyíregyháza, aug 8 (Saját tudósítónktól) Amint megindíult a szabadforgalom, azonnal jelentkeztek a szabad kereskedelem titokban bujkáló spekulánsai és lassú, de rendszeres munkával hajtották a gabonát és lisztet a határ felé. Szállítási engedlély nélkül, mindenféle agyafúrt módon sikerült több helyen a demarkációs vonal mentén liagyohb mennyiségű gabonát és lisztet felhalmozni. Egyelőre megelégedtek ázzál, hogy a terményt itt helyezik el. Itt vártak a kedivező alkalomra, a mikor aztán a határvonalon is átvihetik a magyar búzát és lisztet. A szabadforgalom még csak most vette kezd|etét,deez a csempészetre irányuló illegitim kereskedelmi akció olyan mohón indult meg, hogy a hatóságok figyelmét nem tudlta elkerülni. A földimivelésügyi miniszter^ ínost küldte meg a vármegyékhez azt a rendeletét, amely rámutatva az ország közélelmezését fenyegető akcióra, felszólítja a hatóságokat, hogy éber figyelemmel kisérjenek mindlen szállítmányt, a mely a határ felé irányul. Ez az óvintézkedés Szabölcsvármegye hatóságait is közelről érdekli, mert vármegyénkben is adva vannak a csempészés feltételei, a minthogy a megyében mult évben is nagyszabású csempészetet lepleztek le. A hatóságokat ellenőrző és megfigyelő munkásságukban a nagyközönségnek is hazafias kötelessége támogatni. Propaganda sportdílután Kemecsén Nyíregyháza, aug. 9. Saját tudósítónktól. A debreceni testnevelési körlet területén Szabolcsvármegyében van a szó legteljesebb értelmében legintenzívebben folyó sporttevékenység. A testnevelés ujab ban országosan felkarolt s a jövendő magyarság érdekében lelkesedéssel támogatott ügyének vármegyénkben hivatott erői vannak. A sportérdeklődés mind élénkebb és tudatosabb. Ennek a sportszeretetnek egyik határozott megnyilvánulása az is, hogy vármegyénk az ahol a legnagyobb számban alakultak meg a községi ifjúsági testnevelő egyesületet. Mintegy, 26 ilyen egyesület alakult meg s várja a sport támogatása terén elhangzott Ígéretek teljesítését, megfelelő sport-tér és felszerelés kiutalását. Ez a közel jövőben meg is valósul és vármegyeszerte intenzív sportélet veszi kezdetét. A lendületnek induló vármegyei sportélet egészséges ösztönzést kap azoktól a propaganda sportdélutánoktól, amelyeket Bakovszky István ezredes agilis vezetésével a vármegyei testnevelési bizottság tercvez. Ezeken a délutánokon a katonai Sportszakasz száll ki a községekben s ott az ünnepi délutánt színes, sokoldalú, kedvet derítő testgyakorlás és játék—programmal tölti el a község ifjainak buzdítására. Az első ilyen propagandla délután vasárnap lesz Kemecsén, ahol már javában készülnek az érdekes napra. A sportdélután tervét Hall főhadnagy, a szakasz parancsnoka és Ferenczy István tanár a testnevelési bizottság titkára dolgozták ki változatosan. 1 •fc -fc Ix a. Átköltözés miatt mélyen leszállított árak Yan szerencsém értesíteni a tisztelt vevőközönséget, hogy aug. hó 20-tól uri- és női divatáru üzletemet teljesen megnagyobbítva — modernül berendezve — közvetlen Sándor Rezső ékszerüzlete mellé (Zrínyi Ilona-utca 3. szám) helyezem át. Kiváló tisztelettel Irányi Sándor,